Kereső toggle

Hódít a hibrid hadviselés

Radikálisok a hálószobából

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magasabb Nagy-Britannia terrorfenyegetettsége napjainkban, mint amilyen az 1970-es években, az Ír Köztársasági Hadsereg robbantásos merényletei idején volt – állítja a brit parlament terrorizmusellenes jogalkotásának új független szakértője. Max Hill szerint – akinek a nevéhez fűződik ügyészként több al-Kaida-sejt felszámolása, és az Iszlám Államhoz kötődő terroristák bebörtönzése is – ennek ellenére a legnagyobb veszélyt a tinédzserek online radikalizálódása jelenti.

Max Hill, a brit parlament terrorellenes jogalkotásának új, független felülvizsgálója arról híresült el még ügyészként az elmúlt évtizedekben, hogy nagy szerepe volt az Ír Köz-társasági Hadsereg (IRA) elleni utolsó büntetőeljárás végrehajtásában, melyre amiatt került sor, hogy IRA-terroristák autóba rejtett bombát helyeztek el a BBC stúdiója előtt 2001-ben. Emellett ügyészi munkájának köszönhetően sikerült több, al-kaidás terrorsejtet is felszámolni és az Iszlám Államhoz kötődő terroristákat börtönbe juttatni.
Hill a The Telegraphnak adott interjúban hangsúlyozta: az egyik legnagyobb probléma napjainkban az, hogy fiatal britek bármelyik pillanatban könnyedén radikalizálódhatnak „a hálószobájukból a laptopjukon vagy számítógépükön” keresztül. Hill dolgozott például annak a tizennégy éves brit fiúnak az ügyén, aki a közösségi hálót használva igyekezett meggyőzni egy, a világ másik felén élő személyt arról, hogy hajtson végre terrortámadásokat. Tavaly decemberi nyilatkozatában szintén „példátlan” mértékű terrorfenyegetettségről beszélt az MI6 vezetője, Alex Younger is, amikor kiemelte, hogy a brit titkosszolgálat igyekszik helytállni, és ebbéli sikerüket bizonyítja az, hogy 2013 júniusa óta 12 terrortámadást hiúsítottak meg az Egyesült Királyságban.
A kémfőnök szerint viszont nemcsak a „hagyományos”, hanem az úgynevezett „hibrid hadviselés” (például kibertámadások) is egyre inkább teret hódít. A jelenlegi, „súlyos” fenyegetettségi szint – mely az utolsó szint a legmagasabb, „kritikus” fokozat előtt – egyébként 2014 augusztusa óta van érvényben Nagy-Britanniában. Mindezek ellenére a korábbi ügyész nem híve a drákói szigornak, és ugyan feladata lesz a brit parlament terrorellenes törvényhozatalának felügyelése, elmondása szerint nem támogatna olyan intézkedéseket, melyek köteleznék vagy kényszerítenék a Facebookot, a Twittert vagy a közösségi háló más szolgáltatóit a radikális tartalmak eltávolítására. Hill szerint inkább kormányközi együttműködés lehet a megoldás, és fontos feladatának tekinti, hogy felülvizsgálja azt a brit törvényt, melynek alapján korlátozható egy személy mozgásszabadsága vagy pénzügyi tevékenysége, amennyiben terrorizmus gyanúja áll fenn vele kapcsolatban.
A szakértő szerint maximálisan tiszteletben kell tartani az emberi szabadságjogokat, ezért a kormánynak és a hatóságoknak olyan személyeket kellene vád alá helyeznie, akik valószínűsíthetően bűncselekményt követtek el. Erre pedig a közeljövőben több ízben is sor kerülhet, hiszen Hill szerint „nagyszámú”, akár több száz olyan brit állampolgár térhet vissza Moszul és Rakka visszafoglalása nyomán, akik az Iszlám Állam oldalán harcoltak az elmúlt években. A brit kormány által tavaly közzétett adatok szerint hozzávetőlegesen 850 olyan brit állampolgárt tartanak számon, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a közel-keleti harcokban való részvételük miatt. A több száz terroristának eddig kevesebb mint a fele tért vissza, és 15 százalékuk már valószínűleg halott.
A nemkormányzati Közgazdaság és Béke Intézet 2016-os Globális Terrorizmus Indexe (GTI) szerint egyébként Európából nem az Egyesült Királyságra, hanem Ukrajnára gyakorolja a legnagyobb hatást a terrorizmus, mely a több mint 150 államot felsorakoztató rangsorban az „előkelő” 11. helyet foglalja el. Ukrajnán kívül azonban még négy másik ország is szerepel a top 35-ben az öreg kontinensről: Törökország (14.), Franciaország (29.), Oroszország (30.) és az Egyesült Királyság (34.). A terrorizmus által leginkább veszélyeztetett első tíz helyezett országgal kapcsolatban nincs különösebb meglepetés, hiszen Irak, Afganisztán, Nigéria, Pakisztán, Szíria, Jemen, Szomália, India, Egyiptom és Líbia lakossága vagy polgárháborús körülmények között él évek óta, vagy szinte naponta tapasztal merényleteket az Iszlám Állam és annak helyi szervezetei, valamint a Boko Haram, a tálibok vagy más terrorcsoportok részéről.
Mindeközben a Globális Terrorizmus Index szerint hazánk a 112. helyezett, vagyis azon államok kategóriájába esik, melyekre a legkisebb hatással van a terrorizmus. Magyarország mellett közvetlen szomszédaink is viszonylagos biztonságot élveznek (Ukrajnát leszámítva): Ausztriára (116.), Szerbiára (121.) és Horvátországra (126.) szintén alacsony hatással van a globális terrorizmus, míg Szlovákia, Szlovénia és Románia a rangsor legvégén kapott helyet, vagyis ezen országokra egyáltalán nincs hatással a terror, és úgy tűnik, ezen a migrációs válság sem tudott változtatni.

Olvasson tovább: