Kereső toggle

Elszalasztott lehetőség

Interjú a megbukott román referendum okairól

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Túl kevesen mentek szavazni Romániában, így nem kerülhet be az alaptörvénybe az a módosítás, amely szerint a család egy férfi és egy nő házasságán alapul. A pártok egymást okolják. A kudarc okairól Illyés Gergely politológust kérdeztük.

A szükséges 30 százalék helyett alig 20 százalék vett részt a referendumon. Ön minek tulajdonítja az alacsony részvételt?

– A román társadalom előtt érdektelen volt a kérdés, mert nincs és nem is volt törekvés arra vonatkozóan Romániában, hogy a házasságot kiterjesszék az azonos neműekre is. Nem véletlen az sem, hogy az alkotmánymódosító javaslatot a román parlamentben több mint háromnegyedes többséggel fogadták el, tehát nincsen olyan parlamenti párt Romániában, ami a házasság intézményét most ki akarná terjeszteni az azonos neműekre. Arra viszont vannak törekvések, és ezt több párt is támogatja, hogy bevezessék a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét Romániában. Eddig ez a lehetőség nem volt biztosítva még a különböző neműek számára sem. Most lesz egy ilyen törvénytervezet, amit valószínűleg el fognak majd fogadni, de a házasság intézményének a megváltoztatására nincsen törekvés, és éppen emiatt érezték úgy a választópolgárok is, hogy egy olyan kérdésben kellene, hogy döntsenek, ami nincs is napirenden. Nem arról volt szó, hogy el kellene dönteni, legyen-e házasság az azonos neműek számára vagy nem, és mégis egy erre vonatkozó alkotmánymódosító kérdést tettek fel számukra. A nagyfokú érdektelenséget ennek tulajdonítom. A legnagyobb támogatója ennek a kezdeményezésnek a román ortodox egyház volt, ez az eredmény azt is pontosan mutatja, hogy jelenleg az ortodox egyház milyen mozgósítási képességgel rendelkezik. Mindenki azt hitte, hogy sokkal erőteljesebben tudja majd aktivizálni híveit az egyház. Tévedtek.

Városi legendák szerint a szavazást megelőző péntek éjszaka 3000 választási elnök mondott le, nem vállalva a szavazáson való részvételt, mert az terjedt el, hogy valami mást is megszavaztatnak a referendummal együtt, azaz a kormány még beír valamit a törvénytervezetbe. Van ezeknek valóságalapja? 

– Ez azért merült fel, mert a szavazói lapon, amit megkaptak az urnáknál az emberek, azon semmi nem szerepelt arról, hogy pontosan milyen szövegszerű változás lenne az alkotmányban, csupán egy olyan kérdés szerepelt, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a román parlament által elfogadott alkotmánymódosítás életbe lépjen?”. Erre kellett igennel vagy nemmel válaszolni. A szavazólapok alapján az embereknek fogalmuk nem lehetett arról, hogy éppen pontosan mit szavaznak meg, és akik nem követték a híradásokat, azoknak nem is volt egyértelmű. Történtek Romániában az elmúlt években olyan furcsa ügyek, amelyek alapján jogos volt ez a félelem, mert a román kormány több esetben különböző kormányrendeletekkel próbálta az igazságügyi törvényeket megváltoztatni, kvázi felülírni. Említhetnénk a közelmúltból akár egy olyan éjszakai kormányülést is, ahol az éj leple alatt próbáltak egy ilyen kormányrendeletet elfogadni. Ez és az ehhez hasonló esetek táplálják azt az óriási nagy bizalmatlanságot, ami az állampolgárok és a politikai elit között tátong.

Ön mit tippel? Ki fogják újra írni a népszavazást ebben az ügyben?

– Nem hiszem. Ez egy nagyon nagy kudarc volt most a kezdeményezőknek és a mögöttük álló ortodox egyháznak is. Azt tudni kell, hogy ez a népszavazás tulajdonképpen egy alkotmánymódosítási folyamatnak az utolsó lépcsőfoka volt. A román parlament kétharmados döntése után került sor erre a népszavazásra, vagyis ha nincsen ilyen döntés, akkor tulajdonképpen a népszavazás sem lett volna meg. Tehát önmagában nem tudnak kiírni a kezdeményezők újra egy ilyen népszavazást. A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó intézményt be fogják vezetni, és úgy tűnik, hogy az azonos neműek számára is elérhető lesz ez az intézményesített kapcsolat, a házasság intézményéhez viszont nem fognak hozzányúlni. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben nem is várható változás a közeljövőben. 

Illyés Gergely

Brüsszelnek vagy a választóknak akart megfelelni a kezdeményezéssel kapcsolatban a román politikai elit?

– Ezt a kezdeményezést egy civil szervezet indította útjára, egy olyan civil szervezet, amely mögött az ortodox egyház bír döntő befolyással, és nem a román parlamenti pártok. A parlamentnek kötelező volt napirendre venni a kérdést a hárommillió aláírást követően. A pártok nem mertek szembemenni az egyházzal és a saját választóikkal. Ismerik pontosan azokat a felméréseket, amelyek alapján a román társadalom konzervatív és eléggé vallásos. A pártok ezért megpróbáltak megfelelni ennek az elvárásnak, de figyeltek az unióra is. Érkeztek olyan üzenetek Brüsszelből, hogy nem kellett volna kiírni ezt a népszavazást, de a három-millió aláírás kötelezte a parlamentet, hogy meghozza ezt a döntést. Ezért azt gondolom, hogy a választóiknak próbáltak megfelelni. Az más kérdés, hogy talán most, hogy ilyen alacsony részvétellel zárult a népszavazás, a román pártok át fogják értékelni az egyház befolyásáról alkotott képüket is.

Olvasson tovább: