Kereső toggle

Gázai feszültség

Palesztin terror civil maszkban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten. A szíriai vegyi támadás híre, Trump és Putyin üzengetése, valamint a Hamasz akciói szorult helyzetbe hozhatják Izraelt.

Napról napra egyre jobban eszkalálódik a háborús hangulat a Közel-Keleten, miután a világ két nagyhatalmának frontvonalán, Szíriában ismét szembekerültek az orosz és amerikai érdekek. A hírekben megjelenő vegyi támadásra Donald Trump a tavalyihoz hasonlóan ismét kemény válaszcsapással felelne, miközben Putyin kilátásba helyezte, hogy minden kilőtt rakétára reagálni fognak. A szíriai káoszban – többek között az iráni térnyerés miatt – Izrael is érintett, feltételezések szerint ők felelősek a Homsz közeli repülőteret ért légicsapásért. A másik frontvonalat a Hamasz nyitotta meg, miután taktikát váltva úgy döntött, hogy a felszín felett próbálja meg ostrom alá venni az izraeli határt.

Rémuralom 12 éve

Amióta a Hamasz átvette az uralmat a Gázai övezet felett, nemcsak az izraeli, de a palesztin lakosság is megszenvedte a következményeit. A térség határára felhúzott kerítést a palesztin terrorszervezet az elmúlt években a legváltozatosabb módokon vette ostrom alá. Miközben odahaza szinte féktelen a véreskezű diktatúra, a kerítést robbantásokkal, rakétakilövésekkel vagy épp alagútásásokkal igyekszik áttörni a Hamasz. Miután az izraeli hadsereg eredményesen semlegesítette a próbálkozások nagy részét, a terrorszervezet elhatározta, hogy előbújik a föld alól, és a felszínen indítja meg „offenzíváját”.

A „békés”, „erőszakmentes” „demonstráció” segítségével nemcsak a palesztinbarát médiának sikerült elég muníciót biztosítani az Izraelt támadó cikkek írásához, de hatékonyan tudták mozgósítani a rossz életkörülményekben egyre inkább elfáradó civil lakosságot is. Politikai elemzők szerint szükség is volt a Hamasz stratégiaváltására, mivel Gáza uraiként megbuktak, miközben döcög a Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatósággal való békülési folyamat is. A félig-meddig sikeres Izrael-ellenes akciók viszont általános konszenzust teremtenek, valamint a nemzetközi sajtófigyelem miatt erősítik is a szervezők státuszát odahaza és diplomáciailag is.

Kislányok mögé bújt terroristák

A március végi „Visszatérés Menete” keretében palesztinok tízezrei vonultak a határra, hogy több héten keresztül tiltakozzanak az izraeli „elnyomás” ellen. A „békés demonstrációk” keretében végrehajtott erőszakos zavargás már több áldozatot is szedett, száznál is többre tehető a sérültek száma. Arról pedig javában dúl a médiaháború, hogy kinek is a felelőssége igazán az események ilyen szintű véres eszkalálódása.

Habár a „Visszatérés Bizottságában” egy sor palesztin szervezet szerepel, Hananya Naftali izraeli blogger a Heteknek elmondta, nem kérdés, hogy az erőszakos menetet a Hamasz irányítja. A tartalékos katona azt is elmesélte, hogy a határról tudósítva látta, hogy a tüntetők direkt kisgyerekeket vettek maguk mellé, hogy azok kvázi élő emberpajzsként funkcionáljanak az izraeli véderőkkel szemben. Az IDF (Israel Defense Forces – Izraeli Védelmi Erők) mindezek ellenére mindent megtesz azért, hogy minimalizálja a veszteségeket. A hatóságok rendszeresen figyelmeztetik az övezet civil lakosságát, hogy a saját biztonságuk érdekében tartsák távol magukat a menettől.

Külön nehezíti a védelmi erők dolgát, hogy a zavargásokban részt vevők között vannak civilek, vannak erőszakos tüntetők és közismert terroristák is. Miközben az IDF számára a terrorcselekmények során nem kérdés a megfelelő eszközök alkalmazása, az erőszakos tüntetőkkel szemben a figyelmeztető lövedékek és a drónokról ledobott könnygázbombák bizonyulnak a leghatásosabb válaszcsapásnak.

A tét hatalmas, hiszen ahogyan Hananya is fogalmazott lapunknak, „a Hamasz egyetlen küldetése Izrael elpusztítása, és helyén az Iszlám Nemzet létrehozása”. Ráadásul az sem könnyíti az izraeli fél dolgát, hogy a határ menti kerítéstől mindössze pár száz méterre már izraeli települések találhatóak, amelyek civil lakosságát a zsidó államnak minden áron kötelessége megvédeni. Éppen ezért kell elképesztően észnél lennie a ravaszok túlsó felén álló katonáknak az olyan helyzetekben, amikor a „békés demonstrálók” egy hétéves kislányt küldtek a repkedő kövek, süvítő golyók és szálló Molotov-koktélok kereszttüzébe. A gyermeket az izraeli fegyveresek végül sikeresen kimentették az életveszélyes helyzetből.

„Abroncs péntek” és az izraeliek mája

Egy héttel az első tüntetéssorozat után a menet résztvevői gumiabroncsok ezreit hordták össze, hogy az égetésükből keletkezett fekete füsttel elfedjék a határt célzó Hamasz-akciókat. Miközben az IDF különböző eszközökkel igyekezett eloszlatni a környezetet amúgy komolyan károsító sötét füstöt, a terrorszervezet robbanóeszközök (például csőbombák) segítségével igyekezett különböző pontokon áttörni a határt. Erről a nyugati sajtó nem igazán ad hangot, aminek több oka is van.

Egyrészt a palesztin vezetők kettős beszédet folytatnak. Az angol nyelven kiadott közleményekben úgy beszélnek az eseményről, mint amelyen „Gáza szabad polgárai folytatják békés tüntetésüket”, miközben Yahya Sinwar palesztin vezető odahaza arabul a következő mondatokkal hergeli a résztvevőket: „ha éhesek vagytok, egyétek az izraeliek máját”, vagy „ledöntjük a határt, és kitépjük a szívüket a testükből”. A Hamasz persze igyekszik civilként beállítani a tüntetést, valamint elhitetni, hogy azok teljesen spontán szerveződtek. Holott a sajtóhoz kiszivárgott információk szerint a terrorszervezet két-háromszáz dollárt fizet minden erőszakos zavargónak, míg az összecsapások során meghaltak családjainak 3000 dollárt utal át. A Heteknek nyilatkozó Hananya szerint felháborító, hogy a Hamasz számára ennyit ér egy halálba küldött palesztin élet.

A médiában körbejárt annak az újságírónak a halálhíre is, akit izraeli katonák lőttek le. Az illetőről később kiderült, hogy már 2011 óta a Hamasz katonai szárnyának tagja, ismert terrorista. Az egyik ütközet során meghalt 17 áldozatból pedig 14-et azonosítottak valamely erőszakos terrorcsoport tagjaként.

Visszhang

Donald Trump Jeruzsálem státuszát illető bejelentéséhez hasonlóan a gázai események is alaposan megosztották a közvéleményt. Míg az ENSZ főtitkára, António Guterres és az EU külügyi főképviselője, Federica Mogherini is nemzetközi nyomozást indítana az IDF-fel szemben, az Egyesült Államok él a vétójogával az elítélő határozatok esetén, és fel is szólította a palesztin felet, hogy a határoktól távol folytassák demonstrációjukat, tartózkodva minden erőszakos cselekménytől.

Más véleményen van az orosz külügyminisztérium, amely elfogadhatatlannak nevezte a tüntetőkkel szembeni erőszakot, mondván, azt „válogatás nélkül alkalmazzák a polgári lakosság ellen”. Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője még tovább ment, azt szorgalmazta, hogy Nagy-Britannia fagyassza be az Izraelnek történő fegyvereladásokat, mert azokat „botrányos módon a nemzetközi jog megsértésére használhatják”.

Izraelnek nemcsak a gázai terroristákkal és a Szíriában terjeszkedő iráni csapatokkal kell megbirkóznia, de minden jel arra mutat, hogy fel kell készülnie egy regionális háborúra is.

Háttér interjú – Zsákutcában a Hamasz

Ran Bario Bar-Josafát izraeli jogi szakértő

Ran Bario Bar-Josafát a Kohelet Policy Forum igazgatóhelyettese, a Kneszet jogi részlegének volt munkatársa és az Izraeli Zsidó Kongresszus projektmenedzsere.
Miért állandósult a háborús viszony Izrael és a Gázai övezet között?
– 2005-ben Izrael még abban reménykedett, hogy Gáza a Közel-Kelet Szingapúrjává válhat, lesz kereskedelem a két fél között. Sajnos egy évvel később a Hamasz vette át a hatalmat, miután középkori módon elbánt a Fatah politikai párttal. Több ízben a saját embereiket dobták le a tetőkről, égették el élve. Ebből a szempontból azt kell, hogy mondjam, a Hamasz nagyon hasonlít az Iszlám Államhoz. Ez a hatalomátvétel fordulópontot jelentett Izrael és a Gázai övezet viszonyában.
Úgy tűnik, a Hamasz Izrael-ellenes próbálkozásai rendre kudarcot vallanak.
– A terrorszervezet legnagyobb problémája az, hogy míg Izrael épül, virágzik és fejlődik, a gázai körülmények egyre romlanak a rezsimnek köszönhetően. A Hamasz a saját polgárait is rendre célba veszi, vagy lő rájuk, vagy mögéjük bújik. 2006 óta három művelet is indult a Hamasz terrortámadásainak a megfékezésére. Úgy látom, a rezsim lassan kifogy az Izraelt támadó különböző módokból. Az óra viszont ketyeg.
Hogyan próbál kikerülni ebből a patthelyzetből a terrorszervezet?
– Mivel a Muszlim Testvériség pénzelte a szervezetet sokáig, s ezt a forrást az új egyiptomi vezetés Al-Sziszivel az élen elvágta, ezért már „csak” Katarból jutottak tőkéhez. Most úgy próbálják fenntartani magukat, hogy növelik az agresszív cselekményeket, amivel több bevételhez is jutnak. A Hamasz megértette, hogy a folyamatosan bedöntött alagutakkal és a Vaskupola védelmi rendszere által leszedett rakétáikkal már nem tudnak eredményt elérni, ezért taktikát váltottak.
A menet lenne az új taktika?
– Az elmúlt hetek menete nem egyedi, minden évben megrendezik. Viszont most eredményesen próbálták magukat áldozatnak és elnyomottnak beállítani. A demonstrációkon az emberek általában táblákat, megafont és feliratokat visznek magukkal, de erre a menetre a résztvevők gépfegyverekkel, parittyákkal és Molotov-koktélokkal érkeztek. A kerítést akarták ledönteni, célba véve a határ menti izraeli települések lakóit. A zavargásokkal a Hamasz azt akarja elérni, hogy tömegesen behatoljanak egy szuverén állam területére, „visszafoglalva azt”. Őket nem érdekli a békés tárgyalás és az oly sokat emlegetett „kétállami megoldás”.

Olvasson tovább: