Kereső toggle

Belső menekültek - Új antiszemita hullám Európában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 2000-es évek óta drámai mértékben erősödik az antiszemitizmus Európában. A kontinensen élő zsidóságot most elsősorban nem a tradicionális szélsőjobboldali csoportok, hanem az Izrael-ellenes baloldaliak, valamint a nagy tömegekben betelepült muszlimok részéről érik fenyegetések.

Több mint 70 évvel a holokauszt után újra súlyosbodik az antiszemitizmus problémája Európában. Egyes vélemények szerint olyan verbális és fizikai támadások fordulnak elő, amelyekről sokan nem gondolták volna, hogy a 2. világháború után újra megjelennek a kontinensen. Az 1930-as évekhez képest azonban lényeges különbség, hogy Nyugat-Európában nem a hagyományos szélsőjobboldali pártok jelentik a legnagyobb fenyegetést a zsidóságra nézve. A kontinensen élő zsidók helyzete főleg a muszlim bevándorlók miatt változott meg, akik közül sokan zsidógyűlölő kultúrából érkeztek. Emellett baloldali körökre lett jellemző az antiszemitizmus, amelyek a népes muszlim tábor szavazatait igyekeznek megszerezni. A baloldaliak antiszemitizmusa leginkább Izrael-ellenességben nyilvánul meg, amiről előszeretettel hangoztatják, hogy nem antiszemitizmus, „csak” a zsidó államot bírálják.

A muszlim bevándorlóktól érkező fenyegetést az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) a felmérése is alátámasztja, amelyet 2012-ben az antiszemitizmusról készített. A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók nagy része ellen szélsőséges iszlamista nézeteket vallók követtek el antiszemita támadásokat. Franciaországban ez az arány 53, Svédországban 51, Nagy-Britanniában 36, Németországban pedig 34 százalék volt. Ehhez képest sokkal kevesebben voltak azok, akiket szélsőjobboldaliak részéről ért atrocitás – Franciaországban például csak 4, Svédországban 5, Nagy-Britanniában 7, Németországban pedig 11 százalék volt az arányuk. A felmérésből az is egyértelmű, hogy a zsidógyűlölet mára inkább baloldali jelenséggé vált, főleg Nyugat-Európában. A megkérdezettek szerint Franciaországban az antiszemita incidensek 18, Svédországban 25, Nagy-Britanniában 14, Németországban pedig 9 százaléka baloldaliak számlájára írható.

Egyes szakértők úgy vélik, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, fennáll a veszélye annak, hogy egyes kisebb zsidó közösségek, amelyek közül némelyek több mint 2000 éve léteznek az adott helyen, teljesen eltűnnek. Több országban a zsidók már az utcára lépve szembesülnek a muszlim bevándorlóktól jövő gyűlölettel. A svédországi Malmőt, amelyet a legellenségesebb, legantiszemitább városnak tartanak Európában, több zsidó is kerüli. Amikor közülük néhányan felhozták a problémát a város polgármesterének, ő csak annyit javasolt nekik, hogy ne viseljék a zsidó fejfedőt, ne mutassák ki zsidó hitüket, valamint azt, hogy bármi közük lenne Izraelhez. Nem jobb a helyzet Hollandiában sem, ahol a marokkói bevándorlók olyan arab nyelvű tévéműsorokat néznek, amelyekben a zsidók és Izrael ellen uszítják őket.

Franciaországban 2006 óta 14 zsidót gyilkoltak meg antiszemita muszlimok. Mégis, akik nyilvánosan muszlim antiszemitizmusról beszélnek, könnyen bajba kerülhetnek. Így járt 2017 februárjában például Georges Bensoussan is, aki egy rádióvitában megemlítette, hogy mennyire elterjedt az antiszemitizmus a francia muszlim családokban. A tudóst „faji gyűlöletkeltésre való felbujtás” vádjával beperelték. Pedig a muszlim családokban tapasztalható gyűlöletkultúráról Abdelghani Merah is őszintén beszélt egy dokumentumfilmben. Ő annak a Mohamed Merah-nak a testvére, aki hét embert, köztük zsidó gyerekeket ölt meg 2012-ben Franciaországban. Abdelghani Merah azt mesélte, hogy családjában arra tanították, hogy az arabok úgy születtek, hogy gyűlöljék a zsidókat.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: