Kereső toggle

„Ez az eljárás sehova nem vezet”

Interjú Deutsch Tamás fideszes EP-képviselővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Indul eljárás Magyarország ellen? Kizárják a Fideszt a Néppártból? Meglepte őket Manfred Weber állásfoglalása? Az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatos vitájáról és szavazásáról kérdeztük a Fidesz képviselőjét.

A Sargentini-jelentésről szóló szavazás eredményei azt mutatják, hogy a tartózkodó voksok figyelembevételével a szükséges kétharmadot nem sikerült volna elérni. Hogyan próbálnak jogorvoslatért folyamodni ez ügyben?

– Valószínűleg a Sargentini-jelentést támogató politikai erők sejtették, hogy nem lesz meg a kétharmad, ezért kezdtek egy, az alapszerződéssel ellentétes jogi csűrcsavarba, és fogadtak el egy olyan jogértelmezést, ami szabálytalan, ami csalás, ami szerint a tartózkodó szavazatokat nem számították leadott szavazatnak. Nyilvánvaló, hogy Magyarországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ez a szabálytalanság ne maradjon következmények nélkül. A kormánynak van lehetősége ez ügyben lépni.

A kezdeményezés  teljesen szabálytalan elfogadása után az Európai Tanács elé kerül, ezért itt kell a több szóba jöhető lehetőség közül a legalkalmasabb eszközt megtalálni arra, hogy ezt a szabálytalanságot megállapítsák. A kormánynak mérlegelnie kell a lehetőségeket, napokon belül dönthet.

 

Van arra lehetőség, hogy az Európai Tanácsban semmissé vagy el nem fogadottá tegyék ezt a jelentést?

– Igen. Ez egy római jogi alapelv, közjogi érvénytelenség. Az ilyen eljárást nem lehet lefolytatni. Magyarországon is, hogyha egy sarkalatos törvény nem szerez a parlamentben kétharmados támogatottságot, akkor az az elfogadott törvény érvénytelen. Ennek az eljárásnak a lépéseit kell, hogy mérlegelje a kormány. A szavazás után konzultáltam a kormányzati képviselőkkel, mérlegelik a szóba jöhető lehetőségeket.

Mennyire lepődött meg a kormány a leadott szavazatok arányain? Különösen a néppárti szavazatok megoszlására gondolok. A saját pártcsaládjukban mindössze 57 szavazatot kaptak a fideszes voksokkal együtt.

– 57-en szavaztak nemmel, és 28-an tartózkodtak. A néppárti képviselőkből 85-en voltak tehát, akik nem támogatták a jelentést. Ez több, mint amit én személyesen vártam. Én olyan 70 körülire számítottam, a képviselők 30 százalékára. Ez a 85 szavazat viszont 40 százalék körül van. A bevándorlást illetően nagyon éles a vita a Néppárton belül. Az világos volt, hogy a mi álláspontunk kisebbségben van a pártcsaládon belül. Kisebbségnek ugyan kisebbség, de 40 százalék ebben a helyzetben nem rossz. Igen erős az ellenszél minden irányból: az európai média nagy része, a kormányok nagy része, az európai vezetők többsége és az EP-képviselők többsége is migránssimogató állásponton van. A Néppárt 40 százaléka viszont még ebben a kiélezett helyzetben is a Fidesz álláspontját osztja. Én ezt egyáltalán nem tartom egy olyan rossz helyzetnek. Sőt, a várakozásaimhoz képest ez jobb arány.

 

Manfred Weber nyilatkozata sokakat meglepett. Várható, hogy átgondolják a néppárti tagságot ennek függvényében?

– A Fidesz a Néppárt tagja. A Fidesz néppárti tagként fog indulni az európai választáson, és abban bízunk, hogy a Néppárt lesz a májusi választások győztese. A bevándorlást érintő vita ugyan megosztja a pártot, és kisebbségi állásponton vagyunk, de én nem gondolom, hogy ez ne változhatna.

Nyilvánvalóan sokak számára meglepetést okozott az, amit Manfred Weber tett, de azt is látni kell, hogy ő nem mint frakcióvezető, hanem mint csúcsjelöltségre pályázó politikus tette meg ezt a bejelentést. S ha a Néppárt megnyeri a választást, akkor jó esélye van arra, hogy ő legyen az Európai Bizottság következő elnöke.

De a Fidesznek jó, hogy ő lesz az Európai Bizottság elnöke, ha ilyen kardinális kérdésekben sincs egyetértés vele?

– Véleményem szerint a rá nehezedő nagy nyomásra nem a legjobb választ adta. Évtizedek óta tapasztalható, hogy a jobbközép politikusok nem a saját zsinórmértéküknek akarnak megfelelni, hanem a szocialista, liberális politikai és médiaelit elvárásainak. Weber, mint elnöki ambíciókkal bíró ember azzal kalkulál, hogy biztos lesznek olyan kormányok Európában, akik a szocialistákhoz vagy a liberálisokhoz fognak tartozni, és az ő támogatásukra is szüksége van. Taktikai szempontból hozta meg a döntést. Félreértés ne essék, nem tanácsokat akarok adni Webernek, ő egy rutinos politikus, és tudja, hogy mit csinál – de most szerintem nem biztos, hogy a legjobb döntést hozta.

A Néppárt a novemberi kongresszusán fog a csúcsjelölt személyéről dönteni. A bejelentését követően nem is nagyon merült fel kérdésként, hogy miért ne tudnánk őt támogatni. Minden érv amellett szólt, hogy a Fidesz támogassa Manfred Webert a csúcsjelölti szavazáskor. Nem szeretnék sejtetni semmit, de nyilvánvalóan a mostani nyilatkozatai ezt az egyértelmű helyzetet megváltoztatták. Most már vannak érvek a csúcsjelölt támogatása mellett és támogatása ellen is. Mérlegelnünk kell ezeket az érveket.

 

Ez azt jelenti, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz más csúcsjelöltet támogat majd?

– Eddig nem merült fel, hogy ne támogatnánk. Most egy alapos mérlegelés után kell kialakítanunk az álláspontunkat.

 

Az Európai Tanácsban most mi várható? Van bármi sansz arra, hogy átmenjen a jelentés, és elindítsák az eljárást?

– Szerintem ma nincsen élő ember, aki erre önnek választ tudna adni. A szabály szerint az eljárás először a Tanácshoz kerül, ahol négyötödös többségre van szükség, hogy elfogadják-e a parlamenti kezdeményezést. Ha elfogadja, akkor a 7-es cikkely első bekezdése szerint egy strukturált párbeszéd indul el az érintett ország és az Európai Tanács között. Itt áttekintik a jelentés kérdéseit, hogy azok valóban megfelelnek-e a tényeknek, és min kellene változtatni.

Ma senki sem tudja megmondani, hogy az Európai Tanács hogy fog viszonyulni az elfogadás jogszerűségéhez például. Annyit viszont ki lehet jelenteni, hogy a magyar embereknek ebből kára nem származhat. A 7-es cikkely első bekezdésének ugyanis nincs szankciója, annak a vége csak egy strukturált párbeszéd. Ez is azt mutatja, hogy egy politikai adok-kapokról van szó, amelyben a bevándorlásellenes magyar álláspont szúrja a szemét a bevándorláspárti többségnek. Ez a nyomásgyakorlás egyre intenzívebb lesz. Ami most elindult, az egy sehova nem vezető eljárás.

Olvasson tovább: