Kereső toggle

Etnikai tisztogatás Nigériában

Ezrével irtják a keresztényeket

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Nigériai családok ünneplik két és fél éven át fogva tartott lányaik kiszabadulását az iszlamisták fogságából 2016-ban.

A Boko Haram muszlim terrorszervezet rémtetteinek korszaka után újabb támadássorozat indult a nigériai keresztények ellen.

A fulani törzshöz tartozó pásztorok szisztematikus tömeggyilkosságokkal tizedelik az ország középső területén élő nigériai keresztényeket. A merényletek az idei évben már több mint 6000 áldozatot követeltek. Az Open Doors keresztényüldözést vizsgáló nemzetközi szervezet szerint „vallási tisztogatás” zajlik, amivel megkísérlik „kiirtani a kereszténységet” a régióból. A helyzet olyan súlyos, hogy Nigéria jelenleg a Globális Terrorizmus Index 3. helyén áll.

A Boko Haram muszlim terrorszervezet 2009 óta aktív résztvevője a véres bozótharcoknak Nigériában és a szomszédos országokban. A csoportra 2014-ben figyelt fel a nemzetközi közvélemény, a több száz chiboki diáklányt érintő tömeges emberrablási akciójuk után. Bár ez a szervezethez köthető legismertebb eset, emellett rendszeresen égettek el kisfiúkat elevenen, és gyújtottak fel teljes keresztény falvakat. Míg azonban a Boko Haramot hosszú évek erőfeszítése és komoly nemzetközi segítség révén sikerült valamennyire visszaszorítani, a helyi keresztények továbbra is óriási szenvedéseken és megpróbáltatásokon mennek keresztül. A fulani szélsőségesek a Globális Terrorizmus Index szerint még nagyobb vérfürdőért felelősek, mint ők.

Vallási feszültségek – szunnita erőszak

A fulani törzs egy félnomád állattenyésztő etnikai csoport Nigéria középső területén. Többségük szunnita muszlim. Az őslakos törzsekkel és helyi, főleg keresztény gazdálkodókkal évszázadok óta konfliktusban állnak. Az erőszak által leginkább érintett régiók Jama’a, Kachia, Kagarko, Kaura és Sanga területei Dél-Kadunában.

Az Open Doors jelentéséből kiderül, hogy az összecsapások a 2011-es és a 2015-ös választások idején, valamint az idei évben olyannyira fokozódtak, hogy 2018-ban már az áldozatok száma mintegy 6000 főre rúgott. 

Becslések szerint Nigéria lakosságán belül hasonló a keresztények és a muszlimok száma. Az ország északi részén az iszlám, keleti és déli területein pedig a kereszténység az uralkodó vallás. A középső rész mind etnikailag, mind vallásilag kevert. Nem meglepő módon ez az a terület, ahol az északi, főleg muszlim fulani tehénpásztorok fegyveres rajtaütéseket hajtanak végre keresztény csoportok ellen. 

A terrorcsoport által elkövetett atrocitások során a milicisták házakat és templomokat rombolnak le, valamint a keresztények földjeit és tulajdonát erőszakkal elbitorolják, miközben mindenkit, aki az útjukba áll, lemészárolnak. Nem ritka az olyan emberrablás sem, melynek során fiatal keresztény lányokat ragadnak el, és adják feleségül muzulmán férfiakhoz. A fulani milícia újévkor hetvenkét életet követelő támadást hajtott végre, majd áprilisban vasárnapi misén mészárolt le két papot és tizenhét hívőt, mielőtt több mint ötven keresztény tulajdonban álló házat a földdel tett egyenlővé. Legfrissebb támadássorozatuk során a fulanik az elmúlt hetekben 238 keresztényt gyilkoltak meg az ország szívében. 

Szándékosan tétlen a kormány?

Keresztény vezetők közös nyilatkozatban szólaltak fel a „fiatal keresztény lányokat érő muszlim emberrablási hullám” ellen, melynek során a lányokat „erőszakkal az iszlámra térítik, és szülői beleegyezés nélkül kiházasítják”. Felszólítják továbbá kormányukat, hogy „vessen véget az értelmetlen vérfürdőnek, valamint akadályozza meg a teljes anarchiát, ahol az emberek önmagukat kénytelenek megvédelmezni”. A Nigériai Keresztény Szövetség (Christian Association of Nigeria) szerint nem kétséges, hogy a támadások egyetlen célja a keresztény lakosokra irányuló etnikai tisztogatás, földrablás és erőszakos kilakoltatás. Peter Iorzuul Adoboh püspök, a Katsina-Ala egyházmegye vezetője (Benue állam) és Matthew Ishaya Audu püspök, Lafia egyházmegye vezetője (Nassarawa állam) úgy vélik, hogy egyértelmű terv húzódik a támadássorozat mögött: „a nigériai középső övezet iszlamizációja”, a fulani pásztorokon keresztül. „A keresztényeket támadják” – magyarázza Audu püspök –, „és a kormány semmit sem tesz azért, hogy megállítsa őket, mert maga Buhari elnök is tagja a fulani törzsnek.”

A CBN keresztény médiaügynökség helyi vezetője, Felix Oisamoje szerint a fulani marhapásztorok által elkövetett erőszakos cselekmények az elmúlt hónapokban csak sűrűsödtek. A fulanik szándékosan más emberek földjére hajtják teheneiket, megeszik terményeiket, és mikor felelősségre vonják őket, azonnal AK–47-esekkel válaszolnak. Véleménye szerint a legtöbb muszlim pásztor ezt nem engedheti meg magának anyagilag. A kérdésre, hogy a fulanik hogyan juthatnak mégis AK-khoz, gránátokhoz és egyéb fegyverekhez, a válasz Moammer Kadhafi líbiai rezsimének bukásában keresendő, melyet követően elárasztották Afrikát a fegyverek. Másfelől a szűkebb, gazdag fulani réteg tagjai nagyrészt kormánytagok, és sokak szerint ők azok, akik aktívan támogatják a pásztorokat a tömeggyilkosságokban, hogy a keresztények kiszorításával politikailag, és a földrablásokkal fizikálisan is dominálják az országot.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a jelenlegi, főként szunnita muszlimokból álló kormány, és Muhammadu Buhari elnök a fulaniknak látszik kedvezni. A holttesteket nem engedik külön eltemetni, tömegsírokban földelik el. Sok helyi keresztény vezető felrója nekik azt is, hogy látványosan csak a mészárlások után érkeznek meg a hatóságok, egyébként nem avatkoznak bele az eseményekbe. Letartóztatásokra, felelősségre vonásra nem kerül sor. A helyzet kezelésére tett erőfeszítéseik pedig úgy tűnik, csak olaj a tűzre. A milicistákat rendszeresen pénzkifizetésekkel igyekeznek „kordában tartani”.

A nemzetközi hírű nigériai emberi jogi ügyvéd, Emmanuel Ogebe, aki a legutóbbi, júliusi támadásban saját rokonait is elvesztette, felszólította az amerikai Kongresszust, hogy nevezzen ki különmegbízottat, hogy kivizsgálja a körülményeket. Trump elnök a Buharival folytatott áprilisi megbeszélése után kijelentette: „Mélységes aggodalommal tölt el bennünket a Nigériában zajló vallási erőszak, a templomgyújtogatások és a keresztények üldözése, gyilkolása. Szörnyű helyzet.” Míg az Egyesült Államok és Nigéria a múltban sikeresen működött együtt a Boko Haram erőszakhullámával szemben, a jelenlegi krízis megoldása érdekében egyelőre nem sikerült közös cselekvési programot elfogadniuk.

Olvasson tovább: