Kereső toggle

Európa választ

Hogyan zajlik a 2019-es EP választás?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Májushoz közeledve egyre többet hallani az Európai Parlamentet (EP) övező kérdésekről. A korábban kijelölt tagokból álló Közgyűlés mára közvetlen választáson alapuló Parlamentté vált. De hogyan is zajlanak a választások?

A válaszhoz mindenekelőtt érdemes röviden áttekinteni a Parlament kialakulásának, valamint jogköreinek bővülési folyamatát. Az 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Közgyűlését kiterjesztették két, 1957-ben létrehozott közösségre, az Európai Gazdasági Közösségre (EGK) és az Európai Atomenergia-közösségre (Euratom). Ezen új intézmény „Európai Parlamenti Közgyűlésként” először 1958. március 19-én ült össze Strasbourgban, majd 1962-ben a nevét „Európai Parlamentre” változtatta. A kiterjesztett közösségi intézmény tehát kezdetben csupán kijelölt tagok közgyűlése volt. 1979-ig, a közvetlen választásokig, a képviselőket az egyes tagállamok nemzeti parlamentjei jelölték ki, így minden képviselő kettős mandátummal rendelkezett.

Bővülő feladatkör

Az évtizedek során a Parlament hatásköre jelentősen bővült. Korábban elsősorban tanácsadási jogkörrel bírt, bizonyos ellenőrzési jogosítványokkal, tehát nem volt igazi törvény- és jogalkotó testület. Jelenleg az EP fő feladatait három csoportba szokták sorolni: jogalkotás, felügyelet és költségvetés. Előbbihez tartoznak többek között, hogy - az Európai Unió Tanácsával együtt - jogszabályokat fogad el, az Európai Bizottság javaslatai alapján, illetve, hogy dönt a bővítésről (az új tagállamok felvételéről). A felügyelet talán legfontosabb elemei, hogy ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett, illetve megválasztja a Bizottság elnökét, jóváhagyja a biztosi testületet. Ezek mellett bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsággal szemben, lemondásra kötelezve a testületet, valamint megnézi az uniós polgárok által benyújtott petíciókat és egyéb vizsgálatokat indít. Fő feladatköreinek harmadik része arra irányul, hogy a Tanáccsal együtt kialakítja az uniós költségvetést. A hosszútávra szóló költségvetést, az ún. többéves pénzügyi keretet (melynek következő, hét éves ciklusa 2021-2027-re esik majd) szintén a Parlament hagyja jóvá.

2007 óta az EP képviselők száma nem haladhatja meg a 750-et, az elnököt nem számolva. A Parlament a képviselői helyek számát a Brexit után a jelenlegi 751-ről 705-re csökkenti (erről részletesen lásd keretes írásunkat). Tagállamonként legalább hat képviselői hely biztosítása mellett, egyetlen tagállam sem juthat 96-nál több helyhez. Megvalósul az ún. "csökkenő arányosság" elve, mely azt jelenti, hogy a helyek teljes számát a tagállamok népességének arányában osztják el, viszont a népesebb tagállamok elfogadják, hogy a kevesebb népességűek jobb képviselete érdekében alul reprezentáltak.

Közvetlen választás

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: