Kereső toggle

Elárult Brexit?

Nem mindenki elégedett a tervezettel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Talán a karácsonyt sem éri meg Theresa May kormánya azt követően, hogy nyilvánosságra került az EU-brit szerződéstervezet, amely a brit kilépést szabályozná.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a szerződésnek senki sem örül kivéve Theresa Mayt és csapatát, a konzervatívok szerint ugyanis Nagy Britannia valójában nem nyeri vissza teljes szuverenitását. Az ellenzék viszont nem feltételül akar kilépni az EU-ból, nekik tehát valójában semmilyen szerződés nem lehet elég jó.

Ki is lépnek, meg nem is

A konzervatívok elégedetlensége a szerződéstervezettel szembeni valójában érthető, Theresa May eredeti álláspontja az volt, hogy Nagy Britannia nem fizet be tovább az Európai Uniónak. Ezzel szemben a megegyezés szerint 2020-ig 39 milliárd fontot kell befizetnie, ráadásul, ha a kilépési átmenet meghosszabbodik, akkor az EU további befizetésekre is igényt tart. Nem hozott megoldást az ír határ kérdésében sem, ott ugyanis az EU szándéka teljesült: Észak-Írország az EU-s vámszabályok alá esik egy távoli időpontban. Az EU-s állampolgárok szabad mozgásával és munkavállalásával kapcsolatban Theresa May korábban azt nyilatkozta, hogy ez meg fog szűnni. A szerződés alapján azonban az a mintegy három millió EU-s állampolgárra (nagy többségben lengyelek, magyarok, románok) ez nem vonatkozik, sőt mindazok, akik az átmeneti időszak alatt érkeznek és öt évig maradnak szintén hasonló jogokat kapnak majd.

Azt követően, hogy a szöveget nyilvánosságra hozták, akcióba lendültek az EU-szkeptikus képviselők, akik úgy érezték, hogy itt az idő a miniszterelnök leváltásához. Az első nyilatkozatok olyan erős felháborodást mutattak, hogy elsőre úgy tűnt, Theresa May kormánya a hétvégét sem éri meg. Később kiderült, ennek a felháborodásnak nagyobb a füstje mint a lángja, lapzártánkig ugyanis nem jött össze a kellő számú képviselő ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítványt el lehessen indítani.

Jacob Rees-Mogg euroszkeptikus képviselő Az ükhadsereg című angol filmsorozat katonáihoz hasonlította a többi Brexit párti képviselőt amiatt, hogy még mindig nem jött össze a bizalmatlansági indítvány Theresa May angol miniszterelnökkel szemben. A parlamenti tárgyaláshoz 48 képviselőnek kell ezt jeleznie. Ezt Jacob Rees-Mogg, az Európai Kutatási Csoport (ERG) vezetője még a múlt héten egy látványos felszólalást követően megtette. Az ezt követő eseményekből úgy tűnt, hogy nemcsak a bizalmatlansági indítványra, hanem a kormány összeomlására is sor kerül. Egyelőre azonban mindkettő elmaradt: az önbevallásra épülő adatok szerint mindösszesen 25 képviselő kezdeményezte Theresa May menesztését, ez viszont csak hangulatkelésre elég, kormányfőváltáshoz nagyon kevés. Theresa May maradása viszont egyelőre egy dolgot jelent csupán: azt hogy előbb vagy utóbb Nagy Britannia miniszterelnöke Jeremy Corbyn lesz, aki mellesleg szintén nem tud mit kezdeni a Brexit-tel.

Nem olvasta, de leszavazza

Az ellenzéki Munkáspárt vezetője a napokban beismerte, hogy nem olvasta a Theresa May által letárgyalt kilépési dokumentumot, amely részben érthető. A kilépésről szóló megegyezés ugyanis több, mint hatszáz oldal és a hétköznapi ember számára nehezen követhető üzleti jogi stílusban van megszövegezve. Ennek ellenére, ha az embertől karnyújtásnyira van az, hogy ő lesz az ország első számú vezetője, megtehetné azt az erőfeszítést, hogy áttanulmányozza milyen mozgásteret hagy számára az egyezmény. Elképzelhető azonban, hogy Corbyn azzal számol, hogy a Parlament nem fogja megszavazni az egyezményt. Ő maga ellene kíván szavazni és valószínűleg sok tory képviselő is, úgyhogy joggal vélheti azt, hogy a beterjesztett tervezet soha nem fog életbe lépni. Mindeközben Corbyn azt is bejelentette, hogy pártja támogatna adott esetben egy második referendumot is a Brexit-ről, ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy annak ellenére, hogy a múltkor a bennmaradás mellett szavazott, egy következő népszavazáson még nem tudja hogyan szavazna. Corbyn nyilatkozata nem váltott ki osztatlan tetszést a toryk között. „Nem tudja, hogy mi áll benne, de mégis ellene szavazna. Ez azért van, mert pártpolitikai játszmákat játszik.” - nyilatkozta Theresa May miniszterelnök.

Spanyol csavar

A kilépéssel kapcsolatos egyezményt nem csak az euroszkeptikus toryk, valamint az ellenzék akadályozhatja meg, Spanyolország ugyanis bejelentette, hogy nemmel fog szavazni az egyezményre, az ugyanis nem említi meg azt, hogy Gibraltár státuszáról egy későbbi kétoldalú spanyol-brit egyezmény fog majd dönteni. A spanyol külügyminiszter ugyanis attól tart, hogy az egyezmény 184. paragrafusa kizárja a kétoldalú tárgyalások lehetőségét. Ez pedig a spanyol kormány számára elfogadhatatlan. Gibraltár 1713 óta tartozik Nagy Britanniához, de Spanyolország többször próbálta visszaszerezni, de mindeddig sikertelenül. Az 1967-es referendumon a szavazók 99%-a utasította el a spanyol fennhatóságot. 2002-ben hasonló arányban utasították el azt, hogy a szoros spanyol-brit kettős fennhatóság alá kerüljön. Spanyolország azonban nem csak a kilépés megvétózásának lebegtetésével lepte meg Theresa Mayt, hanem azzal is, hogy bejelentette - országa nem ellenezné, ha egy független Skócia felvételét kérné az EU-ba.

Mint emlékezetes Skócia 2014-ben tartott népszavazást arról, hogy része maradjon az Egyesült Királyságnak, vagy kilépjen. A szavazók akkor 55-45 arányban a maradás mellett döntöttek, de ennek egyik oka az volt, hogy az akkori állapotok szerint egy független Skócia belépését az EU-ba más államok megakadályoznák, többek között Spanyolország, nem akartak ugyanis érveket adni a katalán szeparatistáknak. Josep Borrell spanyol külügyminiszter kedden azt nyilatkozta, hogy országa nem akadályozná meg Skócia EU-s csatlakozását. Azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen lépés nem jelent-e olajat a tűzre a katalánoknak, ahol szintén erős kiválási mozgalom van, Borrell kijelentette, hogy jobban aggódik az Egyesült Királyság, mint Spanyolország egysége miatt. „Azt gondolom, hogy az Egyesült Királyság hamarabb fog széthullani, mint a Spanyol Királyság”. Borrell szavait, amelynek sikerült a Brexit-ről szóló vitát egy egészen szürreális térbe emelnie, természetesen nem fogadta osztatlan öröm még a skótoknál sem. A skót konzervatívok szóvivője azt nyilatkozta, hogy a spanyol külügyminiszter tévedésben van, egy friss felmérés szerint ugyanis a skótok 60 százaléka maradni akar az Egyesült Királyságban.

Törékeny „vaslady”

Theresa Maynek azonban nem a spanyol manőverezés okozhatja a legnagyobb fejfájást, hanem az, hogy a nehezen tető alá hozott szerződéstervezetet könnyedén elsöpörheti a parlamenti ellenállás, egyelőre ugyanis többen ígérték meg, hogy ellene szavaznak, mint akik támogatásukról biztosították. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője már megígérte, hogy nemmel szavaz december 10-én. Ha ebben a konzervatív oldalon is támogatókra akad, akkor Theresa May megbukott, és már csak az marad kérdés, hogy előrehozott választásra kerül-e sor, vagy átadják az egész ügyet Jeremy Corbynnak, hogy ő is belebukjon.

A brit kormányfő azonban még mindig bízik abban, hogy nem váltják le a kormány éléről és az érvelése nem teljesen alaptalan. A Sky Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy nem lenne akkor sem előrelépés a Brexit-tárgyalásokban, ha őt eltávolítanák. Az új konzervatív kormány megalakulásával, vagy egy új miniszterelnökkel biztosan lenne késlekedés az amúgy is rendkívül feszített tempójú megállapodás-sorozatban, de egy esetleges új összetételű parlament talán még azok számára is szörnyű forgatókönyv volna, akik a keményvonalas kilépés mellett kardoskodnak. Úgy tűnik, ebben a történetben a brit fél csak veszíthet.

 

Mi következik most?

Bár a Brexit forgatókönyvében rengeteg változó van, jelenleg így néz ki a következő hetek, hónapok eseménysorozata. Először november végén összeülnek az EU-s országok vezetői, hogy jóváhagyják a megállapodás-tervezetet, amelyhez Theresa May a brit kormány támogatását megszerezte.
Aztán a várakozások szerint decemberben a brit parlament alsóháza elé kerül a tervezet megvitatásra. Itt még van lehetőség a módosításra – a megállapodás-tervezet csak abban az esetben véglegesedik, ha mindkét fél azt egy szavazással szentesíti.
Amennyiben sikerül keresztül vinni a megállapodást, a kormány egy törvényjavaslatot nyújt be a parlamentbe a végrehajtás gyakorlati részleteivel kapcsolatban. Ha ezt is megszavazzák, akkor aláírásra kerül a végleges megállapodás, amit 21 ülésnapra letétbe helyeznek a parlamentben. Ez alatt elméletben újra szavazhatnak arról a képviselők adott esetben.
Ha sikerült a folyamatot lezárni 2019. március 29-ig akkor az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Az ezt követő átmeneti időszak 2020 utolsó napjáig tart, ami alatt minden úgy megy tovább, mint azelőtt annyi különbséggel, hogy nem lesz brit képviselet az uniós intézményekben. (KM)

Olvasson tovább: