Kereső toggle

Üzletelés és kémkedés

Kína Izraelben kutakodik amerikai titkok után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amerika és Kína versengése a világ vezetője pozícióért a Közel-Keletet, így Izraelt sem hagyta érintetlenül. Peking minden módszert bevetve, akár kémkedéssel is próbál előnyhöz jutni.

Amikor 2017-ben Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy vámot vet ki kínai termékekre, mindenki az inkompetens vezetést hibáztatta, és új válsággal fenyegettek. Azonban, ahogy múlt az idő, a nyugati társadalom elkezdett feleszmélni, hogy nem minden arany, ami fénylik a távol-keleti országgal kapcsolatban. A fordulópontot az 5G hálózat megépítéséhez kötődő Huawei-botrány okozta, amikor megtiltották a cég technológiájának felhasználását az infrastruktúra kiépítéséhez, annak ellenére, hogy piacvezető a kínai vállalat. A hivatalos indokot meg sem próbálták cifrázni: egyértelműen kijelentették, hogy Kína kémkedésre használná ezeket az eszközöket.

A Nyugat szemében Kína már nem csak egy üzleti partner: riválissá vált, aki veszélyezteti Amerika globális pozícióját. Ezzel egy időben elkezdték rázárni az ajtókat Pekingre és a pénzére. A Szilícium-völgy – ahol a legújabb csúcstechnológiákat fejlesztik – is így tett. Kínának új piac után kellett néznie, ahol nincsenek nagyhatalmi törekvései előtt akadályok elhelyezve. Olyan helyen, ahol szintén sok startup születik, magas szintű technikai fejlettséggel rendelkeznek, és nyitottak a kínai pénzre…

Célpont: a startup nemzet

Így került a képbe Izrael. A bimbódzó kapcsolat egyértelmű hasznot jelentett mindkét oldal számára. Izraelnek Obama ideje alatt mélypontra jutott kapcsolata nyugati szövetségesével, így alig várta az új befektetők pénzét. Kínának pedig szüksége volt a „know-how”-ra, hogy technológiai fölényhez juthasson. Ennek az lett az eredménye, hogy 2013-ról 2018-ra megháromszorozódott a kínai befektetések összege, 2019-re már összességében 12 milliárd dollárt fektettek az országba.

Kína nem csupán azért vásárolja fel az izraeli cégeket, hogy a legújabb technológiákhoz hozzáférjen. Az utóbbi években a zsidó államban megnőtt a kínai kémkedési akciók száma. Az izraeli kémelhárítási szervezetek által végzett nyomozások feltárták, hogy a kínai hackerek előszeretettel választanak olyan vállalatokat támadásaik célpontjául, amelyek amerikai védelmi megbízásokkal vagy kapcsolatokkal rendelkeznek. Az ilyen partnerségekből fejlődtek ki világhírű csúcstechnológiák, mint az F–16-os, F–35-ös vadászgépek vagy az Arrow elnevezésű antiballisztikus rakétavédelmi rendszer. Kína egyértelműen hátsó ajtóként tekint Izraelre, amin keresztül hozzáférhet az amerikai titkos programokhoz.

Csakhogy Peking számára nem elég, hogy high-tech cégeket vásárolnak, illetve Amerika után kémkednek Izraelben. Az Új Selyemút terv (lásd keretes írásunkat) alapján Izrael sem marad ki a programból; kiemelkedő mértékű infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre az országban. Olyan tendereket nyertek kínai cégek, mint a közvilágítás és utak kiépítése vagy a villamoshálózat fejlesztése Tel-Avivban, Haifában pedig alagutat fúrnak. Mindemellett Izrael két ipari kikötőjének (Asdód és Haifa) bővítéséről szóló projekt kivitelezését is sikerült megszerezniük. Különös, de a haifai kikötő esetében még az üzemeltetést is kínaiak fogják végezni 25 éven keresztül. Erről az objektumról azt érdemes tudni, hogy haditengerészeti flották befogadására is alkalmas, így háború esetén a szövetséges amerikai hajók és tengeralattjárók egyaránt itt állomásoznának. Ezt pedig már Washington sem hagyhatta szó nélkül.

Két régi jó barát: Amerika és Izrael

Az Egyesült Államok és Izrael közötti jó viszony nagy múltra tekint vissza, amin úgy tűnik, Kína expanzív terjeszkedése sem változtatott: Washington továbbra is háromszor annyit fektetett Izraelbe (körülbelül 30 milliárd dollárt), mint Peking. Kizárólag az évi segély összege eléri a 3 milliárd dollárt, de a tudományos kutatások terén is számtalan együttműködés köti össze a két országot. Ennek bizonyítéka, hogy Amerika több száz kutatási központot hozott létre Izraelben (Kína alig 10-et). Mindezeken felül rengeteg közös fejlesztésük és katonai programjuk van (például a Vaskupola).

Ezt a különleges kapcsolatot Izrael a kezdetek óta megkülönböztetett figyelemmel hálálta meg. Ha valami nem tetszett Amerikának, a zsidó államban előbb vagy utóbb engedtek a külföldi nyomásnak. Az utóbbi időben azonban kisebb repedések látszanak a felszínre törni e szövetség terén is. Az egyik ilyen pont, hogy az amerikai elnök nem támogatta Netanjahút újabb kampánya alatt, másrészről Trump éles irányváltására Kínával kapcsolatosan Netanjahu sem számított.

Egy-két évvel ezelőtt a zsidó képviselők egyáltalán nem voltak tisztában azzal, hogy Peking mekkora fenyegetést jelent az országukra. Így történhetett, hogy sokáig nem korlátozták az amerikai vezetés vesszőparipájává vált Huawei vállalat 5G technikájának alkalmazását. A helyzet azonban enyhülni látszik: titokban már biztosították Washingtont, hogy Kína semmilyen szerepet nem fog játszani a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésében.

Bár Izrael eddig számíthatott a tengerentúli nagy testvérre, a zsidó állam történelmi tapasztalatai alapján jobban szeret több lábon állni. Éppen ezért a Kínával vagy Oroszországgal való kereskedelem nem csupán a pénzről szól, hanem a túlélésről is. Jeruzsálem jól tudja, hogy nem támaszkodhat mindig Amerikára, mert kiszolgáltatottá válik a Fehér Házban hozott döntéseknek. A zsidók számára elengedhetetlen tehát a más hatalmakkal való jó kapcsolat kialakítása (például Indiával). Persze amíg a washingtoni kormányzat olyan engedményeket tesz Izrael javára, mint a Golán-fennsík vagy újabban a júdeai és szamariai (ciszjordániai) települések elismerése, továbbra is Amerika marad a legfontosabb szövetségesük.

Rések a pajzson

Izrael tehát a high-tech gazdasága és technológiai know-how-ja mellett az Amerikához fűződő szoros kapcsolata miatt is kémkedési célponttá vált, különösen Oroszország és Kína számára. A Sin Bét (belföldi kémelhárító szervezet) tud arról, hogy Moszkva és Peking az elmúlt években nagy mértékben növelte kémkedési műveleteit, hogy közvetett módon Amerikát elérjék, ezért a védelmi és biztonsági szektorokban kellő óvintézkedéseket léptettek életbe. A versenyszféra azonban már kevésbé védett. Különösen olyan techcégek vannak veszélyben, amik egyszerre használhatók békés és háborús célokra (például: mesterséges intelligencia, bio- és kvantumtechnológia). Sok éven keresztül kifejezetten bátorították a kínai üzletembereket, hogy Izraelben fektessenek be – persze, ha Kínára gondolunk, a magánszektor inkább csupán fikció. Köztudottan az állam kontrollálja a gazdaságot, és bármelyik cég törvényileg rákényszeríthető, hogy a nemzetvédelem jegyében „együttműködjön” a kormánnyal.

Szakértők szerint az amerikai–izraeli szövetséget ugyan próbára teszi Kína, egyúttal lehetőséget is teremt, hogy elmélyítsék az együttműködést. A nyitottság mindkét oldalon megvan. Ennek ellenére Kína számára Izrael nemcsak geopolitikai érdekeket képvisel, de high-tech lehetőségei miatt az országra hosszú távú partnerként tekint. Izrael pedig nagy valószínűség szerint mindaddig építeni fogja Kínával a kapcsolatát, amíg Amerika választás elé nem állítja. Jóllehet, amíg az izraeli vezetés nem kerül válaszút elé, addig mindkét kapcsolatát kihasználva nagy nyereségre tehet szert, mind üzleti, mind politikai szempontból.

Selyemút a Közel-Keleten

Kína a kereskedelmi infrastruktúrát szeretné fejleszteni a világ keleti felén, hogy könnyebben exportálhassa áruit nyugat felé, illetve kiterjessze hatalmi pozícióját. Ez a terv a világ egyik kereskedelmi központját, a Közel-Keletet is érinti. Itt ugyanis számos, a kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú objektum található: a Szuezi-csatorna, a Hormuzi-szoros vagy a Dubai kikötő. Egy, az Izraeli hírszerzési közösség által készített friss tanulmány alapján Kína a Közel-Keleten mintegy 700 milliárd dollárt fektetett be 2012 és 2017 között. Ennek a fele az energetikai szektorban, 150 milliárd pedig a fejlesztési és kutatási iparágban realizálódott.

Olvasson tovább: