Kereső toggle

Utópia a polgárháború földjén

A kurd szeparatizmus ideológiai gyökerei

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nemzetközi média a mai napig marxista–leninista jelzővel illeti a törökországi PKK-t és szíriai testvérpártját, a PYD-t. Ezzel szemben ők maguk demokratikus konföderalizmusnak nevezik azt a modellt, melyet a 2000-es évek eleje óta követnek.

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1978-as megalapításakor marxista–leninista ideológiai alapokon álló szeparatista szervezetként határozta meg magát, céljaként pedig egy független, emellett társadalmi osztályok nélküli kurd állam létrehozását jelölte meg. Ennek érdekében 1984-ben gerillaháborút kezdett a török kormány ellen. A konfliktus – mely az 1990-es évek közepén volt a legvéresebb – több mint 40 ezer áldozatot követelt. A pártot Törökországon kívül az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván.

Az 1990-es években azonban a szocializmus a PKK-ban is avítt lett, ami az ezredforduló után nyilvánvaló váltást eredményezett a mozgalom irányvonalában. Az önálló kurd állam helyett beérték volna egyszerű autonómiával, amelyben úgynevezett demokratikus konföderalizmust, egy antikapitalista, női egyenjogúságot hangsúlyozó, zöld ideológiákkal átitatott utópiát álmodtak meg.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: