Kereső toggle

Az utolsó védőbástya

Interjú Laila Mirzo exmuszlim, keresztény aktivistával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Az iszlám nem azért jött Európába, hogy itt maradjon, hanem hogy győzzön” – írja Laila Mirzo a „Csak a rossz muszlim lehet jó muszlim” című könyvében. A Heteknek adott interjúban a keresztény írónő nemcsak arról mesélt, hogy milyen Ausztriában iszlámellenes aktivistaként élni, de bátran megosztja látását Európa jövőjével kapcsolatban, melyben Magyarországnak egy sajátos pozíciót tulajdonít. 

- Mi késztette arra, hogy maga mögött hagyja az iszlám vallást?

2007-ben, miután a koraszülött fiam meghalt, megismerkedtem és barátságot kötöttem a falunkban élő pásztorral, aki akkoriban épp asszisztenst keresett maga mellé. A pozícióhoz nem volt szükség arra, hogy keresztény legyek, de én ezt követően szívemből megtértem.

- Elég szokatlan a mai vallási és politikai tendenciát nézve ez a nagy fordulat. Érte a megtérését követően bármilyen hátrány, attrocitás?

Nem. A német rokonaim nagyon örültek a megtérésemnek, viszont a szír családtagjaimnak, akiknek nagy része ráadásul ateista és a vallásra is magánügyként tekintenek, még nem tudtam hivatalosan bejelenteni. Egyedül a féltestvérem muszlim, de valószínű, hogy ő már idő közben megtudhatta, hogy a keresztény hitre tértem át és biztosan nem ellenkezne, hiszen édesanyja is keresztény volt.

- A legújabb, „Csak a rossz muszlim lehet jó muszlim” (Nur ein schlechter Muslim, ist ein guter Muslim) című könyvében arról ír, hogy az iszlám vallás az európai kultúrával összeegyeztethetetlen. Mire alapozza ezt a megállapítását?

Az iszlám nemcsak egy spirituális irányzat, hanem kihatással van az élet minden területére, ráadásul politikailag is nagyon aktív. Az iszlám egy a jogrendszert, a társadalmi- és állami berendezkedést is magába foglaló ideológia, melynek eszmei forrása a saría és a dzsihád. Az iszlám umma (közösség) célja, hogy a világon mindenhol a saría törvényeit alkalmazzák. Az iszlám vallás egy olyan visszamaradott és elvetemült világképet reprezentál, amely soha nem lesz összeegyeztethető az európai értékekkel. A politikusok azt mondják, hogy az iszlám az európai kultúra része. Ha így van, akkor szerintem hatalmas problémákkal nézünk szemben, hiszen az iszlám egyenlő a saríával és a dzsiháddal!

- A saría, valamint a dzsihád viszont elég távol áll a keresztény európai értékrendtől…

Igen, úgy gondolom, hogy ma az iszlám jelenti a hidegháború óta a legnagyobb fenyegetést Európában. Nem értem, hogy lehet az, hogy Európa, a béke és szabadság fellegvára, az iszlám ideológiáját ilyen mértékben megtűri.

- Van egy olyan feltételezés, hogy csak az alacsonyabb képzettséggel rendelkező társadalmi rétegek számára vonzó az iszlám vallás. Valóban így van?

A vallási fanatizmussal elsősorban az alacsony képzettséggel rendelkező társadalmi réteget vádolják meg. Természetesen, a képzetlen embereket hamarabb eléri a gyűlöletbeszéd és a propaganda, azonban az iszlám radikalizáció egyetlen társadalmi réteget sem kerül el. A legjobb példa erre a 2001. szeptember 1-jei terrortámadás, melyet két akadémikus hajtott végre. Oszama bin Laden is egy befolyásos és tehetős szaúdi családból származik. A szegénység és a kilátástalanság tehát nem az egyetlen oka annak, hogy valaki radikalizálódik.

- Könyvében azonban más szemszögből is ír a radikalizáció folyamatáról.

A radikalizáció egy régi sémát követ, amely már Hitler regnálása idején, a nemzetszocialista ideológiában is visszaköszönt, valamint még ma is kísért: a muszlimok a saját vallásukat magasztalják fel úgy, hogy másokat degradálnak. Erről írok könyvemben is, hogy inkább felsőbbrendűek akarnak lenni, minthogy a vesztesek közé tartozzanak. A „ha más már nem is lehetek, akkor inkább muszlim leszek!” mottót követik.

- A karácsonyt megelőző időszakban ismét újabb terrortámadás sokkolta Európát, amelyet Straßburgban követtek el. Vége lesz valaha ennek a „vallásháborúnak”?

A legfőbb baj az, hogy az iszlám egy erőszakos és gyűlölködő istenképen alapul, melyben a felebaráti szeretet csak muszlimok között létezik. Ez a kultúrharc csak akkor fejeződik be, ha a muszlimoknak sikerül az egész világot az iszlámra vallásra téríteni. Ha ez egyszer valaha megvalósulna, akkor sem lenne béke, hiszen a Korán értelmezése miatt újabb viták alakulnának ki, mivel a síiták és a szunniták soha nem tudnak megegyezni.

- Politikailag sem kezelhető már a terrorizmus?

Ahhoz, hogy a terrorizmus megszűnjön, Európának meg kell védenie a külső határait, az ENSZ-nek pedig a nemrég megszavazott migrációs paktuma helyett, a már érvényben lévő mendékjogot kellett volna megreformálnia. Aki Európába érkezik, nem menekült többé, hiszen, ha valaki Szíriából menekül, akkor csak a szomszédos országokban számíthat menekültnek. Ám, ha Libanonon, Jordánián vagy Törökországon keresztül Európába jön, akkor már nem menekült, hanem bevándorló. A bevándorlókra pedig más jogszabályok vonatkoznak.

- A nyugati országok sokat kritizálják a visegrádi országok (V4), köztük Magyarország bevándorláspolitikáját. Ön szerint helyesen járt el e téren Magyarország?

Véleményem szerint a kelet-európai országok azok, akik helyesen léptek fel az ellenőrizetlen migrációval szemben. Magyarország ismerte fel elsőként, hogy a migráció a nemzeti szuverenitását és a társadalmi békéjét veszélyezteti. Ahelyett, hogy a nyugati társadalmak ezt a példát követnék, Orbán Viktor álláspontját bírálják és kritizálják. De szerencsére vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy a visegrádi országok azok, akik ma a „régi” Európát reprezentálják. Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország, Belgium és Németország be fognak hódolni és az országukban az iszlám lesz domináns. Habár én ezt még pár évvel ezelőtt elképzelhetetlennek, sőt science fiction-nek tartottam, ma már megrémít ezen országok transzformációs folyamatainak gyorsasága és az, hogy milyen mértékben támogatják Katart, valamint Szaúd-Arábiát.

- Németországban számos liberális mecset nyílt meg az elmúlt időszakban, ahol a nők egyenjogúsága, valamint az azonosneműek házassága sem tabu téma. A mérsékelt, liberális iszlám megoldás lehet a radikalizációval szemben?

Sajnos a konzervatív, fundamentalista muszlimok nem tolerálják a liberális, mérsékelt iszlám irányzatát, követőit. Bár az utóbbi időben a szabadabb elvű muszlimok a médiumok kereszttüzébe  kerültek, még mindig csak egy marginalizált közösséget alkotnak és nem rendelkeznek semmilyen fajta befolyással az iszlám közösségen belül, így azok nem reprezentatívak. Az iszlám vallás reformációjával továbbá az a baj, hogy olyan sok mindent meg kellene változtatni benne ahhoz, hogy szalonképes legyen, hogy az egész arculatát elvesztené. A megújítást például az erőszakos részektől való eltávolodással vagy a sária emberi jogokat sértő tartalmának hatályon kívül helyezésével kellene kezdeni.

-Viszont Mohamed próféta személye még ezután is nagyon sok további kérdést vetne fel.

Valóban, hiszen ő, mint példakép nem hiányozhat, tettei pedig a valláson belül követendők. Mohamed volt továbbá a legfőbb oka egy zsidó törzs kiirtásáért, valamint számos háborút és rablóhadjáratot is folytatott. A mindenkori ellenségeinek férfi tagjait megölette, a nőket pedig fogságba hurcoltatta. Hogy lehet egy modern és felvilágosult társadalomban élő embernek ilyen példaképe? Véleményem szerint, ahhoz, hogy érdemben eredményes lehessen a reformáció,  Mohamed figurájának szakrális karaktergyilkosságát kellene végrehajtani.

-Tehát akkor a mérsékelt iszlám nem megoldás.

Nem, elég kritikusan tekintek az iszlám szekularizációjának mozgalmára és a liberális mecsetek tevékenységére. Ha csak az iszlám a magánéleti területeit nézem, akkor is feltevődik számomra, hogy honnan jön ez a nagymértékű zsidógyűlölet és a nők jogainak korlátozása. Csűrhetem-csavarhatom, de az igazság az, hogy ki kell mondjam, egy modern felfogású ember nem találhat megnyugvásra az iszlám vallásban.

- A nyugati, „mainstream”, de a politikai korrektség mezsgyéjén lavírozó magyarországi médiumok is gyakran relativizálják azt a megállapítást, hogy Európa nyugati országaiban párhuzamos társadalmak léteznek. Milyen tapasztalatai vannak e téren?

Az egész társadalmat tekintve a muszlimok száma alacsonynak mondható, azonban a nagyvárosok agglomerációjában teljesen más a helyzet. Itt számos iskolában a gyerekek 80 százaléka muszlim családi háttérből származik. A legnagyobb probléma Bécs városában van, ahol a nem muszlim gyerekeket sokszor bántalmazzák, úgymond már egy fordított rasszizmusról beszélhetünk, ahol a helyi gyerekeket kiközösítik.

- Szólás- és véleményszabadság – Európa legnagyobb értékei. Hogy látja ilyen aspektusból Ausztriát és Németországot?

Sajnos azt kell mondjam, hogy borúsan. Rémisztő, hogy egy jogállamban megtörténhet az, hogy a munkahelyünkön, vagy az iskolában a gyerekeknek figyelniük kell arra, milyen véleményt fogalmaznak meg nyilvánosan. A közösségi hálókon törlik az olyan bejegyzéseket és profilokat, melyek a muszlim radikalizmussal szemben véleményt fogalmaznak meg. Ezáltal óriási véleménybizonytalanság alakul ki az emberekben és nem merik kifejteni állaspontjukat sem. Ha e témával kapcsolatban valakivel beszélgetek, mindig attól félek, hogy valaki feljelenthet, vagy utána nyilvánosan  kipellengérez. Pedig egy jogállamnak az lenne a feladata, hogy védelmezze a szólásszabadságot.

- A 2015-s migrációs válságot követően sokszor kritizálta Angela Merkel fellépését, sőt az újraválasztását követően is kifejezte aggodalmát. Az CDU új pártelnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer új irányvonalat vázolhat fel a német bevándorláspolitikában?

Angela Merkel jelöltje volt Annagret Kramp-Karrenbauer, így valószínűsíthető, hogy a bevándorlás politikát illetően nem lesz változás Németországban. Sőt, megkockáztatom, hogy a CDU/CSU pártiránya még inkább bal oldalra tolódik át.

- És várható változás a következő váltasztásokon?

A politikát tekintve elég sötétnek látom Németország jövőjét, ami összetöri a szívem. A következő választások szerintem a CSU/CDU és a Zöldek koalícióját eredményezheti.

- Mit tanácsolna azoknak, akik ugyanúgy, mint ön, fellépnek Európa iszlamizációjával szemben?

Továbbra is legyenek rendíthetetlenek és ne hagyják magukat megfélemlíteni, még akkor sem, ha a másik oldalról azt sugallják, hogy gyűlöletből és a tolerancia hiánya miatt fogalmaznak meg kritikát az iszlám vallással szemben. Hiszen minden egyes méterért, amit a hamis tolerancia miatt teszünk meg hátrafelé, a gyerekeink fogják a drága árat megfizetni. Az egyenlő jogú és erős társadalom fenntartásához mindenkinek elengedhetetlen polgári joga az iszlámmal szembeni kritika megfogalmazása!

 

Olvasson tovább: