Kereső toggle

Mitől fél legjobban a világ?

Az Iszlám Állam és a klímaváltozás jelenti a legnagyobb fenyegetést

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Néhány kardinális ponttól eltekintve alapvető különbségek vannak a tekintetben, hogy a világ különböző pontjain mit tartanak az emberek a legkomolyabb veszélynek a nemzetükre nézve. Magyarország jellemzően kilóg a sorból, egyetlen más ország sem jelölte a lista élére a bevándorlást mint elsőszámú fenyegetést.

A Pew Research Center harmincnyolc országban közel negyvenkétezer ember bevonásával végzett kutatást az idei év első felében, hogy kiderítse, mi aggasztja legjobban az embereket. A közvélemény-kutató szervezet a megkérdezettek elé nyolc különböző biztonsági kihívást tárt – Iszlám Állam, globális klímaváltozás, kibertámadások, a világgazdaság állapota, a menekültek áradata, valamint a három nagyhatalom (USA, Oroszország és Kína) befolyása. A válaszadóknak ezek közül kellett kiválasztania, hogy mit tart a nemzete számára a legdurvább fenyegetésnek. A lista élén a dzsihádista terrorszervezet és a drámai éghajlatváltozás végzett, míg a legkevésbé Kína egyre növekvő befolyásától tartanak a világpolgárok. A beérkező adatokból persze kiderül, hogy a világ különböző pontjain más és más dolgok miatt aggódnak a válaszadók.

A magyar kakukktojás

Magyarország az egyetlen narancssárga pont a Pew Research világtérképén – ami azt jelöli, hogy hazánkban az emberek a legnagyobb fenyegetésnek az Irakhoz és Szíriához hasonló országokból jövő nagyszámú menekültek érkezését tartják. A megfogalmazás persze megtévesztő, hiszen nem lehet pontosan tudni, hogy a tényleges háborús övezetekből menekülő bevándorlókra gondoltak-e a felmérésben, vagy a bevándorlás közel-keleti forrását akarták jelölni az országok megnevezésével. A végeredményen persze nem változtat, a magyar emberek kétharmada tart az elmúlt években tapasztalt migránshullámtól. A hazai sajtóban több cikkíró sarkítva azt hangsúlyozta, hogy mi félünk a legjobban a migrációtól, holott nálunk alig van bevándorló. A helyzetkép persze téves, hiszen a határzár felállítása előtt ez nem így volt, ráadásul a mai napig súlyosan érintett területeken – Olaszországban, Törökországban és Görögországban is háromból két ember aggódik az érkező tömegek miatt. Az európai átlagot nézve közel 40 százalékot aggaszt a válság, tavaly még minden második uniós válaszadó választott így.

Talán a migrációval szorosan összefügg, hogy a magyarok szinte pont annyira tartanak az Iszlám Államtól, mint a bevándorlástól. A harmadik helyen az éllovasokhoz szorosan felzárkózva a klímaváltozás áll, tízből hat magyar ezt is égető problémának tartja. Érdekes módon a más országokra jellemző politikai megosztottság hazánkban nem tapasztalható annyira látványosan az érintett kérdésekben. A migrációs válságot tekintve még a liberálisnak mondott szavazótábor fele is egyetért az aggódó konzervatívokkal, miközben az Egyesült Államokban a baloldal 14 százaléka látja problémának ezt a jelenséget.

A nagyhatalmi befolyásokat tekintve úgy tűnik, a tengerentúlról érkező hatalmi erőfitogtatásban csak a válaszadók ötöde lát némi veszélyt Magyarországon, igaz, Oroszországot és Kínát is csak 28 és 26 százalék tekinti fenyegetésnek a befolyásukat illetőleg. A visegrádi négyek másik országához, a lengyelekhez képest szinte csak ebben a kérdésben van óriási véleménykülönbség. A vizsgált nemzetek közül Lengyelország az, ahol a legtöbben aggódnak Putyin hatalmi törekvései és a Kreml befolyása miatt.

Közös pontok, éles különbségek

A listavezető ISIS az országonkénti vizsgálódás során leginkább az európai, közel-keleti és egyesült államokbeli lakosokat aggasztja, de az oroszok, indiaiak és ausztrálok is ettől félnek leginkább. Összesen tizennyolc nemzet fiai jelölték meg a terrorszervezetet szorongásuk elsődleges forrásának – az európai és az amerikai lakosoknak nagyjából kétharmada. Nem véletlen, hogy a legnagyobb százalékban Libanon (97) tart a terrorszervezettől a fizikai közelség miatt, ahogy az is érthető, hogy Franciaországban (88), Németországban (77) és az Egyesült Királyságban (70) a társadalom nagy része a közelmúltban történt merényletek megismétlődése miatt aggódik. Az Iszlám Állam közvetlen szomszédait leszámítva a dzsihadista terror célpontjába került Nyugat, Európa és az Egyesült Államok a leginkább veszélyeztetett kontinens, s ezt az állampolgárok is érzik.

A klímaváltozás jellemzően a szélsőségesebb időjárással megvert afrikai és dél-amerikai nemzeteket, továbbá a kanadaiakat, a svédeket és a spanyolokat érinti legérzékenyebben. Az amerikaiaknak alig több mint fele tartja a globális felmelegedést univerzális kihívásnak, míg az európaiak közel kétharmada fél tőle. Talán nem véletlen az sem, hogy az orosz polgároknak csak a 35 százaléka vélte úgy, hogy a drasztikus éghajlatváltozás valós veszélyt jelent. A világgazdaság helyzete azoknak a nemzeteknek – például Görögországnak, Venezuelának és Brazíliának – ad okot pánikra, amelyeknek a nemzetgazdaságuk is súlyos krízis terhe alatt nyögött az utóbbi időben.

A nagyhatalmi befolyást tekintve rendkívül vegyes képet kapunk. Európa jellemzően alig tart az Egyesült Államok befolyásától, ez alól kivételt képez Spanyolország, ahol tízből hatan aggódnak emiatt, bár az Ibériai-félszigeten a kínai és orosz vezetés globális erőfeszítéseitől is hasonlóan tartanak. Az amerikai hegemóniát leginkább a török társadalom utasítja el (72 százalék), de nemtetszésüket fejezték ki a dél-koreai (70) és japán (62) lakosok is. Oroszország esetében már más képet kapunk. Európában ötből kettő ember úgy véli, Putyin kormánya biztonsági fenyegetést jelent országára nézve.

Viszonylag magas ez az arány Franciaországban, Hollandiában és Németországban is, ahol az elmúlt évben tartott választásokon attól féltek, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan a Kreml megpróbálja befolyásolni a voksolás kimenetelét. Kína nagyhatalmi törekvéseit leginkább a távol-keleti térség szenvedi meg (Dél-Korea, Vietnam és Japán), de van félsz a ghánaiakban, indiaiakban és az amerikaiakban is az egyre növekvő befolyás miatt.

Olvasson tovább: