Kereső toggle

A gyűlölet expója

Minden idők legnagyobb palesztinpárti rendezvénye Londonban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hetekben több véres terrortámadás is történt a szigetországban, ám a kormányt ez sem rettenti el attól, hogy a Westminster közvetlen szomszédságában adjon otthont egy terrorszervezetekkel cimboráló csoport gigantikus rendezvényének.

A hatnapos háború és Jeruzsálem újraegyesítése 50. évfordulójának euforikus izraeli ünnepségeire kontráz rá Európa legnagyobb palesztin expója, mely London központjában a brit kormány támogatásával valósítja meg kulturális köntösbe bújtatott Izrael- és zsidógyűlölő kampányát.

Július elején London szívében, a westminsteri Queen Elizabeth II Központban, a Big Ben árnyékában tartják a kétnapos rendezvényt, mely a szervezők szerint minden idők legnagyobb palesztin társadalmi, kulturális és szórakoztató eseménye Európában. A Palexpo webes felületéről kiderül, hogy az elsődleges cél az, hogy minél több 18 és 30 év közötti fiatalt sikerüljön ügyük mellé állítani, amely „a béke és az igazság helyreállítása azon a földön, amit erőszakkal szállt meg a zsidó állam, Izrael”.

A programtervből kiderül, hogy a hat szinten megrendezett exkluzív eseményen interaktív workshopok, előadások, oktatóprogramok, galéria és piac keretében igyekeznek bemutatni a palesztin gasztronómiát, kultúrát és történelmet. Az elmúlt évek sérelmeinek hosszú listája a száz évvel ezelőtt elfogadott Balfour-nyilatkozattal kezdődik, majd a hatnapos háborút követő „megszálláson” keresztül a tíz évvel ezelőtti gázai blokád tragédiájáig kalauzolja a látogatókat.

A nyilvánvaló történelemhamisítás egyik központi eleme az al-Aksza mecset védelme a „hitetlenektől”, de nagy hangsúly tevődik az emberi jogi sérelmekre is. A szervezők úgy vélik, „Palesztina a modern emberi jogok sérelmének legfőbb szimbóluma”. (A szír népirtás, az Iszlám Állam tömeges kivégzései és a keresztényüldözés, úgy tűnik, hátrébb sorolódott a ranglistán.)

Első látásra ugyan egy kedves kulturális eseménynek látszik a július elején megrendezésre kerülő Palexpo, a háttér vizsgálatakor azonban kiderül, nem véletlen, hogy a zsidó szervezetek világszerte tiltakoznak a „gyűlölet expója” ellen. Az esemény szervezője egy kis brit iszlamista csoport, a Friends of Al-Aqsa (Al-Aksza Barátai – FOA).

A FOA magát egy nonprofit civil szervezetként írja le, a valóságban azonban szorosan kapcsolódik a Nagy-Britanniában is terrorszervezetnek minősített Hamaszhoz, és elkötelezett támogatója a szigetország eltörlését is vizionáló teokratikus iráni vezetésnek. A csoport szimpatizál a Muszlim Testvériséghez kötődő Interpal nevezetű szervezettel is, az általa rendezett Al-Kudsz napon pedig barátként emlegetik az iráni finanszírozású Hezbollah terrorcsoportot is.

A FOA alapítója, Ismail Patel a British Muslim Initiative (BMI) csoport szóvivője is, melynek tagjai között szerepel a szökésben levő Hamasz-parancsnok, Muhammad Sawalha, és Anas Al-Tikriti, aki szerint a holokauszt-emléknap az izraeli összeesküvés része, valamint Azzam „Kaboom” Tamimi, aki Nagy-Britannia egyik leghírhedtebb, az öngyilkos merényleteket pártoló iszlamistája.

2008-ban a BMI is szervezett hasonló expót, akkor a radikálisok politikai legitimációját szerették volna elérni, amit az akkori vezetés már nem nézett jó szemmel. Ismail Patel egy évvel később egy demonstráción például így szónokolt: „A Hamasz nem terrorista szervezet. Csak azért gyűlölik, mert nem hajlandó magát alávetni Izrael államának. Mi tiszteljük a Hamaszt…”

Az Al-Aksza Barátait több zsidó szervezet gyűlölködő csoportnak tartja, a UK Media Watch pedig egyenesen Nagy-Britannia legszélsőségesebb iszlamista szervezeteként definiálja. Nem véletlen, hogy több helyi politikus is bírálja tevékenységüket, egyik bankjuk pedig befagyasztotta a számláikat, amiért feltételezések szerint illegális akciókat finanszíroztak. A szervezet például rendszeresen publikálja Paul Eisen munkáit, akit számos baloldali médium holokauszttagadóként jellemez.

Az expó előadóinak névsora is beszédes. Workshopot tart például John Pilger ausztrál újságíró és producer, aki beszédeiben rendszeresen a Hezbollah „nemes emberségességét” hangoztatja, valamint előszeretettel idézi az antiszemita, holokauszttagadó Gilad Atzmont. A politikai aktivista szerint az Izraeli Védelmi Erők „kedvenc sportja” az ártatlan gyermekek lemészárlása, a kormányt pedig a nácikhoz hasonlítja.

Ugyancsak előadást tart Miko Peled, izraeli-amerikai aktivista, aki az izraeli hadsereget terroristának tartja, véleménye szerint az állam a náci Németországhoz hasonlít, amelynek a helyén Palesztinának kellene léteznie.

Mindezek fényében a nemzetközi és a helyi zsidó közösségek érthető módon tartanak attól, hogy a rendezvény további gyűlöletet szíthat a Nagy-Britanniában élő vallási csoportok ellen. A Jewish Human Rights Watch zsidó emberi jogi szervezet nyílt levélben fordult az Expónak otthont adó központhoz, hogy akadályozzák meg a zsidók elleni feszültséget szító eseményt. A szervezők rágalmazási perrel fenyegetőznek.

 

A Templom-tagadás ideológiája

Az Al-Aksza mecset védelmére létrehozott mozgalmak célkitűzései kevéssé érthetők, hiszen a Templom-hegyen álló muszlim szenthely védelmét nem az izraeli hadsereg, hanem a jordán Waqf látja el. A hegyre időnként ellátogató zsidó vallású emberek nem a mecset rongálásának céljából mennek fel, csupán igyekeznek fenntartani több ezer éves kapcsolatukat azzal a hellyel, ahol vallásuk legszentebb épülete, a Templom állt hajdanán. Az Al-Aksza védelmére felesküdött csoportok és szervezetek ezt a történelmi kapcsolatot igyekeznek elvitatni, kisajátítva ezzel maguknak a szent helyet. A Templom-tagadás hívei azt próbálják elhitetni a világgal, hogy egyetlen zsidó Templom sem állt Jeruzsálemben, de ha mégis, akkor nem a Templom-hegyen.
Egy izraeli író, David Hazony a jelenséget a következőképpen írta le: „A föld bármely része zsidó vonatkozásainak aláásására és eltörlésére indított intellektuális kampány”, az ezirányú törekvéseket pedig a holokauszt tagadásához hasonlította. Daniel Levin a Templom-tagadást „relatíve új jelenségnek” tartja, mely „a palesztin nacionalizmus központi nézetévé vált”. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az iszlám földalap módszeresen pusztítja a Templom-hegy alatti zsidó–keresztény romokat, hogy hatékonyan tagadhassák a zsidóság, a kereszténység és Jeruzsálem kapcsolatát. Ennek ellenére rendszeresen bukkannak elő a hatóság által kidobott törmelékből felbecsülhetetlen értékű leletek, melyek megerősítik az előbb említett kapcsolatot, és rendre meghazudtolják a történelemhamisítók állításait.
A történelmi leletek módszeres eltüntetése mellett az elmúlt években számos sikeres kísérletet is végrehajtottak az ENSZ-ben, hogy nemzetközi szinten hivatalos határozatokkal kizárólagos palesztin történelmi szent helyként tüntessék fel a hegyet, annak elnevezéseit is dejudaizálva, követve ezzel római elődjüket, Hadrianus császárt, aki Kr. u. 130/31-ben hasonló módszerrel igyekezett a zsidó népet Izraeltől és Jeruzsálemtől örökre megfosztani.

 

Támadásoktól tartanak

Victor Sorensen, a barcelonai zsidó közösség vezetője a Heteknek eljuttatott közleményében a következőket írta: „Rendkívül aggasztónak találom az ehhez hasonló kezdeményezéseket, különösen a bojkottra felbujtó mozgalmakat, melyek ellehetetlenítik a párbeszédet, és mindezt intézményesített legitimációval teszik. Zsidó közösségeinket rendkívül kellemetlen és ijesztően törékeny helyzetbe hozzák ezzel. Attól tartunk, hogy az ilyen mozgalmak mögött judeofób attitűd húzódik. Aktivizmusuk során leegyszerűsítik (vagy egyenesen tagadják) a földhöz kötődő jelentős történelmi örökségeket, és Izraelt gyarmatosító hatalomként állítják be. (…)
Aggasztó, hogy az esemény olyan kontextusban kerül megrendezésre, melyet az európai zsidókat és intézményeiket egyre nagyobb számban érő támadások jellemeznek. Az expó narratívája leegyszerűsíti az összetett konfliktust az elnyomó és az elnyomott harcára. (…) Ezen a redukáló tendencián belül a bojkottot politikai stratégiaként idealizálják, teret adva a gyarmatosító elnyomás fals narratívájának Izraellel kapcsolatban. (…) A bojkott mozgalom emellett azonban a zsidó lakosság és intézményei elleni támadásokat generál.
A rendezvény programjával kapcsolatban aggasztó, hogy nem adnak teret azon véleményeknek, melyek a palesztin célokat és Izrael létezéshez való jogát egyszerre képviselik.”

Olvasson tovább: