Kereső toggle

Politikai KRESZ-lecke Erdélyben

Besorolás kötelező?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Folytatódik a romániai magyarság identitásának megőrzését és az oktatásfejlesztést segítő programok megvalósítása – állapodott meg egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Budapesten folytatott egyeztetésükön. A két pártelnök megbeszélésén szó volt a magyar–román kétoldalú kapcsolatok normalizálásának lehetőségeiről is. A Fidesz és a Kelemen Hunor által vezetett RMDSZ az utóbbi évben szorosabb kapcsolatot ápolt, mint bármikor korábban, szemben a Markó-érával, amikor ez a viszony hűvös, távolságtartó volt. Megváltozott álláspont vagy csak gyakorlatiasabb politizálás? Ennek próbáltunk utána járni.

A Fidesz sokáig szalonképtelennek számított az RMDSZ vezetőinek szemében, amit Orbánék pontosan érzékelhettek, ezért bábáskodtak az RMDSZ alternatí-vájaként elképzelt Magyar Polgári Párt (MPP), majd Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalakítása körül – mondja a kérdést elemezve Nagy Árpád erdélyi politológus. Csakhogy ezek a kísérletek önhibájuk meg a rossz időzítés okán eleve kudarcra voltak ítélve, és képtelenek voltak megingatni az RMDSZ politikai szerepét és súlyát az erdélyi magyar politikában. A 2012-es romániai választások után, 2014 tájékán aztán változás állt be a Fidesz–RMDSZ-kapcsolatokban.

A magyar oldalon úgy ítélhették meg, hogy éppen elegendő a népvándorlást ellenző magyar kormányra Brüsszel felől nehezedő nyomás, a magyar–magyar kapcsolatokban egy újabb front megnyitása már túlságosan sok erőt köt le. Ezért, és feltehetően a magyar állampolgársággal is rendelkező, de megingathatatlanul RMDSZ-elkötelezett erdélyi magyar választópolgárok szavazatainak megszerzésében bízva a kormánypárt tűzszünetet rendelt el. Még a támogatásukkal alakult két párt számára is világossá tették, hogy ki kell egyezni az RMDSZ-szel, ezért kirántották alóluk a támogatást jelentő anyagi bázist – mondja Nagy Árpád. Ez a folyamat tavaly érte el a mélypontját, amikor az EMNP nem indult el az őszi választásokon, és a támogatói joggal tették fel a kérdést: Milyen párt az, amelyik nem indul a választáson? A kérdés azóta is megválaszolatlan maradt.

Az előzmények ellenére sokakat igen váratlanul ért a Fidesz feltétlen kiállása az RMDSZ mellett, különösen itt, Erdélyben – állítja Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró. Orbán Viktor arra szólította fel az erdélyi magyarokat, hogy a múlt évi parlamenti választáson szavazataikat adják a Szövetségre. A Fidesz-támogatás meg is hozta az eredményt: az RMDSZ az előzetes várakozásokat felülmúlva teljesített. Nyitva maradt azonban a kérdés, hogy milyen árat fizet majd az RMDSZ ezért a támogatásért, és mikor kell alkalmazkodni az ellátást biztosító kézhez?

Ferenczi szerint nem sokáig kellett várni, mert a választások után olyan változások történtek a sokáig megváltoztathatatlannak vélt RMDSZ-ben és körü-lötte, amelyek arra utalnak, hogy a Szövetség megkezdte a törlesztést.

Ferenczi úgy látja, a holdudvarban, először az RMDSZ Progress nevű alapítványa által finanszírozott két erősen liberális szemléletű portálnál történtek kapcsán lehetett tetten érni a folyamatot. Az Erdélyi Riportot felszámolták, a korábban az RMDSZ hivatalos szócsöveként számon tartott Új Magyar Szó nyomtatott napilap örökébe lépő maszol.ro hírportáltól pedig eltanácsolták azokat a publicistákat, akiknek RMDSZ iránti elkötelezettségüknél csak a Fidesz-gyűlöletük volt nagyobb. Menet közben pedig csendben lemondott az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségéről az a Kovács Péter is, aki évekig Kelemen Hunor országos elnök jobbkezének, s egyben a Fidesz egyik legkíméletlenebb kritikusának számított a szövetségen belül.

Az RMDSZ egyik volt politikusa szerint a folyamat egyértelmű: feladták a huszonöt évig kitartóan őrzött függetlenséget, és lassan ugyanúgy a Fidesz szócsöve lesz a tömörülés Erdélyben, mint a két halódófélben lévő pártformáció. „Senki sem gondolta egykor, hogy egy nap éppen azok a kollégák, akik közel tíz éve vehemensen tiltakoztak amiatt, hogy a Fidesz Tőkés, majd az MPP mellett kampányol Erdélyben, ma maguk hívják a FIDESZ és a magyar kormány vezéreit saját kampányrendezvényeikre, és büszkén fotózkodnak velük.”

A neve elhallgatását kérő egykori politikus szerint 2015 elején vált egyértelművé számára az irányváltás, mégpedig azzal az információval, hogy a magyar kormány átirányítja a honosítási támogatás egy részét az RMDSZ alapítványába. „Számomra és egykori politikustársaim előtt világos volt, hogy egyfajta új, korábban elfogadhatatlan közeledés veszi kezdetét az RMDSZ és a Fidesz között. Az „Újratervezés”, ami ezután vált a szövetség szlogenjévé, egyértelműen inkább betagozódásnak számít, mintsem egyszerű átmeneti érdekszövetségnek. A pénz kell a politizáláshoz, ez világos, de nem akármilyen áron kell azt elfogadni. A forrásokat meg kell rostálni, és nem lenne szabad feladni érte a függetlenséget, ami a szövetség legfontosabb értéke volt” – mondja egykor komoly politikusi pályát bejáró forrásunk. „Az RMDSZ-en belül vannak bőven, akik nem örülnek ennek a sorsnak, többen elmondják privát véleményüket, hogy ez így nagyon nem jó, de mit tehetnek, a szervezetben évekkel ezelőtt kihalt minden politikai vita az irányról, behajlanak a székelyföldi fősodornak; az 5 százalék határán az egység fontosabb, mint volt” – mondja némi keserűséggel a hangjában az egykori politikus.

„Számunkra fontos a Fidesz–RMDSZ kapcsolatának ápolása, hiszen ugyanahhoz az európai politikai pártcsaládhoz tartozunk, az Európai Néppárthoz” – mondta Kelemen Hunor a legutóbbi, Orbán Viktorral történt találkozása után.

A szövetség jövőjéről sokféle elképzelés van, de egy biztos: most beállt a sorba, és békét kötött a Fidesszel. Hogy érdekből és pénzért vagy a pragmatizmus okán, azt nem tudni, de egy biztos: a politikában soha ne mondd, hogy soha.

Olvasson tovább: