Kereső toggle

A kétállami megoldás már 25 éve megbukott

Interjú Sharren Haskel Knesszet-képviselővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az izraeli parlamentben kézről-kézre jár egy törvényjavaslat, amely a több évtizede megrekedt palesztin-izraeli békefolyamatot egy elmés megoldással rövidre zárná. A Likud fiatal képviselője beavatott bennünket a részletekbe.

Ha jól értesültem, nemrégiben a Knesszet Külpolitikával és Nemzetközi Kapcsolatokkal Foglalkozó Albizottságának elnökévé választották.

Így igaz, azonban a koalíciónk törékenységét remekül példázta, hogy nem sokkal ezután már el is vették tőlem a pozíciót egy másik kormánypárt zsaroló lobbitevékenysége nyomán.

Ezt sajnálattal hallom…

Sajnos az ilyesmi része a politikának.

Ön szerint melyik a legaggasztóbb az Izraelre leselkedő fenyegetések közül?

Önmagában az, hogy több ország a közvetlen szomszédságunkban, és távolabbról is a puszta létezésünket fenyegeti.

Itt például Iránra gondol?

Igen, Irán jelenti a legnagyobb fenyegetést, és érdemes megjegyeznünk, hogy nem csupán Izraelre, hanem globálisan, tulajdonképpen az egész nyugati civilizációra. Csápjaik elérnek a Hezbollahon keresztül Libanonba, Jemenbe, Irakba, Szíriába, továbbá Közép- és Dél-Amerikába is. Mi több, a Hezbollah az egyik legnagyobb bázisát Kanadában húzta fel, így ott is számottevő jelenlétük volt, amíg ki nem paterolták őket. Nem véletlen, hogy már több országból is kitették az iráni diplomaták szűrét. Pár hónappal ezelőtt a marokkói uralkodó utasított ki egy iráni diplomatát azért, mert elkezdték összeszűrni a levet az ő ellene szervezkedő szaharai lázadókkal.  Tehát Irán közel sem csupán Izraelt fenyegeti, csak azt, hogy Európában vagy Amerikában mit akarnak csinálni, már nem merik kimondani. A helyzetnek mindenesetre különös pikantériát kölcsönöz, hogy Iránnak a nyugati szervezkedéseit rendszerint éppen az izraeli titkosszolgálat buktatja le. Például pár hónappal ezelőtt egy Franciaországot és a skandináv országokat érintő merényletnek vette elejét az, hogy az izraeli hírszerzés életbevágó információkat közölt az európai hatóságokkal.

Ezekről az európai médiában nemigen lehet hallani…

Szerintem ez abszolút tudatos az európai országok részéről. Franciaország például az Iránhoz fűződő gazdasági érdekeit védendő igyekezett minél inkább elhallgatni a tényeket.

Mekkora szerepet játszik a hírszerzés a diplomáciai kapcsolatépítésben?

Hatalmasat, mi voltaképpen folyton ezt csináljuk. Még olyan országok számára is, amelyekkel nem teljesen jó a viszonyunk, szolgáltatunk információkat annak érdekében, hogy ártatlan civilek halálát megakadályozzuk. Végtére is a terrorizmus elleni küzdelem az egész nemzetközi közösség kihívása, és mi igyekszünk ebből legjobb tudásunk szerint kivenni a részünket.

Ez kívülről nézve eléggé mostoha szerepnek tűnik, hiszen a nemzetközi közösség szemmel láthatólag cseppet sem viszonozza az izraeli erőfeszítéseket…

A legkevésbé sem hálás feladat a mienk; nem véletlen, hogy egy folyamatos, széles körű társadalmi vita zajlik Izraelben arról, hogy az ENSZ-ben ellenünk szavazó államokkal a továbbiakban együttműködjünk-e. Pár héttel a támadások meghiúsítását követően a francia elnök már nyíltan Izrael ellen szervezkedett, igyekezvén Amerikát is felbujtani ellenünk. Azonban sajnos, vagy pont hogy szerencsére, mi ilyenkor nem a politikai vezetőket, hanem az állampolgárokat látjuk magunk előtt, így az előbbiekkel szembeni küzdelmünket igyekszünk nem a nép kárára vívni. Amerika nagy örömünkre Trump elnöksége alatt derekasan kiáll Izrael mellett, így egyre erősödik a szövetség a két ország között. Ehhez további közel-keleti államok is csatlakoznak, akik szeretnék megvédeni magukat Irán agresszív terjeszkedésével szemben. Ilyen Szaúd-Arábia, Omán, az Egyesült Arab emírségek, Marokkó… a lista pedig egyre csak bővül.

Hogy látja, Szaúd-Arábia megbízható szövetségese lehet Izraelnek?

Nos, az életükért küzdenek, így nem nagyon van más választásuk, mint összefogni velünk. Iránnal vallási és politikai szempontból is antagonisztikus ellentétben állnak egymással, és tekintve, hogy a szaúdiak részéről a legkisebb megbicsaklás is az irániak előretörésével jár, nagyon is rászorulnak szövetségeseikre.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: