Kereső toggle

Brüsszeltől Jeruzsálem

V4-modell az Unió és Izrael kapcsolatában?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A történelemben először mondhat izraeli miniszterelnök hivatalos beszédet Brüsszelben. Benjamin Netanjahu várhatóan decemberben szólal fel az EU 28 külügyminisztere előtt, miután a soros elnökséget betöltő Litvánia felkérte erre. A meghívás nem jelent automatikusan enyhülést, sőt Brüsszelben sokan azt szeretnék, ha nem is kerülne sor az izraeli miniszterelnök útjára.

Frederica Mogherini a Jerusalem Post kérdésére nem erősítette meg a Netanjahu-látogatást mondván, a program még képlékeny. Sokatmondó, hogy a kétoldalú kapcsolatok fenntartására elvileg az EU–Izraeli Társulási Tanács szolgál, ám ez a testület 2012 óta egyetlen ülést sem tartott.

Annak ellenére, hogy az uniós diplomaták gyakran látogatnak Izraelbe, az izraeli vezetők – akik amúgy szintén rendszeresen járnak Európában – eddig szinte teljesen elkerülték Brüsszelt. Utoljára Simon Peresz járt 1995-ben külügyminiszterként (és ügyvezető miniszterelnökként) az EU központjában, de beszédet ő sem mondott az Unió képviselői előtt. Az izraeli külügyi szóvivő szerint azonban a decemberre tervezett esemény kimozdíthatja a holtpontról Brüsszel és Jeruzsálem viszonyát.

A kapcsolatokról sokat elárul, hogy idei európai útjai során Netanjahu – a rövid párizsi bemutatkozó látogatáson kívül – Budapesten és Londonban járt, két olyan fővárosban, ahol kifejezetten barátságos fogadtatásra számíthatott. A jövőre 70. évfordulóját ünneplő Izrael számára mindkét helyszín szimbolikus is volt. Netanjahu kifejezte tiszteletét a modern Izrael európai gyökerei iránt: Budapesten, Herzl Tivadar szülővárosában és Londonban, a 100 évvel ezelőtti Balfour-nyilakozat kiadásának helyszínén. Budapesten egy látványosan bekapcsolva felejtett mikrofonba azt is elmondta Netanjahu, hogy szerinte „őrültség Európa részéről, hogy az egyetlen társulás a világon, amely politikai feltételekhez köti az Izraellel fennálló viszonyát”.

A szimbólumokon túl azonban Nagy-Britannia már csak kívülről tud segíteni, Magyarország és a V4-ek támogatása pedig a Netanjahu számára most legfontosabb ügyben – ez az iráni atommegállapodás felmondása vagy legalábbis újratárgyalása – nem hozhat áttörést. A 2015-ben megkötött, 10 évre szóló nukleáris egyezményt Donald Trump többször „katasztrofálisan rossz” alkunak minősítette, az alkuhoz azonban a többi aláíró (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország) ragaszkodik.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: