Kereső toggle

Mit ígért Obama külügyminisztere a palesztinoknak?

Cash and Kerry

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Régi-új szereplőként jelent meg a közel-keleti tárgyalásokon John Kerry volt külügyminiszter, aki azt tanácsolta Mahmúd AbbÁsznak, hogy „tartson ki”, és ne keressen semmilyen kapcsolatot a jelenlegi amerikai kormányzattal.

A veterán, most 74 éves politikus és ex-elnökjelölt (2004-ben az őt támogató főáramú média által oly mélyen lenézett George W. Bush-sal szemben veszített) számára nem ismeretlen a térség. Barack Obama második elnöki ciklusában 2013 és 2017 januárja között több tucat alkalommal látogatott a Közel-Keletre, volt, amikor heti vendég volt Ammanban, Kairóban vagy Jeruzsálemben. Kerry ingadiplomáciájának semmilyen kézzelfogható eredménye nem volt, a palesztin terror változatlan intenzitással folytatódott, miközben a washingtoni külügyminisztérium rendszeresen a terroristák mellett az izraeli kormány „telepespolitikáját” és az ősi bibliai földön a hajdani településeket újraalapító pionírokat támadta.

Kerryt azonban a kudarcok nem tántorítják el. A Jerusalem Post értesülése szerint „komolyan fontolóra veszi”, hogy 2020-ban elindul az elnökválasztáson. Az, hogy a szintén nem fiatal Trumpnál is idősebb négy évvel (Kerry 2020-ban már 78 éves lesz, annyi mint Ronald Reagan második elnöki ciklusa végén!) az izraeli lap szerint nem zavarja a volt külügyminisztert, aki szerint az elnökség esetében „a kor nem probléma”.

Addig sem akar azonban tétlen maradni. Egy másik izraeli lap, a Maariv értesült arról, hogy John Kerry folyamatos kapcsolatban áll a Palesztin Hatóság (PH) vezető tisztviselőivel. Legutóbb Londonban tárgyalt hosszasan Husszein Aghával, a PH vezetőjének, Mahmúd Abbásznak a közeli munkatársával. A Maariv számára a találkozó tényét Abbász ramallahi hivatala megerősítette. A nem hivatalos találkozó egyik érdekessége, hogy Donald Trump tavaly december elején tett, Jeruzsálemmel kapcsolatos bejelentése óta semmiféle kapcsolat nincs az amerikai kormányzat és a palesztin vezetés között. Abbász bejelentette, hogy „Amerika szerepe véget ért” a béketárgyalásokban, és új közvetítőkre van szükség. Ennek jegyében utazott január végén Brüsszelbe, hogy az Európai Unió vezetőivel tárgyaljon, pontosan azon a napon, amikor Mike Pence alelnök Jeruzsálembe érkezett.

Abbász brüsszeli vendéglátója, Federica Mogherini újságíróknak azt állította, hogy a két látogatás „véletlenül esett egybe”, ami olyan képtelen állítás, hogy a riporterek is csak nevetni tudtak rajta. A palesztin vezető nyilvánosan azt mondta, hogy „Palesztina” teljes diplomáciai elismerését várja az Európai Uniótól. Tudhatta, hogy a felvetés irreális, azonban – vélhetően ez volt a célja – komoly bónuszokkal távozhatott Brüsszelből: Mogherini kiállt a Kelet-Jeruzsálemre, mint palesztin fővárosra vonatkozó igények mellett, és az EU külügyminiszterei arról is tárgyaltak, hogy növelik a PH-nak nyújtott uniós támogatásokat, kompenzálva ezzel az amerikai elnök által elrendelt csökkentést. (Trump úgy döntött, hogy közel negyedmilliárd dollárral csökkenti az átláthatatlan és korrupcióval terhelt segélyprogramot, amelynek egy részét a palesztinok terroristák családtagjainak a támogatására fordítják.)   

Ebbe az amerikai–palesztin diplomáciai vákuumba lépett be John Kerry, akinek londoni tárgyalópartnere, Husszein Agha szintén régi szereplője a tárgyalásoknak. Részt vett a 2010 és 2013 közötti titkos londoni egyeztetéseken, amelyek Kerry volt közel-keleti különmegbízottja, Denis Ross közvetítésével zajlottak izraeli és palesztin képviselők között. Agha még korábban, a kilencvenes évek végén részt vett a békefolyamat során leginkább galamblelkű izraeli miniszter, Josszi Beilin és Abbász közötti tárgyalásokon is.

A Maariv értesülése szerint Kerry Londonban azt kérte a palesztin képviselőtől, hogy „tartsanak ki” és „ne adják be a derekukat Trump követelései előtt”. Kerry azzal biztatta Aghát, hogy „Trump amúgy sem marad már sokáig hivatalában”, és már a Republikánus Párt vezetői is azon vannak, hogy mielőbb megszabaduljanak tőle. (Nem tudni, hogy Obama volt külügyminisztere pontosan mire gondolt, a kötelező mainstream reménykedés beszélt-e belőle, ami állandóan a közeli jövőben várja Trump bukását, vagy ennél komolyabb információkkal rendelkezik, például a Robert Mueller különleges ügyész által az állítólagos orosz kapcsolatok ügyében folytatott vizsgálatról, amely a legújabb hírek szerint közvetlenül Donald Trump meghallgatásáig is eljuthat.)

Kerry a megbeszélésen élesen támadta Trumpot, és azt javasolta, hogy a beszámíthatatlannak tartott elnök indítványa helyett fogadja el az általa felkínált „alternatív béketervet”, ami alapján sokkal nagyobb pénzügyi támogatásban is részesülhet a leendő „palesztin állam”. Merőben szokatlan, hogy egy amerikai ex-külügyminiszter a kormányzatot megkerülve, sőt azzal szembe menve tárgyaljon, de Kerry lépése csak újabb bizonyíték arra, hogy az Obama-adminisztráció árnyékkormányként tovább működik, és csak az alkalmat várja, hogy megbuktathassa Trumpot.

Mint ismert, időközben az amerikai elnök megbízásából Jason Greenblatt különmegbízott és az elnök veje, Jared Kushner fehér házi tanácsadó is egy regionális béketerven dolgozik, amely Szaúd-Arábia és más öböl menti országok bevonásával indítaná újra a tárgyalásokat. (Erről a tervről lásd múlt heti cikkünket: Megsértődni könnyebb, 2018. január 19.) A versenyfutás tehát tart, miközben azért Trump is bedobott egy csavart: miközben Abbász Brüsszelben kvaterkázott, Mike Pence a Kneszetben tartott beszédében bejelentette: az Egyesült Államok 2019 vége előtt megnyitja nagykövetségét Jeruzsálemben – ahogyan azt Trump decemberben, akkor még időpont kijelölése nélkül megígérte.

Olvasson tovább: