Kereső toggle

Világtrendek Davosból

A globalizációt félti az elit

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rekordszámú, 3 ezer résztvevővel rendezték meg idén a Világgazdasági Fórumot Davosban, ahol a szenzációvendég ezúttal Donald Trump amerikai elnök volt.

Tizennyolc éve történt meg utoljára, hogy hivatalban levő amerikai elnök felszólaljon Davosban, a Világgazdasági Fórumon. Bill Clinton után ezúttal Donald Trump tett látogatást a konferencián, ahol megvédte kormánya protekcionista gazdaságpolitikáját, de azt is elmondta, hogy az „Amerika az első” szlogen alatt nem azt kell érteni, hogy „Amerika egyedül”. A jelenlevő vezetőket arra bátorította, nyugodtan helyezzék a saját országaik érdekeit ők is az első helyre.

Trump kijelentette, hogy nincs ellene a szabadkereskedelmi egyezményeknek sem, ha azok nem egyoldalúak. A jelenlevő cégvezetőkhöz szólva kijelentette: „Amerika nyitott az üzletre, ismét versenyképesek vagyunk! (…) Elérkezett az idő, hogy cégeiket, munkahelyeiket és befektetéseiket Amerikába hozzák!”

Az elnök globális kihívásokra is ráirányította a figyelmet. Mint mondta, az elmúlt évben kormánya komoly sikereket ért el az Iszlám Állam és más terrorista szervezetekkel vívott harcban. Közös erőfeszítésre szólított fel Észak-Korea és Irán nukleáris törekvéseivel szemben. (A KPMG 1300 cégvezető körében végzett felmérése szerint 2018-ban a geopolitikai kockázat az, ami leginkább aggasztja a világ nagyvállalatainak a vezetőit.)

Trump odaszólt a főáramú médiának is: „Csak miután politikus lettem, tudtam meg, hogy a sajtó milyen csúnya, szemét és hazug tud lenni.” Erre a médiamunkások közül többen – hallhatóan – felhördültek.

Vállalkozásbarát politikája miatt számos gazdasági vezető láthatóan igyekezett jó kapcsolatba kerülni Trumppal, aki az előző este európai nagyvállalatok vezetőivel megrendezett vacsorára utalva kijelentette, hogy úgy érzi, „15 új barátra” tett szert.
 Trump érezhetően más reakciót váltott ki a többségben levő, az USA-ban gazdaságilag nem érdekelt gazdasági vezetőkből, illetve az európai politikai elitből. Harminc perces szereplését – az amerikai vendégeknek fenntartott első sorok kivételével – a teremben nem kísérte nagy ováció, sokan egyáltalán meg sem tapsolták.

Ezzel szemben hatalmas tapsvihar szakította meg többször is Emmanuel Macron beszédét. A francia elnök leszögezte: „a mi Európánkat új alapokra kell helyezni”. Szerinte ahhoz, hogy a világ „széttöredezettségét” megakadályozzuk, egy erősebb és egységesebb Európára van szükség. Egy ennyire „ambiciózus” terv azonban mind a 27 EU-tagállam részvételével nem lehetséges. „Azok, akik nem akarnak előrelépni, nem szabad, hogy a többieket megakadályozzák a haladásban” – öntötte szavakba ismét a „kétsebességes Európa” elvét Macron.

„Franciaország visszatért, Franciaország ismét Európa magját képezi!” – hirdette a nyolc hónapja hatalmon levő francia elnök. „Mélyreható reformot viszünk végbe Franciaországban, és ezzel nagyban megnöveljük az országunk versenyképességét. De ezzel egyidejűleg egy új globális vezetést is fel szeretnénk építeni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy „globális egyezményre” van szükség ahhoz, hogy az emberek a globalizáció nyertesei lehessenek. Macron szerint a globalizmus súlyos krízisen megy keresztül, amelyet a világ vezetőinek együttes erővel kell megoldaniuk.

Angela Merkel is úgy érzi, hogy veszélyben van a jelenlegi világrend, illetve a globalizmus, a krízisre pedig nem a protekcionizmus a megfelelő válasz. „A polarizáció olyasvalami, amit mi is tapasztalunk Németországban, és erre évtizedek óta nem volt példa” – ismerte el a német kancellár. Merkel arra utalt ezzel, hogy bár pártja megnyerte a tavaly szeptemberi német választásokat, eddig mégsem sikerült kormányzóképes koalícióra lépnie az ellenzékkel. Ez pedig jelzi a német társadalmon belüli megosztottságot a Merkel-kormány bevándorláspolitikájával szemben.

Kissé ironikus, hogy a két világháborúért elsősorban felelős Németország jelenlegi vezetője miként hivatkozik most arra, hogy akkoriban „a politikai szereplők szinte alvajárókként meneteltek bele a szörnyűségekbe”. Fennáll annak a veszélye, hogy a világ nem tanult a történelemből – folytatta „Mutti” a globális elit oktatását.

Soros György davosi beszédében minden ágyúját Donald Trumpra irányozta. „Romlott a helyzet. Már nemcsak a nyitott társadalom koncepciója, de egész civilizációnk fennmaradása is kérdéses” – fogalmazott a 87 éves milliárdos, aki szerint Trump atomháború felé kormányozza a világot. Soros szerint nem lehet mást tenni, mint elfogadni, hogy Észak-Korea atomhatalommá vált – gazdasági előnyökért cserébe kellene Phenjannal egyezkedni a nukleáris programjának a mérsékléséről.
 Soros úgy véli, az amerikai elnök megválasztása a monopolhelyzetben levő Google-nak és Facebooknak is köszönhető, amelyek önálló gondolkozástól megfosztott tömegeket termelnek ki. Miután ilyen módon leminősítette az amerikai társadalom neki nem szimpatikus, republikánus felét, még kifejtette, hogy szerinte Trump „maffiaállamot” akar kiépíteni.

Szintén a globalizáció mellett foglalt állást Narendra Modi indiai miniszterelnök, aki szerint az emberi civilizációt fenyegető három legnagyobb veszély ma a klímaváltozás, a terrorizmus és a globalizációellenesség.

A politikusok beszédei mellett a globális gazdasági trendekről is sok szó esett Davosban. A Nemzetközi Valutaalap megemelte a 2018-as és 2019-es évekre várható gazdasági növekedés előrejelzését. Az optimista IMF-jelentés szerint idén és jövőre is 3,9 százalékos globális növekedés várható – a korrekció részben a Trump-kormány gazdaságösztönző adócsomagjának köszönhető.

Az Oxfam rendszerint a Világgazdasági Fórum idejére időzíti a világ vagyoni egyenlőtlenségéről szóló jelentését. E szerint a 2017-ben termelt vagyon 82 százaléka az emberiség leggazdagabb 1 százalékának a vagyonát gyarapította. A legszegényebb 3,7 milliárd ember vagyoni helyzete pedig vagy nem változott, vagy rosszabb lett.

Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója szerint a mesterséges intelligencia (MI) fontosabb felfedezés lesz az emberiség számára, mint a tűz vagy az elektromos áram. Pichai szerint a nyilvánvaló veszélyek ellenére előre kell menekülni, nyitottan és közösen dolgozni az MI kifejlesztésén, amelyet nem szabadna katonai célokra használni.

A blockchain technológia szintén forró téma volt Davosban. A rendszerre épülő kriptovaluták segítségével központi (banki vagy állami) ellenőrzés nélkül lehet pénzügyi tranzakciókat végezni. A technológia azonban nemcsak a decentralizált e-valutákat szolgálhatja ki a jövőben, hanem digitalizálhatóvá teheti – többek között – az útlevelek, az anyakönyvi kivonatok, a tulajdoni lapok, a szerződések és a hagyományos szavazás rendszerét is

Olvasson tovább: