Kereső toggle

1968 – Az év, amely megrontotta a világot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

1968 egyszerre jelent egy politikai filozófiát, anarchista lázadást, a generációk közötti konfliktust, a tradíciók elleni lázadást, a szexforradalmat. A mai napig kérdés, hogy hogyan változtatta meg egy mindössze öt hétig tartó sztrájkhullám az európai gondolkodást.

Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” – írta 1789-ben Batsányi János a Franciaországi változásokra című versében, és az intés érthető, a nagy francia forradalom és az azt követő események megváltoztatták az európai politikát, kultúrát, a tudományt, sőt a hétköznapi életet is. Kevesebb, mint kétszáz évvel később a franciaországi változások újra felforgatták Európát: egy kis szélsőbaloldali csoport lázongása a Nanterre-i Egyetemen váratlanul lángba borította az egész országot. Franciaország hetekre lebénult, majd „magához tért”, és reformokkal alakították olyanná, amilyennek ma ismerjük. Bár az ország gyorsan túllépett a májusi eseményeken, 1968 a mai napig vízválasztónak tekinthető: az elmúlt ötven évben az európai politikai és kulturális életet nagy mértékben meghatározta az az újbaloldali szemlélet, amely 1968 májusában kiszabadult a palackból. Nem véletlen, hogy Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök politikájának egyik fő céljaként az 1968-as örökségtől való megszabadulást tűzte ki. 1968 öröksége még mindig jelen van –  a harcos liberalizmus és feminizmus, a szexkultusz gyökerei mind ide vezetnek vissza –, de talán Európa mostanra ért el oda, hogy végképp kilépjen ’68 árnyékából.

1968, a lázadás éve

A hatvanas évek világszerte óriási változást hoztak, ez könnyen érthető, hiszen ekkorra lett fiatal felnőtt az úgynevezett baby boom generáció, akik vagy a háború alatt, vagy azt követően születtek. Ez a generáció – amely megúszta a második világháborút, a háború utáni nélkülözést – a hatvanas évek végére ért el oda, hogy kikövetelje magának a helyet a „felnőttvilágban”, amit azonban az Egyesült Államokban és Európában is egy addig ismeretlen dühvel, lázadással tette meg. Erről szóltak a zenék, a könyvek, a színdarabok. Az új generáció a hála legkisebb jele nélkül támadta meg a szülők összes tradícióját, élvezve a szülők által kemény munkával megteremtett prosperitást. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy ez az időszak nagy vonalakban a gazdasági felemelkedés időszaka is volt. Filozófiai szempontból óriási ellentmondás, hogy a 68-as tömegmegmozdulásokra és a híres sztrájkhullámra a „dicsőséges három évtized” alatt került sor, amikor az ország gyakorlatilag folyamatos növekedési pályán volt.

„Más években is voltak forradalmak. 1848 is ilyen volt, de az 1968-as évvel szemben az események csak Európára korlátozódtak, és hasonló ügyek miatt robbantak ki. 1968-ban az volt a különleges, hogy az emberek teljesen különböző ügyek miatt lázadtak fel, a közös pont a lázadás iránti vágy, a meglevő rend és minden tekintélyelvűség elutasítása volt” – írja Mark Kurlansky amerikai író, az 1968 – Egy év, amely felrázta a világot című könyv szerzője.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: