Kereső toggle

Irán békésen atomot dúsít

Orosz–iráni nukleáris megállapodás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Oroszország és Irán megállapodtak arról, hogy közösen állítanak elő nukleáris fűtőanyagot – kommentálta Ali Akhbar Szalehi, az iráni atomenergetikai ügynökség vezetője a közelmúltban lezajlott moszkvai látogatását az iráni ISNA hírügynökségnek. Bejelentette, hogy helyettese, Behrouz Kamalvandi januári oroszországi látogatása során orosz szakemberekkel összeállították az együttműködés menetrendjét, és ezt mindkét ország vezetése jóvá is hagyta.

Szalehi elmondása szerint ez a megállapodás fontos pontja az országok közötti kétoldalú kapcsolatnak. A nukleáris fűtőanyag előállítása az egyik leglényegesebb kérdés az atomenergetikai együttműködésben. „Szükségünk van Oroszország segítségére ezen a területen” – kommentálta Szalehi a több mint két éve tartó tárgyalások eredményét. Február elején Irán bejelentette, hogy 149 tonna dúsítatlan uránra tett szert Oroszországból egy korábbi megállapodás révén. A 2015-ben aláírt egyezmény szerint Iránnak joga van uránt dúsítani 3,5 százalékos szintre és eladni azt a határon túlra. (A fegyverhez használható dúsított uránnak 80 százalékosnak kell lennie.) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a perzsa állam csupán mintegy 100 kilogramm dúsított uránnal rendelkezik, ami harmada a nemzetközi megállapodásokban megengedett mennyiségnek.

Irán azonban nemcsak Oroszországgal ápol jó kapcsolatot az atomenergetikai együttműködés előmozdítása érdekében. Az elmúlt év végén Hassan Rouhani látogatást tett az Eurázsiai Gazdasági Unió másik jelentős országában, Kazahsztánban. Nemcsak politikai téren működik jól a kétoldalú kapcsolat, hanem számos diplomáciai kérdésben (Irán támogatta Kazahsztán jelöltségét az ENSZ BT nem állandó tagságára) és a gazdasági együttműködés terén is egymásra talált a két muszlim ország, ami kiterjed a nukleáris területre is. Kazahsztán a következő három évben 950 tonna uránércet fog szállítani Iránnak, a RIA Nyovosztyi hírügynökség szerint, mégpedig a következő ütemezésben: az első két évben 650 tonna uránt szállítanak a perzsa országba, majd a harmadik évben érkező 300 tonnányi ércet dúsítás után Kazahsztán visszavásárolja Irántól.

Ali Akhbar Szalehi megjegyezte, hogy az ügylet nemzetközi felügyelettel fog végbemenni (Irán, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország gyámkodásával). A felügyeletet biztosító országok előzetesen jóváhagyták a szállításokat, de Nagy-Britannia később megváltoztatta álláspontját, és még nem mondta ki a végső döntést az ügyben. Egy kazah hírportál egyenesen Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek tulajdonítja az érdemet a nemzetközi felügyelő bizottság hat országa és Irán közötti megállapodásáért, és legközelebbi, megbízható szövetségesének nevezte Iránt. Ennek egyik alapja, hogy Kazahsztán a világ egyik legnagyobb urántartalékával rendelkező ország. A fukusimai atomerőmű-szerencsétlenség után az uránérc ára a nemzetközi kereskedelemben meredeken zuhant, de 2013 második felétől újra emelkedni kezdett. Érthető, hogy a fejlődő országok atomenergia felhasználásához fordulnak, hiszen a megújuló erőforrások használatát túl drágának értékelik; ezért a kazah hírforrások szerint a két állam együttműködésének van jövője, és az atomenergia felhasználásának felfutását várják a fejlődő országokban.

Izraelt ugyanakkor aggodalommal tölti el az iráni atomprogram; a legfőbb kérdés a zsidó állam számára, hogy vajon betartja-e Irán a másfél évvel ezelőtt aláírt megállapodásokat az atomprogramja felügyeletéről, vagy igyekszik majd kijátszani azokat. Abból a szempontból is fontos ez a kérdés Izrael számára, hogy milyen válaszokat adjon az esetleges visszaélések esetén. A katonai vagy polgári hírszerzés hatáskörébe tartozzon-e az atomprogram monitorozása? Az 1973-as jóm kippúri háború idején a titkosszolgálatot komoly kritikák érték, mert nem tudták előre jelezni az egyiptomi hadsereg támadását, aminek okaként a Jerusalem Post szakértője azt fogalmazta meg, hogy több, megosztva működő szervezethez futottak be információk.

A vesti.ru orosz portál szerint viszont Irán nem fog atomfegyvert előállítani. Mohammad Dzsavad Zarifot, az iráni külügyminisztert idézi a portál, aki szerint a perzsa államnak az örökkévalóságig sem lesz elegendő ideje atomfegyver előállításához. Zarif hangsúlyozta, hogy az atomprogram kizárólag békés célokat szolgál, és az atomfegyver előállításának kérdése le van zárva. Szerinte a világ éppenhogy a leszerelés és nem fegyverkezés korszakát éli az atomenergetika terén. Ugyanakkor Irán békés céljait megkérdőjelezi, hogy a közelmúltban újabb közép-hatótávolságú ballisztikus rakétákat tesztelt, ami miatt az ENSZ BT felszólította, hogy hagyjon fel rakétakísérleteivel.

Olvasson tovább: