Kereső toggle

„A vallásszabadság a legnagyobb érték”

Interjú két legendás amerikai szakértővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lapunk Sam Brownback nemzetközi vallásszabadságért felelős nagykövetet és Michael Horowitz nemzetközi jogászprofesszort kérdezte.

Június elején immár huszadik alkalommal tették közzé az amerikai jelentést a nemzetközi vallásszabadság helyzetéről. Ebből az alkalomból a Hetek beszélt az 1998-as törvény két kezdeményezőjével, Samuel Brownback nagykövettel és Michael Horowitz jogászprofesszorral, emberi jogi aktivistával. Eredetileg elsősorban arra lettünk volna kíváncsiak, hogy milyen céllal kezdeményezték a vallásszabadság világméretű védelméről szóló jogszabályt, és milyen változást hozott Donald Trump elnöksége, de a beszélgetésekből sok más meglepő dolgot is megtudtunk.

Kiderült, hogy húsz évvel ezelőtt a Bill Clinton-féle amerikai demokrata kormányzatot – különösen a külügyminisztériumot – nem nagyon érdekelte a hitük miatt üldözött emberek sorsa, de a helyzet Barack Obama idején is aggasztó volt. A washingtoni kormány például egyetértett azzal az európai állásponttal, hogy a közel-keleti üldözött keresztényeket ne engedjék nagy számban Nyugat-Európába, nehogy ezzel feszültséget keltsenek az ott élő muszlim közösségekben. De hallottunk tanácsot arról, hogyan tudnának a keresztények többet tenni a saját értékeik képviseletéért, sőt arról is, mivel tudná Orbán Viktor javítani nemzetközi megítélését anélkül, hogy feladná programját.

Ritkán hallott, de alapvető érveket fogalmazott meg mindkét interjúalanyunk arról is, hogy miért fontos a vallásszabadság: Sam Brownback azt hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harcban és a gazdasági növekedésben egyaránt kulcsfontosságú az, hogy tisztázzuk, mit tekintünk védelemre szoruló értéknek, míg Michael Horowitz szerint vissza kell térni az emberi jogok alapvető, klasszikus értelmezéséhez ahelyett, hogy olyan részérdekeket tekintenénk legfontosabb problémának, mint a feministák vagy a melegaktivisták követelései.

Ez a sikeres országok titka

De miről is szól a terjedelmes jelentés, amelyet Mike Pompeo külügyminiszter mutatott be Washingtonban? „A 2017. évi Nemzetközi Vallásszabadság Jelentés egy egész éves munka eredménye. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy jelentés, az eseményeket és jelenségeket gyűjtöttük össze, térségekre és országokra lebontva. Nem célunk, hogy elemezzük ezeket, vagy ítéletet alkossunk a leírtakról. A törvény értelmében a jelentés kiadása után az Egyesült Államok 90 napon belül eldönti, milyen lépéseket kezdeményez a leginkább érintett országok irányába, amelyeket, ha szükséges, megfigyelési listára is veszünk” – mondta Sam Brownback nagykövet.

Egy dolog azonban a vallásszabadság fontosságának deklarálása, hiszen ezt gyakran halljuk olyan politikusoktól is, akiktől igencsak távol áll az emberi szabadságjogok iránti érzékenység, Brownback szerint viszont a Trump-kormányzat alapvető politikájába illeszkedik a hitüket megvalló és gyakorló emberek védelme: „Meggyőződésünk, hogy minden ember számára biztosítani kell azt, hogy félelem nélkül gyakorolhassa hitét úgy, hogy nem kell tartania annak következményeitől. A jelenlegi kormányzat azt vallja, hogy a vallásszabadság a kulcs számos más szabadságjog világméretekben való terjesztéséhez. A Trump-adminisztráció két fő célkitűzése: a terrorizmus csökkentése és a gazdasági növekedés elősegítése. Mindkettő összefügg a vallásszabadsággal, mert a nagyobb vallásszabadság egyben kevesebb terrorizmust is jelent. Továbbá a nagyobb vallásszabadság a gazdasági növekedést is serkenti, mert felszabadítja egy országban rejlő spirituális tőkét. Lehetővé teszi az emberek számára azt, hogy félelem nélkül előálljanak jó kezdeményezésekkel, kórházakat alapítsanak, iskolákat építsenek, gondoskodjanak a szegényekről. Mindezek a vallásszabadság terjedésével valósulhatnak meg” – állítja a nagykövet, aki felhívta a figyelmet arra, hogy július 25-26. között Washingtonban nagyszabású nemzetközi konferenciát rendeznek, amelyet Mike Pompeo külügyminiszter hirdetett meg.

„Ez volt Pompeo első bejelentése ilyen nagyszabású rendezvényről, és ez nem véletlen. Ezzel is hangsúlyozni akarja, milyen jelentőségűnek látja a vallásszabadság kérdését. Erre a rendezvényre várjuk a hozzánk hasonló gondolkodású országok küldötteinek a részvételét, mert szeretnénk együttműködni velük. A vallásszabadságot számos országban a törvény garantálja, de a gyakorlatban problémák mutatkoznak. Ezért kezdeményezzük azt, hogy a vallási közösségek, a politikai vezetők és civil szervezetek együtt keressenek megoldást ezekre a problémákra” – mondta Sam Brownback.

Amerika elárulta a keresztényeket

Ez nem mindig volt ilyen egyértelmű. A nagykövet a Heteknek elismerte, hogy húsz évvel ezelőtt még a washingtoni külügyminisztériumban is nehézségekbe ütközött az, hogy komolyan foglalkozzanak a vallásszabadság kérdésével. „Az akkori kormányzatban egyszerűen nem akarták felvállalni ezt a területet, hiába hívtuk fel a figyelmüket arra, hogy a világ lakosságának túlnyomó többsége úgy éli a mindennapi életét, hogy a hit – bármilyen valláshoz tartozzanak is – identitásuk középpontjában áll. Pedig ha nem foglalkozunk a hit kérdésével és az emberek ezzel kapcsolatos szabadságjogainak az elismertetésével, akkor a legtöbb embert érintő legfontosabb kérdéssel nem foglalkozunk. Azt lehetett akkoriban érezni ezzel a témával kapcsolatban, hogy miért is kellene nekünk ilyen kérdésekkel foglalkoznunk. Terhes volt a vallásszabadság kérdése, de azóta ez megváltozott, és az amerikai diplomácia ennek az alapvető szabadságjognak az erőteljes támogatója lett. Ma azt láthatjuk, hogy egy újabb előrelépés történik ezen a területen.”

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: