Kereső toggle

„Hamis Európa”

Tiltakozás Brüsszel történelmi revíziója ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Történelem Háza néven idén nagyszabású állandó kiállítás nyílt Brüsszelben. Az 56 millió eurós projekt az EU történetének hivatalos múzeuma, de a „hamis Európa-kép” miatt már több világhírű tudós nyilatkozatban tiltakozott.

Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani nyitotta meg májusban az Európai Történelem Házát, amelynek célja az alapítók szerint, hogy bemutassa mindazt, „ami közös kincsünk, és amit együtt átéltünk. Nemcsak a történelemről szól, hanem az európai identitásról és az európai emlékezetről” – mondta Tajani az ingyenesen látogatható múzeum megnyitóján.

A rendkívül elegáns Art Deco épületben azonban Európának egy nagyon egyoldalú történelme jelenik meg, konkrétan a brüsszeli alkotók a háromezer éves múltból a kereszténységet egyszerűen száműzték, illetve ami utalás megmaradt, az gyakorlatilag csak negatív példaként szerepel. A legelső teremben például, amely Európának a földrajzi meghatározásával foglalkozik, bemutatják a Kr. u. (a kiállításon „természetesen”: i. sz.) 2. században élt görög térképész, Claudius Ptolemaios világtérképét, amely valóban meglehetős pontossággal ábrázolja a kontinentális Európát és a Közel-Keletet. A következő képen viszont egy középkori szimbolikus „térkép” szerepel, amely Szűz Mária képében mutatja be Európát. A brüsszeli múzeum ebből azt a következtetést vonta le, hogy a „középkorban készült térképek gyakran félretették a földrajzi pontosságot a keresztény üzenet és szimbolizmus kedvéért”.

Az európai örökséget bemutató terem a felvilágosodás korát nevezi „vízválasztónak”, ami megnyitotta az utat Európa kulturális és politikai fejlődése előtt. „Az ész és a racionális gondolkodás hangsúlyozásával drámai fejlődést inspirált a tudományban, filozófiában, társadalomban és politikában” – írja a múzeum online tárlatleírása. Az „Európai emlékezet” című tárlat a következő személyeket állítja a középpontba: Anna Frank és naplója, François Mitterand és Helmut Kohl közös verduni koszorúzása, valamint Vlagyimir Iljics Lenin mint a sztálinizmus áldozata, akinek számos fotójáról kitörölték a forradalmi harcostársak, mint például Trockij és Kamanyev alakját. (Leninről a brüszszeli kiállítás csak szépet és jót mond, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a bolsevik vezető nevéhez fűződik a vörös terror intézményesítése és az első koncentrációs táborok felállítása – amit Sztálin csak átvett a korán elhunyt Lenintől.)

Hasonlóan egyoldalú „szekuláris szentkép” jelenik meg a francia forradalomról is, mint ami elhozta a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget Európa számára, még ha ezt a „reakció” hamar meg is akadályozta. Nincs szó a forradalmi terrorról, az ezreket lemészárló guillotine-ról és az összekötözött keresztény papokat a Szajnában vízbe fojtó „keresztelőhajókról”. Romantikus képeken jelenik meg Marx és az európai munkásmozgalom, a 20. századi „vívmányok” között pedig a szabad abortuszhoz való jogot is megemlítik.

A kiállításról Arnold Huijgen holland teológus professzor az Acton Intézet részére készült tanulmányában azt írta, hogy az Európa Ház kulturálisan „üres”: „Úgy tűnik, a francia forradalom volt Európa szülőszobája – nem sok hely van bármi számára, ami ezt megelőzően történt. A napóleoni törvénykódex és Karl Marx filozófiája kiemelt helyet kap, miközben a rabszolgaság és a gyarmatosítás hangsúlyozza az európai kultúra negatív örökségét.  A legfeltűnőbb azonban, hogy a Házból szinte teljesen hiányzik a vallás: nincs említés sem a katolikus egyházról, sem pedig az azzal szemben indított reformációról. Az európai szekularisták már nem is harcolnak a keresztény vallás ellen: egyszerűen figyelmen kívül hagyják azt” – írja Huijgen. 

Az egyoldalú szekuláris-liberális Európa-propaganda ellen 12 vezető európai értelmiségi is tiltakozott. A párizsi kiáltvány aláírói között van többek között Roger Scruton brit filozófus, Rémi Brague francia Sorbonne-professzor, Robert Spaemann német tudós és Ryszard Legutko volt lengyel oktatási miniszter. (Magyar név is szerepel a tizenkettes listán: Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora.) Az „Ilyen Európában hiszünk” című kiáltvány 36 pontban sorolja fel, mit jelent a konzervatív szerzők számára Európa, és mit nem fogadnak el az új identitásból. Elutasítják „az általános emberi jogok hamis kereszténységképét” és a „határok nélküli világért folytatott utópisztikus, pszeudo-vallásos kereszteshadjáratot”. Egy „keresztény gyökereire” épülő Európát javasolnak, amely a „klasszikus tradícióból” meríti az inspirációt, és elutasítja a multikulturalizmust: „A hamis Európa szószólóit megigézi a szükségszerű haladás babonája. Meggyőződésük, hogy a történelem az ő oldalukon áll, és e hit miatt beképzeltek és megvetőek, továbbá képtelenek felfogni, hogy milyen súlyos hiányosságai vannak annak a nemzetek feletti, posztkulturális világnak, amelyet építenek. Figyelmen kívül hagyják, sőt meg is tagadják Európa keresztény gyökereit. Ugyanakkor kínosan ügyelnek arra, hogy ne sértsék meg a muszlimokat, akikről azt feltételezik, hogy örömmel azonosulnak majd a szekuláris, multikulturális szemléletükkel.”

Giulio Meotti olasz újságíró, az Il Foglio című lap kulturális szerkesztője emlékeztet rá, hogy 2007-ben Benedek pápa aggodalommal említette, miszerint Európa „kételkedik saját maga identitásában”. Meotti szerint 2017-ben már sokkal előrébb tartunk: egy új, posztkeresztény, iszlámbarát identitást kezdenek kiépíteni. Ennek szimbolikus jelei is vannak. A végül elvetélt Európai Alkotmány szövegtervezetéből teljesen hiányzott a kereszténység említése, és az Európai Unió honlapján megváltoztatták a hivatalos uniós zászló eredetét. A körben elhelyezkedő tizenkét csillagot eredetileg a Jelenések könyvében szereplő szimbólum nyomán választották, amint azt 2002-ben Habsburg Ottó a Heteknek megerősítette, hozzátéve, hogy ezt katolikus értelmezésben Szűz Máriára vonatkoztatják. Ma az EU-honlapon szó sincs vallási eredetről a zászló kapcsán, helyette azt olvashatjuk, hogy „az európai népek közötti egység, szolidaritás és harmónia” jelképe.

Másik friss példa a brüsszeli vallástalanításra, hogy az Európai Bizottság monetáris hivatala utasította Szlovákiát, hogy tervezzék újra azokat az emlékérmeket, amelyeken Szent Cirill és Metód keresztény hittérítők képe szerepelt. Ezzel szemben Thomas de Maizière német belügyminiszter nemrég azt javasolta, hogy iktassanak a naptárba hivatalos muszlim ünnepnapokat is.  

Olvasson tovább: