Kereső toggle

Az igazi Star Wars

Űrhadsereget állít az Egyesült Államok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A légierőtől „különálló, de azzal egyenértékű” űrhadsereg létrehozására adta ki az ukázt Donald Trump amerikai elnök. Ezzel az USA nem csak lemaradását hozná be az űrversenyben Kínával és Oroszországgal szemben, de egyből be is előzné őket.

Az Egyesült Államok – csakúgy, mint Oroszország, Franciaország és Kína – a légierőn belül már rendelkezik egy potenciális űrhadsereg bizonyos feladatainak ellátására alkalmas egységekkel és képességekkel. A tényleges űrflotta létrehozásának ötlete sem új keletű. A Bush-kormány későbbi védelmi miniszteréről elnevezett Rumsfeld Bizottság 2001-ben már megállapította, hogy „hosszú távon Amerika biztonságát az űrben egy űrhaderő tudná szavatolni”.

Tavaly nyáron a Kongresszus tárgyalt már egy törvénytervezetről az űrhadsereg felállítására vonatkozóan. A NASA új igazgatója, Jim Bridenstine, akkor még képviselőként a Ház által elfogadott, de a védelmi költségvetésből végül kihagyott intézkedés egyik leglelkesebb támogatója volt. Ezt követően Donald Trump a múlt hónapban, a Nemzeti Űrtanács ülésén utasította a Pentagont a nemzeti és kereskedelmi érdekeket az űrben védelmező „hatodik haderőnem” kialakítására.

Trump döntésének hátteréhez az is hozzátartozik, hogy a katonai és politikai körökben az utóbbi időben egyre élénkebbé vált a vita arról, hogy hogyan lehetne felkészülni a fenyegetésre, amit a potenciális ellenfelek – elsősorban Oroszország és Kína – jelentenek az amerikai űreszközökre. A Pentagon illetékeseit különösen nyugtalanítja, hogy az Egyesült Államok felkészületlen egy esetleges űrháborúra, hiszen az elmúlt huszonöt évben visszavett a tempóból, miközben az említett két ország gőzerővel fejlesztette űrtechnológiáját, elsősorban a kommunikációt, navigációt, hírszerzési képességeket biztosító műholdak elpusztítására alkalmas arzenálját.

A külön az űrre „specializálódott” haderőnem kialakítását a felfokozott verseny mellett a levegőtől, víztől és szárazföldtől teljesen eltérő – az oxigén hiánya, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, súlytalanság, sajátos mechanikai törvényszerűségek jellemezte – közeg is indokolja. Azt pedig, hogy milyen lesz, és mik lesznek a feladatai, egyelőre a szokásos katonai doktrínára támaszkodva képzelhetjük el. Amellett, hogy segítene tudományos kutatásokban, legfőbb szerepe és működésének alapelvei várhatóan megegyeznek a hadsereg más ágaiéval.

Jim Bridenstine szerint a világűr ugyanolyan nemzetközi kereskedelmi terület, mint az óceán, ezért az amerikai érdekeket itt is tudni kell megvédeni. Az, hogy milyen az életünk itt a Földön, nagyban függ mindattól, ami ott fönt zajlik – ha például a banki tranzakciókhoz szükséges GPS-jelek elvesznek, a pénzügyi forgalom megbénul.

Háború esetén az Egyesült Államok űrhaderejének elsődleges feladata lehet a világűrbe telepített saját eszközök védelme és az ellenfeleinek a támadása – állítják szakértők, például Mark R. Whittington, aki politikai tanulmányt is írt az űrkutatásról (Why Is It So Hard to Go Back to the Moon? – magyarul: Miért olyan nehéz visszamenni a Holdra?). Az űrhadsereg ezen felül olyan lenne, mint egy szuperhatékony, magasból figyelő „szem”: műholdak és nem ember vezérelte légi felismerő járművek kombinált bevetésével az ellenség rejtett állásait is felderíthetné, és rossz látási viszonyok mellett is fontos hírszerzési információkat szolgáltathatna.

Különleges teherszállítók segítségével az űrhadsereg várhatóan képes lesz a jelenlegi szállítási idők töredéke alatt ellátmányt, járműveket, utánpótlást és személyzetet eljuttatni a földkörüli pályáról bármilyen földi műveleti helyszínre. Az ellenséget a földkörüli pályáról műholdakra és űrállomásokra telepített lézerágyúkkal lehetne támadni. Az űrnemzetek már bolygóközi szinten vívnák háborúikat, ultrahosszú hatótávolságú fegyverekkel (például lézerágyúkkal), valamint hosszú hatótávolságú rakétákkal, amelyeket egyik bolygóról a másikra lőnének ki.

Az űrtechnológia fejlődésével az űrhadsereg szerepe békeidőben sem korlátozódna földi tevékenységek támogatására. Most, amikor magáncégek egyre élénkebben érdeklődnek a „földönkívüli” kereskedelem és utazás iránt, a NASA programjában is előtérbe került a Hold, a Mars, sőt az azon túli világ. „Most nem hagyjuk el a Holdat, mint 1972-ben [az utolsó holdra szállás évében]” – mondta Jim Bridenstine egy interjúban. A NASA igazgatója arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok a Holdon és környezetében állandó infrastruktúrát építene ki, a Nemzetközi Űrállomást pedig a következő évtized folyamán átengedné a magánszektornak.

Idővel, ahogy az Egyesült Államok és más országok, valamint a magánszektor „meghódítja” a Holdat, az űrhadsereg láthatna el a parti őrségéhez hasonló funkciókat, vagyis mentési műveleteket hajthatna végre, és gondoskodhatna a törvény betartásáról.

A Naprendszer égitestei évtizedek múlva stratégiai célpontokká válhatnak. Az űrhatalmaknak számító országok bázisokat hozhatnak létre aszteroidákon, holdakon, bolygókon, amelyek az üzemanyag-felvételt, a katonák és a polgári utasok szórakoztatását és tájékoztatását szolgálnák – a tulajdonosuknak jelentős hasznot termelve. A verseny ennél fogva a források megszerzésén túl (becslések szerint Kína és Japán 2025-től képes lehet fémeket, ásványi anyagokat, vizet és más anyagokat kinyerni a Holdon és aszteroidákon) a kereskedelmi útvonalak mentén lévő fontos csomópontokért is elindul majd.

Amennyiben sor kerül valódi csillagháborúra (szakértők valószínűnek tartják, hogy egy USA–Kína katonai konfliktus ilyen lenne), annak a velejárója sok millió, a földkörüli pályán többezer kilométer per órás sebességgel utazó fémdarab lenne. Akár néhány percig tartana, akár évekig elhúzódna az összecsapás, az űrhadseregnek és a NASA-nak évtizedekbe telne az internethasználatot, kommunikációt, időjárás-előrejelzéseket és a mindennapi életünkhöz hozzátartozó más rendszereket ellehetetlenítő űrszemét eltakarítása.

Olvasson tovább: