Kereső toggle

Feszültség a bíborosi karban

Egymással szemben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre többen vélik úgy a Ferenc pápát négy évvel ezelőtt megválasztó bíborosok és a katolikus egyház más, konzervatív beállítottságú vezetői közül, hogy az egyházfőnek távoznia kellene. Ellenérzésük okai a pápa „forradalmi” reformjai, a szexuális visszaélésekkel történő szembenézésben vallott kudarcok, illetve a más vallások iránti túlzott nyitottsága. Eközben lemondott a papi pedofíliához kapcsolódó ügyeket vizsgáló vatikáni bizottság egyik vezéralakja, Marie Collins.

Egyre többen vélik úgy a Vatikánban, hogy Ferenc pápának távoznia kellene. Konzervatív bíborosok egy csoportja – akik korábban még maguk is Ferenc pápa mellett tették le a voksukat – aggodalommal figyeli a pápa ellentmondásos intézkedései és nyilatkozatai miatt elindult folyamatokat, melyek akár súlyos egyházszakadáshoz is vezethetnek. Négy évvel ezelőtt a „haladóbb” szellemiségű német bíborosok és a Kúria Benedek pápával elégedetlen tagjai támogatták Bergoglio megválasztását. Most ez utóbbi csoport szorgalmazná Ferenc pápa lemondását. A pápai ellenzék mintegy tucatnyi, de annál nagyobb súlyú egyházvezetőből áll, akiknek nemtetszését többek között az egyház konzervatív irányvonalát sértő pápai lépések és nyilatkozatok váltották ki.

Miután 2013 márciusában a reformok híveként választották meg, Ferenc pápa egyik első intézkedéseként nekilátott rendbe tenni a Római Kúria ügyeit. Az egyházi bürokrácia és a pénzügyek tisztába tétele azonban ellentmondásos vállal­kozásnak bizonyult – 2016-ban végül a pápa azzal vádolta meg a Kúria tagjait, hogy szándékosan, a felszín alatt ellenállnak a reformoknak. Komoly ellenérzéseket váltott ki Ferenc pápa első külföldi útjáról hazatértében adott, a homoszexuálisok iránt igencsak megengedő nyilatkozata is. Elhíresült „ki vagyok én, hogy megítéljem őket, ha hittel keresik az Urat” kijelentése a Rio de Janeiróból Rómába tartó repülőgépen hangzott el az őt kísérő újságírók előtt.

A pápával szemben álló ellenzék különösen az után erősödött meg, hogy Ferenc magára haragította a katolikus konzervatívokat azzal, hogy 2016 áprilisában helyi hatáskörbe helyezte annak eldöntését, vajon az elvált és újraházasodott hívek részesülhetnek-e az oltáriszentségből. (Korábban az volt az egységes gyakorlat, hogy az egyház a válás után érvénytelenítette az első házasságot.) Ekkor viszont „még csak” négy bíboros lázadt fel nyílt levélben a döntés ellen.

Ahogy Antonio Socci konzervatív katolikus újságíró beszámolt a Libero című olasz lapban, a mintegy tucatnyi magas rangú, elégedetlen egyházi funkcionáriusnak már jelöltje is van az utódlásra: Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára. Socci szerint azonban ezt ügyesen kellene véghezvinniük a „lázadóknak”, hiszen az egyházjog szerint bűncselekménynek számít, ha a pápát lemondásra presszionálják. Az új-ságíró azonban úgy véli, valószínűtlen, hogy az egyházfő hajlandó lenne önként otthagyni hivatalát, mert „nagyon autoriter beállítottságú”, ezért várhatóan maradni fog, „amíg véghez nem viszi forradalmi reformjait, melyek óriási kárt okoznak” a katolikus egyháznak.

A múlt héten lemondott hivataláról az az ír származású nő, akit az egyházfő még 2014-ben nevezett ki a kiskorúak védelmével foglalkozó bizottságba. Marie Collins, aki 13 évesen szintén papi molesztálás ádozata volt, az elmúlt időszakban egyre hangosabban kritizálta a Vatikánt amiatt, hogy az nem volt nyitott az általa javasolt újítások végrehajtására. Végül a közelmúltban le is mondott posztjáról a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos „kooperáció szégyenletes hiányára” hivatkozva, és azt kifogásolva, hogy a legfontosabb egyházvezetők más ügyeket helyeznek prioritásként a gyermekek és a veszélyeztetett fiatal felnőttek biztonsága elé.

Collins egyébként azután hozta meg végső döntését, hogy a Vatikán egyik minisztériuma nem volt hajlandó megfelelni annak az új ajánlásnak, melynek alapján a bántalmazások összes áldozatától és túlélőjétől származó minden levélre kötelező lenne választ adni. A bizottság frissen lemondott tagja szerint a legnagyobb probléma ezenkívül az, hogy az egész válságot ellentmondásosan „kezelték” az egyházvezetők: „szép szavakkal a nyilvánosság előtt, és ezzel ellentétes tettekkel zárt ajtók mögött”. Collins azonban nem Ferenc pápát okolja a kialakult helyzetért, hiszen ő maga hozta létre a bizottságot, és támogatta is annak munkáját. A katolikus egyház részéről viszont óriási „kulturális ellenállásba” ütköztek. Ráadásul a testület – Collins elmondása szerint – nem rendelkezik megfelelő forrásokkal, és az előrehaladás túlságosan lassú volt.

A testület vezéralakjaként Collinsnak ugyan egyszer sem volt lehetősége személyesen találkozni a pápával, viszont amennyiben erre sor került volna, elmondása szerint azt kérte volna az egyházvezetőtől, hogy adjon hatalmat a bizottságnak az ajánlások végrehajtásához, emellett pedig több pénzügyi forrást. Ezen tűlmenően egyházon kívüli szakembereknek a testület munkájába való bevoná­sát is szorgalmazta volna. Marie Collins mellett egyébként volt még egy olyan tagja a bizottságnak, aki maga is érintett volt papok által elkövetett szexuális zaklatásban. Peter Saunders ugyan nem mondott le tisztségéről, de háttérbe szorult, miután a tavalyi év folyamán össze­különbözött a testület más tagjaival azzal kapcsolatban, hogyan kellene kezelni egy sorozatos szexuális visszaélésekkel vádolt olasz pap ügyét.

Olvasson tovább:

  • Meghalt az egyvilág atyja

    101 éves korában meghalt a legendás Rockefeller család feje, aki a második világháború után talán a világ legbefolyásosabb civil szereplője volt. David Rockefeller soha nem viselt közhivatalt, de egy személyben vezette a három legnagyobb hatalmúnak tartott háttérszervezetet, a Kül­kapcsolatok...
  • Diplomáciai vihar sodorta az élre a holland miniszterelnököt

    A törökökkel való csörtének köszönheti választási győzelmét Mark Rutte Hollandiában. Az előzetes felmérések alapján úgy tűnt, a miniszterelnök alulmarad a bevándorlásellenes Geert Wildersszel szemben. Az Ankarával való feszültség azonban Rutte malmára hajtotta a vizet, és végül meggyőző fölénnyel...
  • Terror London szívében

    A Scotland Yard szerda esti tájékoztatása szerint négyen meghaltak, és legalább húszan súlyosan megsérültek a London belvárosában szerda kora este elkövetett merényletben. Ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény Londonban a 2005. július 7-én végrehajtott, ötvenkét halálos és több mint hétszáz...