Kereső toggle

Cserbenhagyott üldözöttek

A nyugat lezár a keresztény menekültek előtt?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagyjából száz asszír és örmény keresztény menekültet toloncolhatnak vissza Ausztriából Iránba napokon belül. Habár a menedékkérelmeket az USA évtizedek óta elfogadta, a Trump-adminisztráció most a muszlim bevándorlók mellett a Krisztus-hívőkre is rácsaphatja az ajtót.

Iráni, döntő többségében keresztény menekültek megközelítőleg százfős csoportja kéthetes ultimátumot kapott február második felében arra nézve, hogy elhagyja Ausztriát, miután az USA nem fogadta el menedékkérelmüket. Az üldözött csoport már több mint egy éve Bécsben húzta meg magát Amerika pozitív döntésére várva.

Az ajtók záródnak

A menedékkérők reményeiket az úgynevezett Lautenberg-programra alapozták, amelynek elfogadását egy New Jersey-i szenátor, Frank Lautenberg kezdeményezte a Szovjetunióból menekülő zsidók és keresztények megsegítésére. 2004-től a programba bevonták az iráni vallási kisebbségeket (legfőképpen a keresztényeket, zsidókat és nem-muszlimokat, például a baháiokat), akik ideiglenes vízummal Ausztriába utaztak, hogy felkészüljenek az Egyesült Államokba történő áttelepülésükre. Habár a program huszonhét éve az üldözöttek törvényes befogadásának sarokkövét képezte, minden évben megújításra szorult, ami ez idáig rendre meg is történt. A jelenlegi adminisztráció bizonyos muszlim államokkal (például Irán) kapcsolatos szigorított menekültpolitikája sem sejtetett semmiféle változást, hiszen az üldözött keresztények megsegítése abszolút beleillett Trump programjába. Korábban azok, akik Lautenberg kiterjesztésére apellálva menedékkérelmüket Bécsben nyújtották be, általában százszázalékos sikerrátával bebocsátást is nyertek. Most azonban a száz kérelemből egyelőre egyre sem érkezett pozitív válasz, és nagyjából nyolcvanat már el is utasítottak, míg a többi ügy továbbra is „vizsgálat tárgyát képezi”. Ez ideig a nemrégiben felálló osztrák kormány sem nyújtott segítő jobbot számukra, hogy az EU-ban telepedhessenek le, sőt, többek ajtaján már kopogtattak a hatóságok az elmúlt hetekben. A cserbenhagyott üldözöttek joggal érezhetik elárulva magukat, ugyanis ha valóban visszatoloncolják őket Iránba, már pusztán azért börtönbüntetés várhat rájuk, hogy az Egyesült Államokhoz fordultak segítségért. További 4500 sorstársukat regisztrálták a programban, akiknek így valószínűleg elindulniuk sem lesz érdemes Iránból.

Nem ez az első eset, hogy egy nyugati állam nem kér a keresztény hitű, hazájukban bizonyítottan üldözött menekültekből. Tavaly nyáron az iráni keresztény lány, Aideen Strandsson menedékkérelmét már másodízben utasították vissza a svéd hatóságok, míg az ISIS soraiból Svédországba visszatérő dzsihádistákat különösebb aggályok nélkül hazavárja a skandináv állam (Svédország kiutasítaná, Magyarország befogadná? Hetek, 2017. augusztus 11.). Hollandiában egy zsidó nagymamától tagadták meg a letelepedési engedélyt, akit Iránban jótékony tevékenysége miatt ítéltek halálra. Mindemellett abszolút jogos az államok azon igénye, hogy maguk dönthessenek arról, kit fogadnak be, és kinek adnak tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Már korábban is írtunk arról, hogy menedékkérők hamis papírokkal vagy bárminemű dokumentáció nélkül hogyan igyekeznek tömegméretekben kicselezni az európai hatóságokat. (Rés a pajzson Hetek, 2018. február 09.) A menedékkérelmeket vitathatatlanul alaposan meg kell vizsgálni. Az azonban visszás, hogy míg a főként muzulmán kérelmezők tömegeinek helyet biztosítanak a nyugati országokban, épp a ténylegesen üldözött, keresztény kisebbségeknek nem nyújtanak menedéket. Holott a nyugati, zsidó-keresztény kultúrával való világnézeti rokonság miatt integrációjuk jóval könnyebben valósulhatna meg.

Ellentmondásos magyarázatok

Az évtizedeken át keresztények és zsidók százezreit megmentő Lautenberg-programot szemmel láthatólag idén májusban nem fogják megújítani. A több mint egy éve hiába várakozó bécsi menekültek egy részének élnek rokonai az Egyesült Államokban, és többüket már meginterjúvolta az amerikai Belbiztonsági Minisztérium. Egy tizennyolc éve az Egyesült Államokban élő asszír keresztény 2017 elején ígéretet is kapott , hogy üldözött unokaöccse vízumhoz jut, a fiú kérelmét most mégis elutasították. Némelyeket tengerentúli rokonaik támogatnak dollárok ezreivel, míg a tartalékaikból kifogyó üldözöttek osztrák menedékhelyeken húzzák meg magukat.

A helyzetre az amerikai külügyminisztérium kitérő választ adott, azt hangsúlyozva, hogy nem mindenkit utasítottak el, és akiket mégis, őket is indokoltan, hiszen fennakadtak a szigorított biztonsági átvilágításon. Arról azonban, hogy pontosan milyen előírások szigorodtak, nem nyilatkoztak az állami szervek. A külügynek a World magazin számára adott nyilatkozata alapján a bécsi kérelmezőket ugyanazon rigorózus elvárásoknak tették ki, mint bármely más menedékkérőt, mindazonáltal kiemelték, hogy az elutasított kérelmezőknek lehetőségük van a döntés felülvizsgálatát kérni, illetve Amerika kész ingyenes tanácsadást biztosítani számukra azzal kapcsolatban, hogy mely egyéb országokban tudnának letelepedni. A World által megkérdezett anonim érintettek elmondása alapján eddig az iráni hazautazáson kívül semmit sem ajánlottak fel számukra. A magazinhoz befutó privát információk alapján Örményország befogadhatja a hányatott sorsú irániakat, ám ezt egyelőre nem erősítették meg, és az érintett osztrák és amerikai szervek jobbára elzárkóztak az érdeklődő sajtómegkeresésektől.

Évszázados üldöztetés

Fontos megemlítenünk, hogy a szóban forgó menekültek Iránban élő, javarészt örmény és asszír keresztények. Az örmények egy jelentős része Örményországon kívül, az asszírok pedig saját állam hiányában szétszórtan élnek a Közel-Keleten, a muszlim többségű régió kis keresztény szigeteiként. A különösen hányatott sorsú népeket a huszadik század elején sújtotta kíméletlen népirtás is. Épp ezért figyelemfelkeltő, hogy az örmény etnikummal esik ez meg, ugyanis Örményország volt a világon az első ország, amely a középkor hajnalán államvallásként felvette a kereszténységet Kr. u. 301-ben, és azóta is az örményeknek – ahogy az asszíroknak is – a döntő többsége kereszténynek vallja magát szerte a világon. Ebből adódóan szinte állandó fenyegetettségben élnek az iszlám nagyhatalmak árnyékában.

Habár az őshonos keresztény kisebbségek élveznek némi vallási toleranciát az iráni vezetés részéről (szemben a fárszi nyelven beszélő, muszlim hitről áttért keresztény közösségekkel, akik még ennyi támogatást sem kapnak), mindennapos szinten találkoznak diszkriminációval és zaklatással. Az iráni tüntetéssorozat óta romlott a helyzetük, ugyanis a zavargásokra megtorlásokkal reagáló iráni biztonsági erők december vége óta csak Teheránban már négyszázötven embert, országos szinten pedig ezreket tartóztattak le. A síita vezetésű hatóságok előszeretettel veszik célkeresztjükbe a keresztényeket. Már a forradalmi hevület kitörését megelőzően is tavaly lelkipásztorokat (például Victor Bet-Tamrazt) és keresztény hitre áttért aktivistákat 10-15 év börtönbüntetésre ítéltek, és aggályos, hogy még több ember kerül majd a nem éppen demokratikusan működő iráni igazságszolgáltatás markába.

„Borzalmasan bántak velük. Nagyon-nagyon kemények és igazságtalanok voltak velük szemben, ezért mi segíteni fogunk rajtuk” – nyilatkozta Trump pár nappal a beiktatását követően a közel-keleti keresztényekről. Ezzel szemben adminisztrációja alatt 63 százalékkal csökkent a keresztény menekültek felvételi aránya (a bevallások szerint az Obama-elnökség utolsó évében elfogadott 42707 kérelemről 2017-ben 15684 elfogadott jelentkezésre). Trump elnök egyébként is felére, 47 ezerre (a 2018-as évre nézve 45 ezerre) csökkentette az éves szinten maximálisan befogadható menekültek számát Obama 2016-os plafonértékéhez képest, ám 2017-ben a 29725 befogadott ezen csökkentett felső határtól is jóval elmaradt. Mindazonáltal, míg Obama idején némiképp több muszlim, mint keresztény telepedhetett le az Egyesült Államokban, Trump elnöklése alatt a keresztények felé billent a mérleg nyelve. Egy iráni származású amerikai álampolgár, Shahram Hadian keresztény pásztor szerint a döntés nem Trumptól jött, és az egész fennakadást az Obama-rendszerből az államgépezetben maradt liberálisok okozhatják.

Carlo Ganjeh, az Asszír Demokratikus Mozgalom korábbi elnöke hangsúlyozta, hogy az iráni  keresztény menekültek nem kalandvágyból vagy gazdasági megfontolásból kelnek útra. Elárulta: az Iránból, Szíriából, Irakból… stb. szökött, évezredes kultúrájukat hátrahagyó asszírok számára a menekülés egy végső, elkeseredett megoldás. A száz menekült számára kilátásba helyezett „deportálás – míg Iránban két lábbal tiporják az emberi jogokat – az üldözött keresztények halálos ítéletét is jelentheti” – mondta Nina Shea, a washingtoni Hudson Intézet Vallásszabadság Központjának emberi jogi jogásza. A szakértő rámutatott: ha az Obama-adminisztráció még egy Guantánamóban raboskodó tálib terroristának is képes volt otthont találni Bermudán, akkor a hazájukban halálos fenyegetettségnek kitett keresztényeket végképp esztelen és kegyetlen volna visszatoloncolni.

Olvasson tovább: