Kereső toggle

Mire költi a százmilliókat a palesztin vezetés?

Elzárnák a csapot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hatalmas támogatástól eshetnek el Mahmúd Abbászék, miután az amerikai elnök kilátásba helyezte az éves segélyek megvonását.

Donald Trump az év elején a Twitteren tette szóvá, hogy az Egyesült Államok annak ellenére folyósít százmilliókat a palesztin vezetésnek, hogy azok nem igazán törik magukat, hogy tárgyalásokat folytassanak Izraellel. Az elnök ezért a segélyek felfüggesztését helyezte kilátásba, ha a palesztinok továbbra sem hajlandók együttműködni a béke érdekében.

Milliárdok a palesztin vezetésnek

Trump felvetése után egyből megindultak a találgatások, hogy konkrétan milyen lépések követhetik az elnöki figyelmeztetést. Washington juttatta ugyanis a legtöbb segélyt a palesztinoknak az 1994-es oslói egyezmény óta – legalábbis az amerikai konzulátus jeruzsálemi weboldala szerint. Az elmúlt időszakban évente körülbelül 600 millió dollárt kaptak a palesztinok, amely nagyrészt három részből tevődik össze. 

Pénzt kapnak először is az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalától (USAID), amelyen keresztül az amerikai külügyminisztérium biztosít segélyeket a világ különböző országainak. 1994 óta a USAID összesen több mint 5,2 milliárd dollárt folyósított. Ezt a pénzt a Palesztin Hatóság az önnön fejlesztésére és fenntartására, adósságtörlesztésre, az állami és magánszektor gazdasági élénkítésére, infrastrukturális fejlesztésekre, oktatásra, és a Gázai övezet egészségügyi, illetve humanitárius támogatására fordította a közzétett adatok szerint.

Másrészt külön gazdasági támogatást nyújt Washington a törvényesség és a rend fenntartásához is a Palesztin Hatóságnak. Ez az összeg 2016-ban 290 millió dollár volt. Ennek keretében képzést és felszerelést biztosítanak a Palesztin Hatóság biztonsági szerveinek, rendőröket, tűzoltókat, bírókat és ügyvédeket képeznek ki.

A harmadik forrás pedig az ENSZ palesztin menekültek segélyezéséért felelős szervezete (UNRWA), amelynek legnagyobb befizetője az Egyesült Államok. Az UNRWA-t 1949-ben hozta létre az ENSZ Közgyűlése azzal a céllal, hogy segítse azokat a palesztinokat, akik az arab–izraeli háborúk következtében elvesztették otthonukat és megélhetésüket. Központja Gázában található – csak a városban 11 500 alkalmazottal rendelkezik. Éves költségvetése körülbelül 1,2 milliárd dollár, amelyből több százmilliót Gázában költenek el. Az UNRWA a legszegényebb palesztin lakónegyedekben, menekülttáborokban működik, és százezreknek biztosít oktatást. Humanitárius szolgáltatásokat is végeznek, egészségügyi központokat tartanak fent. Munkájuk egy részét Jordániában, Libanonban és Szíriában található menekülttáborokban végzik.

Gyűlöletexport amerikai pénzből

A szervezet azonban nem igazán semleges tényezőként működik a térségben, hanem szorosan kötődik a Gázai övezetet uraló Hamasz terrorszervezethez. Egyesek szerint a Hamasz szócsöve, valamint eszköze lett az Izrael ellen folytatott propaganda-, illetve fizikai háborúban is. Az UNRWA annak az amerikai kérésnek sem tett eleget, hogy megtiltsa, hogy a Hamasz tagjai a szervezetnél dolgozhassanak. Palesztin alkalmazottai között pedig vannak olyanok, akik nyíltan terrortevékenységeket támogatnak, sokan az interneten is erőszakra buzdítanak. Az UNRWA arra hivatkozik, hogy nincs lehetőségük arra, hogy alkalmazottaikat alaposan átvilágítsák. Köztudott az is, hogy a szervezet iskoláiban és kórházaiban olyan rakétákat és lövedékeket tárolnak, amelyeket a Hamasz az Izraellel szembeni akcióiban vet be. Az intézmények dolgozóit pedig már többször élőpajzsként használta a terrorszervezet, a mentőautóikat fegyverek és terroristák szállítására is használják.

Az oktatásban sem a békét propagálja az ENSZ-szervezet. Egy tavaly ősszel közzétett felmérés is megerősítette, hogy az UNRWA tankönyvei Gázában és Ciszjordániában szélsőséges Izrael-, illetve zsidóellenes nézeteket tartalmaznak. Azt állítják többek között, hogy a zsidóknak semmilyen joguk nincs Palesztinához – az olyan szent helyeket, mint a Siratófal Jeruzsálemben, a pátriárkák sírja Hebronban, vagy Ráhel sírja Betlehemben, muszlim szent helyeknek mutatják be, amelyekre fenyegetést jelentenek a zsidók. A térképeken nem szerepel Izrael neve, mert nem tartják legitim államnak. Sőt, a legújabb könyvek Izrael nevét teljesen törölni akarják a használatból, ezért az „arab–izraeli konfliktus” helyett inkább „arab–cionista konfliktust” használnak. Az egyik olvasmány például egy terrorista nőt magasztal fel, aki 30 civilt ölt meg egy izraeli busz ellen intézett támadás során. A példákat még lehetne sorolni, de ami aggasztó, hogy az UNRWA teljes költségvetésének közel felét költi erre az oktatásra(!): ilyen uszításokkal van tele az az ingyenes alapképzés, amelyet palesztin menekültek gyerekeinek biztosít Ciszjordániában, a Gázai övezetben, Kelet-Jeruzsálemben, Jordániában, Szíriában és Libanonban.

Az ENSZ-szervezet a tevékenységét önkéntes, főleg kormányoktól származó adományokból tartja fent. A legtöbb támogatás az Egyesült Államoktól származik, amely 2016-ban 368 millió dollárt utalt át az UNRWA-nak. 152 milliót közvetlenül a szervezetnek, 216 millió dollárt pedig az UNRWA munkájával kapcsolatos projektekhez adtak. A szervezet visszaélései, illetve a gázai helyzet eddig egy amerikai elnöknél sem verték ki a biztosítékot, sőt a korábbi adminisztrációk általában évente növelték az UNRWA-nak szánt összeget. A Clinton-, a Bush-, és az Obama-kormányzat annak ellenére biztosította a pénzügyi támogatást a palesztinoknak, hogy azok nem tettek eleget elvárásaiknak. Mint ahogy arra Caroline B. Glick, a The Jerusalem Post szakértője emlékeztet, amikor 2007-ben megtörtént a „szakadás” a Hamasz és a Fatah között, Gáza pedig a terrorszervezet kezébe került, az akkori külügyminiszter, Condoleezza Rice egyből növelte az UNRWA-nak szánt juttatást, mit sem törődve azzal, hogy ez a pénz egyenesen a Hamasz kasszáiba vándorol.

A terroristák fizetése

Az UNRWA-nak az Egyesült Államok után az Európai Unió a második legnagyobb adományozója. A palesztinoknak azonban vannak más külső forrásai is. Bőkezű segélyeket kapnak Szaúd-Arábiától, miközben a Gázai övezetet uraló Hamaszt pedig Irán is segíti minden lehetséges eszközzel. A terrorszervezet tavaly nyáron elismerte, hogy a perzsa államtól kapja a legnagyobb katonai és pénzügyi támogatást. 2017-ben Teherán 70 millió dollárt juttatott el a Hamaszhoz, idén pedig 100 millió dollárra akarja növelni ezt az összeget.

Trump azon felvetése, hogy befagyasztja a palesztinoknak szánt pénzeket, nem újkeletű az Egyesült Államokban. Az amerikai kongresszus már korábban kezdeményezte a palesztin segélyek felfüggesztését amiatt, hogy a Palesztin Hatóság havi fizetést biztosít terroristák, illetve öngyilkos merénylők családjainak. A Taylor Force Act néven ismert törvénytervezetet december elején fogadta el a képviselőház. Már csak a szenátusnak kell jóváhagynia.

A palesztin vezetők nem is rejtik véka alá, hogy fizetéseket és egyéb juttatásokat biztosítanak azoknak, akik támadásokat követtek el izraeliek ellen. Mahmúd Abbász úgy fogalmazott, ezt „társadalmi felelősségüknek” tartják. Az Izraelben bebörtönzött palesztinok annál nagyobb támogatást kapnak, minél hosszabb büntetést szabnak ki rájuk. Ha egy palesztint több mint 30 évre zárnak börtönbe, akkor havonta több mint 3000 dollárra számíthat. A Hamasz egyik terroristájának állítólag 100 ezer dollárt fizettek például.

Ramallah a 2017-es költségvetéséből mintegy 153,4 millió dollárt biztosított a palesztin bebörtönzöttek támogatására, ami 13 százalékkal több, mint amennyit az előző évben erre a célra fordított. Emellett tavaly 190 869 166 dollárt különített el az úgynevezett mártírok családjainak, ami pedig 9 százalékkal több a 2016-os összegnél. Összesen tehát 344 millió dollárt biztosított ezekre a támogatásokra, amely közel fele annak a segélycsomagnak, amelyet külföldi országoktól kap a Palesztin Hatóság. 

Sakkjátszma

Az Egyesült Államok mellett több nyugat-európai ország is próbálkozott különféle kikötésekkel biztosítani, hogy az adományok ne terroristákhoz áramoljanak. A palesztinok azonban rendre ügyesen kijátsszák ezeket. Mahmúd Abbász, aki egyben a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője is, a Palesztin Hatóság bebörtönzöttek kifizetéséért felelős minisztériumát a PFSZ-hez helyezte át. Így arra tudnak hivatkozni, hogy ezeket a támogatásokat a PFSZ kasszájából biztosítják, nem pedig a külföldi országok adományaiból működő Palesztin Hatóság költségvetéséből. A magyarázat azonban azért nem állja meg a helyét szakértők szerint, mert ugyanazok a személyek vezetik a PFSZ-t, mint a Palesztin Hatóságot, a részleg is ugyanazokban az irodákban működik, mint korábban, így a PFSZ a Palesztin Hatóság forrásait használja a kifizetésekhez.

Az izraeli kormány azonban egyes médiabeszámolók szerint a színfalak mögött arról akarja meggyőzni az amerikai elnököt, hogy ne azonnal, hanem fokozatosan vonja meg támogatását a palesztinoktól. Némelyek ugyanis attól tartanak, hogy a lépés humanitárius katasztrófához vezethet Gázában, ami Izraelre is óriási terhet róhat. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy az UNRWA csak állandósítja a palesztin menekültek problémáját, ezért a szervezetet fel kellene számolni, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztos hivatalába kellene beolvasztani.

Olvasson tovább: