Kereső toggle

Macron, az elit álma

Meteorkarrierjét a legbefolyásosabb körök egyengették

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Emmanuel Macron a francia uralkodó osztály belső köréhez tartozik, amit Pierre Bourdieu filozófus az »állami nemességnek« nevezett” - írja Christakis Georgiou A Macron-jelenség című írásában. A Jacobin című folyóiratban megjelent tanulmány emlékeztet rá, hogy önmagában az elitiskolai végzettség nem magyarázat Macron „meteorkarrierrjére”, hanem kellett hozzá az elmúlt harminc év „szürke eminenciásának”, Jacques Attali bankár-gazdaságpolitikusnak a hathatós támogatása is. Attali már a legutóbbi francia elnökválasztás előtt az Európai Unió föderális átszervezésére tett javaslatot, most pedig Macron személyében a megfelelő politikust is megtalálta terve megvalósításához.

„Meggyőződésem, hogy a »föderális ugrás« lehetséges, és a válság arra fogja kényszeríteni a döntéshozókat, hogy új módon gondolkodjanak” – nyilatkozta Attali 2012-ben az Euractiv brüsszeli hírportálnak. Szerinte „nemcsak közös pénzügyi és gazdasági rendszerre van szükség, hanem olyan igazi föderális Európára, amely megvédelmezi az embereket attól, hogy kiszolgáltatottak legyenek a társadalmi és környezeti veszélyeknek”. Attali ennek érdekében azt javasolta, hogy vonják össze egy új szupererős pozícióba a két európai vezető posztot, az Európai Tanács, és az Európai Bizottság vezetését. Az új, nemzetek feletti hatalmú elnököt szerinte nem demokratikusan választanák meg, hanem az Európai Parlament képviselői jelölnék ki. Érdekes, hogy Attali már 2012-ben azzal számolt, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt az új föderatív rendszer kialakításában, így azt Franciaország, Németország és Olaszország szabadon formálhatja.

François Hollande elnöksége abból a szempontból sem váltotta be a reményeket, hogy Franciaország kezdeményező szerepet tudjon betölteni Európa átalakításában. A köztársaságot lekötötték a belső problémák, elsősorban a több mint 300 halálos áldozatot követelő sorozatos terrortámadások.

Csak előre!

Az 1943-ban algériai zsidó családban született Jacques Attali 1974-ben François Mitterrand kampányfőnökeként lett ismert, majd az elnök egyik legbizalmasabb tanácsadója lett, szinte minden állam-, és kormányfői találkozón részt vett. Attali szervezte az 1982-es G7-csúcstalálkozót Versailles-ban, és a francia forradalom 200. évfordulójának az ünnepségeit 1989-ben. Attali nevéhez fűződik 1989-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési  Bank megalapítása Londonban, aminek az első elnöke lett. Ezt megelőzően ő álmodta meg és indította el az EUREKA programot, az unió új technológiák fejlesztésével foglalkozó projektjét 1984-ben.

2007-ben Nicolas Sarkozy a sikeres bankárként és könyvszerzőként is tevékenykedő Attalit bízta meg a francia gazdasági növekedési program kidolgozásával. Attali ebbe a bizottságba meghívta az akkor 29 éves Macront, aki a pénzügyminisztériumban dolgozott. A fiatal tehetséges közgazdászt a programbizottság elnökhelyettesének tette meg, majd egy évvel később innen a Rothschild bankházhoz ajánlotta be. Macron itt rövid idő alatt milliomos lett, miután levezényelte a Nestlé élelmiszeripari és a Pfizer gyógyszeripari óriáscég fúzióját.

A Rothschild bankházból Macron számára az út egyenesen az Élysée-palotába vezetett, miután Françiois Hollande az elnöki hivatal gazdasági reformokért felelős főigazgató-helyettesének nevezte ki, de feladataihoz tartozott a francia Európa-politika formálása is. 2014-ben már gazdasági miniszter, méghozzá a legfiatalabb Valéry Giscard d’Estaing óta, aki később maga is elnök lett. Egészen 2016-ig, amikor lemondott, hogy megalapíthassa a nevének kezdőbetűiből alkotott EM, vagyis En Marche! (Előre!) mozgalmat, ami egyben elnökjelölti kampányának is a startköve lett.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább: