Kereső toggle

Az utolsó védőbástya

Interjú Laila Mirzo exmuszlim, keresztény aktivistával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Az iszlám nem azért jött Európába, hogy itt maradjon, hanem hogy győzzön” – írja Laila Mirzo a „Csak a rossz muszlim lehet jó muszlim” című könyvében. A Heteknek adott interjúban a keresztény írónő nemcsak arról mesélt, hogy milyen Ausztriában iszlámellenes aktivistaként élni, de bátran megosztja látását Európa jövőjével kapcsolatban, melyben Magyarországnak egy sajátos pozíciót tulajdonít. 

- Mi késztette arra, hogy maga mögött hagyja az iszlám vallást?

2007-ben, miután a koraszülött fiam meghalt, megismerkedtem és barátságot kötöttem a falunkban élő pásztorral, aki akkoriban épp asszisztenst keresett maga mellé. A pozícióhoz nem volt szükség arra, hogy keresztény legyek, de én ezt követően szívemből megtértem.

- Elég szokatlan a mai vallási és politikai tendenciát nézve ez a nagy fordulat. Érte a megtérését követően bármilyen hátrány, attrocitás?

Nem. A német rokonaim nagyon örültek a megtérésemnek, viszont a szír családtagjaimnak, akiknek nagy része ráadásul ateista és a vallásra is magánügyként tekintenek, még nem tudtam hivatalosan bejelenteni. Egyedül a féltestvérem muszlim, de valószínű, hogy ő már idő közben megtudhatta, hogy a keresztény hitre tértem át és biztosan nem ellenkezne, hiszen édesanyja is keresztény volt.

- A legújabb, „Csak a rossz muszlim lehet jó muszlim” (Nur ein schlechter Muslim, ist ein guter Muslim) című könyvében arról ír, hogy az iszlám vallás az európai kultúrával összeegyeztethetetlen. Mire alapozza ezt a megállapítását?

Az iszlám nemcsak egy spirituális irányzat, hanem kihatással van az élet minden területére, ráadásul politikailag is nagyon aktív. Az iszlám egy a jogrendszert, a társadalmi- és állami berendezkedést is magába foglaló ideológia, melynek eszmei forrása a saría és a dzsihád. Az iszlám umma (közösség) célja, hogy a világon mindenhol a saría törvényeit alkalmazzák. Az iszlám vallás egy olyan visszamaradott és elvetemült világképet reprezentál, amely soha nem lesz összeegyeztethető az európai értékekkel. A politikusok azt mondják, hogy az iszlám az európai kultúra része. Ha így van, akkor szerintem hatalmas problémákkal nézünk szemben, hiszen az iszlám egyenlő a saríával és a dzsiháddal!

- A saría, valamint a dzsihád viszont elég távol áll a keresztény európai értékrendtől…

Igen, úgy gondolom, hogy ma az iszlám jelenti a hidegháború óta a legnagyobb fenyegetést Európában. Nem értem, hogy lehet az, hogy Európa, a béke és szabadság fellegvára, az iszlám ideológiáját ilyen mértékben megtűri.

- Van egy olyan feltételezés, hogy csak az alacsonyabb képzettséggel rendelkező társadalmi rétegek számára vonzó az iszlám vallás. Valóban így van?

A vallási fanatizmussal elsősorban az alacsony képzettséggel rendelkező társadalmi réteget vádolják meg. Természetesen, a képzetlen embereket hamarabb eléri a gyűlöletbeszéd és a propaganda, azonban az iszlám radikalizáció egyetlen társadalmi réteget sem kerül el. A legjobb példa erre a 2001. szeptember 1-jei terrortámadás, melyet két akadémikus hajtott végre. Oszama bin Laden is egy befolyásos és tehetős szaúdi családból származik. A szegénység és a kilátástalanság tehát nem az egyetlen oka annak, hogy valaki radikalizálódik.

- Könyvében azonban más szemszögből is ír a radikalizáció folyamatáról.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: