Kereső toggle

„Ezek őrültek!”

Exkluzív interjú Nigel Farage brit EP-képviselővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Brüsszel olyan, mint a szovjet idők Moszkvája, Juncker egy őrült, Orbán pedig számukra a legnagyobb rémálom. A Brexit-–kampány arca az Európai Parlament épületében beszélt kollégánknak arról, mi okozhatja az Unió vesztét, mikor térne vissza a brit politikába, és miért csodálja annyira Donald Trumpot.

Kezdjük egy friss hírrel, Nicola Sturgeon (Skócia első minisztere – szerk.) új Brexit- és függetlenségi népszavazást sürgetett…

– Jaj, könyörgöm. (Ásít.)

…elképzelhetőnek tartja, hogy kiírják?

– A helyzet az, hogy 2014-ben volt egy népszavazás Skóciában arról, hogy elhagyják-e az Egyesült Királyságot. Sturgeon elbukta. 2016-ban megint volt egy népszavazás, akkor a Brexitről. Azt is elbukta. Ő a brit politika egyetlen olyan szereplője, aki egyik referendum eredményét sem tartja tiszteletben. Szóval rossz helyen kopogtat, mert ez egyszerűen nem fog megtörténni.

Ez ennyire ki van zárva?

– Ki van zárva, hogy egy második skót népszavazást tartsanak. Úgyis azt is elvesztené, csak nagyobb arányban. Ha a politikai vezetés mégis ránk kényszerítene mondjuk egy második Brexit-népszavazást, akkor számolniuk kell azzal, hogy meglepően nagy lesz a népharag.

Megbánta, hogy otthagyta az UKIP-ot?

– Nem! Nem akarom vissza azt az életet! (Nevet.) Nem lehet az ember mindig a frontvonalban, állandóan úton. Tudja, én már megtettem, amit meg kellett tennem.

Akkor nem is menne vissza?

– Hát, ez attól függ. Nem mennék vissza, mert nem vagyok megélhetési politikus. Üzletember vagyok. Azért léptem be a politikába, mert az egész európai projekt és az abban való brit részvétel is egy óriási tévedés volt. Sőt, egész Európa számára is az volt. Még ezek az intézmények is, amelyek egyikében most beszélgetünk (körbemutat), nem képviselik igazán az európai társadalom többségét. Ha a kormány úgy dönt, hogy nem kíván semmiféle Brexitet végrehajtani, akkor viszont valamilyen módon, de vissza fogok térni.

Hogy látja a Brexit-alkut? Lesz egyáltalán?

– Közhely, de amikor a népszavazási kampányhoz csatlakoztam, rendszeresen hangsúlyoztam, hogy még az is jobb, hogyha nincs alku, mintha rossz alkut kötünk. Valami ilyesmit mondogatott Trump is az iráni alkuval kapcsolatban.

Még most is tartja ezt a véleményét?

– Igen, abszolút. Amiatt aggódom, hogy úgy lépünk ki, hogy közben bent ragadunk a vámuniós egyezséggel stb. Személyesen én csak azt szeretném, ha normális ország lennénk. A normális országok maguk hozzák a törvényeiket, s a saját bíróságuk dönti el az ügyek végkimenetelét. Azt szeretném, hogy ilyenek legyünk. Nem pedig azt, hogy össze legyünk láncolva ezzel a roskadozó és autoriter Európai Unióval.

Van a brit képviselőknek vétójoguk? Leszavazhatják a végleges alkut?

– A Legfelsőbb Bíróságunk azt mondja, hogy igen, erről a kérdésről szavazni kell. Hogy ez vétónak minősül-e? Hát, jogilag nem igazán, de politikailag igen. Viszont ha ezt meg merik lépni, akkor számolniuk kell a következményekkel.

Mit gondol Nagy- Britannia követi-e az Egyesült Államokat abban, hogy a nagykövetségét áthelyezi Jeruzsálembe? Az EU erősen ellenzi az ilyen jellegű döntéseket.

– Jelen pillanatban olyan, hogy brit külpolitika, nem létezik. Egyszerűen nincsen. Mindent e szerint cselekszünk (körbemutat), szorgalmasan hallgatunk a nem megválasztott uniós vezetőkre, bólogatunk: „Igen, természetesen. Azt tesszük, ami az Európai Unió tagjainak a legjobb”. Alig várom, hogy ismét független külpolitikánk legyen! Attól függetlenül, hogy a jeruzsálemi döntés helyes vagy helytelen, fontos kiemelni: Bushék megígérték, Clinton megígérte, Obama is megígérte, Trump is megígérte, de ő igazi demokrata, és be is tartja, amit megígért. A többiek mindhazudtak a választóiknak minden választáson, hogy adományokat és szavazatokat gyűjtsenek. Trump sokkal gyakorlatiasabb személy, és tényleg úgy gondolja, hogy kötött egy szerződést az amerikai választókkal, s ezért a nekik tett ígéreteit be kell tartania. Mint olyan ember, aki mélyen hiszek a demokráciában, csodálom azért, hogy ezt teszi.

Egy interjúban Ön azt mondta, hogy az európai projekt tulajdonképpen egy vallás. Kifejtené ezt bővebben?

– Ezek mind fanatikusok! Isten helyett találniuk kellett valamit, s ők rátaláltak erre az európai projektre. Ez persze nekik jó, mert jó fizetéseket biztosít nekik, nagy ingatlanokat, sofőröket autókkal, rengeteg pezsgőt. Miért ne örülne ennek egy megélhetési politikus? Szóval ők valósággal hisznek ebben a projektben, és olyannyira hisznek, hogyha bárki az ellen szavaz valamelyik országban, azt lehülyézik. Viszont, ha megnézzük az emberiség történetének elmúlt pár évezredét, nyilvánvaló: azok, akik magukat az univerzum vezetőinek képzelik, nem húzzák sokáig. 

A Brexit-tábor számára az egyik legfontosabb szempont a korlátlan bevándorlás volt.

– Igen.

Úgy véli, hogy mindazokban az országokban, ahol a többség nem ért egyet az uniós bevándorláspolitikával, népszavazást tartva ki kellene lépni az Unióból?

– A vicces az, hogy tíz évvel ezelőtt, egy vezető francia lap azt írta, hogy Nigel Farage az Európai Unió legrosszabb rémálma, mert ki akar lépni az Európai Unióból. Most azt gondolom, hogy Orbán Viktor és az új olasz kormány még nagyobb rémálma az Európai Uniónak, mert ők viszont nem akarnak távozni az Unióból. Most akkor mi a logikus lépés? Itt van a magyar, a lengyel, a cseh, az olasz kormány és még lesznek sokan a következő években, akik azt akarják, hogy tartsák tiszteletben a nemzetállamaikat. A nemzetállamok maguk hozzák a törvényeiket, a nemzetállamok maguk döntenek a határaik felől. Talán ez volt Magyarországon a legfontosabb kérdés a legutóbbi választáson. Ha ezek az intézmények nem hallgatják meg ezeket az országokat, és nem reagálnak azokra az üzenetekre, amiket Magyarországon és Lengyelországban is megfogalmaznak, akkor törvényszerű, hogy a végén az egész Európai Unió a darabjaira fog szétesni.

Lát bármi esélyt arra, hogy belülről reformálják meg az Európai Uniót?

– Ha nem volnának vallási őrültek, akkor igen. De azok! Találkozzon velük! Találkozzon Junckerrel, találkozzon Verhofstadttal! Ezek őrültek!! Ténylegesen őrültek! Nem fogják kiengedni a hatalmat a kezükből. Az igazi ütközet itt azok között van, akik szerint a nemzetállam az az építkezés alapja, ahol a vallásukat gyakorolják, amit tisztelnek, ahová az adójukat befizetik, amiért szélsőséges esetben harcolni is készek – és azok között, akik szerint ez a koncepció már elavult, amit az Európai Unió új szupernacionális szintjére kell emelni, aminek saját zászlója, saját hadserege és saját, senki által meg nem választott kormánya van. Számomra már nagyon régóta nyilvánvaló, hogy az Európai Unió vagy fundamentális változáson megy keresztül, és a nemzetállamok szövetségévé válik, akik együtt dolgoznak, kereskednek, és együttműködnek Európa érdekében, vagy végeredményben romba fog dőlni.

Milyen perspektívája van Magyarországnak az EU tagjaként?

– Nézze, egy olyan országról beszélünk, ami átélte a kommunizmust. Nem is olyan régről beszélünk, 30 évvel ezelőttről, amikor ledőlt a berlini fal. Én teljesen megértem, hogy kapaszkodnak a Nyugatba és Brüsszelbe, az EU-ba és a NATO-ba, hogy ezzel is távolabb legyenek Moszkvától. Én ezt teljesen megértem. De itt Brüsszel kezd egyre inkább olyan lenni, mint Moszkva volt 30 évvel ezelőtt. Nem mondhatom meg, hogy mit tegyenek vagy ne tegyenek. A legtöbb ember itt azt gondolja, hogy Orbán végül meg fog hátrálni, hogy engedni fog, és meghajol az európai integráció oltára előtt. Én ezt nem hiszem, a választói akarat sem ebben erősítette meg. Nekem nincs kristálygömböm, nem tudom megjósolni a jövőt, de úgy vélem, hogy most Magyarország és Olaszország jelentik Európa jövőjének a kulcsát. S ha nem hallgatnak rájuk, akkor vége.

Várható-e, hogy szankciókat foganatosítanak velük szemben?

– Mindig fenyegetnek. Ezek a senki által meg nem választott zaklató fiúcskák mindig fenyegetőznek.  Görögországot is megfenyegették, és a görögök meghátráltak. Ciprasz meghátrált.

De mi azért nem vagyunk ennyire nehéz gazdasági helyzetben, talán kisebb ilyen szinten a nyomás.

– Nem, de sokszor, amikor a gazdasági helyzet kilátástalan, néha könnyebben mondanak nemet az utasításoknak, mert kevesebb forog kockán. Szóval a másik oldalról is nézhetjük ezt a kérdést. Nézze, én nem hiszem, hogy Magyarország meghátrál, sem azt, hogy Olaszország meghátrál. Tulajdonképpen, amit most tapasztalunk, az nem más, mint az Európai Egyesült Államok projektjének a szétesése. Maguk egy észszerű, a nemzetállamok együttműködésén alapuló Európát akarnak. Szabaduljunk meg ezektől az intézményektől, ezektől az emberektől és a sofőrök vezette autóiktól és térjünk vissza a normalitás talajára.

Közreműködött: Kulifai Máté

(A beszélgetés szerkesztett videós változatát az ATV Világhíradó című műsorának egy későbbi adásában láthatják.)

Olvasson tovább: