Kereső toggle

Arab csúcs ellentétekkel

„Palesztin állam nélkül nem lesz béke”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Izrael aláássa a béke lehetŐségeit a térségben” – ezzel nyitotta meg II. Abdullah király az Arab Liga 28. csúcstalálkozóját Jordániában. A konferencia legfontosabb napirendi pontja a palesztin kérdés volt. A Liga óva intette a világot attól, hogy Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerjék el vagy nagykövetségeiket a városba költöztessék.

Mint minden márciusban, idén sem maradhatott el az Arab Liga csúcstalálkozója. A helyszínt ezúttal Jordánia szolgáltatta, mégpedig egy Holt-tengernél fekvő szállodában, ahonnan a szomszédos Izrael azon területei is látszódtak, amelyeket sokan elvitatnak a zsidó államtól. Mindez valószínűleg nem véletlen, hiszen a házigazda már előre közölte, hogy az idei csúcson a palesztin kérdésnek kell kiemelt figyelmet kapnia.

A találkozón II. Abdullah jordán király többek között Szalman szaúdi királyt, Abdel Fattah al-Szíszi egyiptomi és Mahmúd Abbász palesztin elnököt látta vendégül. Rajtuk kívül António Guterres ENSZ főtitkár, Staffan de Mistura, az ENSZ és az Arab Liga szíriai különmegbízottja, valamint az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország képviselői vettek részt a csúcson. A 22 tagú Arab Liga helyei közül azonban továbbra is üresen maradt Bassár el-Aszad szíriai elnök széke, miután 2011 végén országának tagságát felfüggesztették.

Ahogy azt előre beharangozták, a találkozó egyik legfőbb célkitűzése a palesztin állam létrejöttének előmozdítása volt. Az elmúlt években ugyanis az úgynevezett arab tavasz nyomán kialakult kaotikus állapotok mindig háttérbe szorították a palesztin kérdést. Abbász idén attól is tartott, hogy nem kapja meg a kellő figyelmet a Trump-kormányzat miatt, amely hivatalba lépését követően egyből a Fehér Házba invitálta Benjamin Netanjahut.

A palesztin elnök azóta megkapta meghívóját az amerikai elnökhöz. A mostani csúcs előtt egyébként Abbász Donald Trump különmegbízottjával találkozott, aki a béketárgyalások újraindításán fáradozik. Bár az Egyesült Államok és Izrael is cáfol, beszámolók szerint a Trump-kormány egy fontos konferencia szervezését fontolgatja, amelyen az izraeli kormányfő, a palesztin elnök és öbölmenti arab államok vezetői vennének részt.

A jordán király már az elején megadta a csúcstalálkozó alaphangját. Arról beszélt, hogy az izraeli telepek bővítése akadályozza a békét a térségben, amelyre szerinte a palesztin állam nélkül nincs is kilátás. A résztvevők támogatták azt a béketervet is, amely felajánlja Izraelnek, hogy normalizálhatja kapcsolatát több arab és muszlim országgal, ha kivonul azokról a területekről, amelyeket 1967-ben foglalt el egy önvédelmi háborúban. A Liga továbbá figyelmezette a világot, hogy ne ismerjék el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként és nagykövetségeiket se költöztessék át a városba.

A csúcstól sokan azt is várták, hogy az Egyiptom és Szaúd-Arábia közötti feszültség tovább enyhül. A két ország viszonya leginkább Szíria miatt romlott meg. Rijád ugyanis a szíriai ellenzék egyik legfőbb támogatója, Egyiptom viszont jobban tart a lázadók között harcoló iszlamista terroristáktól, és ezért olyan politikai rendezésre is nyitott lenne Szíriában, amely hatalmon hagyná Aszadot. Tavaly októberben a szaúdiak hirtelen leállították annak a havi 700 ezer tonna olajnak a leszállítását Egyiptom számára, amelyről még 2016 áprilisában állapodtak meg öt évre. Mindez pár nappal az után történt, hogy Kairó támogatta azt a Szíriára vonatkozó ENSZ BT-határozatot, amelyet Aszad szövetségese, Oroszország kezdeményezett. Mélyítette a szakadékot az is, hogy Szalman szaúdi király Törökországgal és Katarral is megerősítette kapcsolatát, ezekkel az országokkal azonban Kairó nincs túl jóban. A szaúdiak csalódottak voltak amiatt is, hogy Egyiptom nem csatlakozott szárazföldi csapatokkal a Jemenben zajló harcokhoz a Rijád vezette koalíció oldalán.

A Carnegie Közel-Kelet Központ kairói elemzője szerint egyértelmű, hogy a két országnak különbözőek a prioritásai: Szaúd-Arábia leginkább térségbeli riválisának, Iránnak a megfékezésén fáradozik, Egyiptom pedig a Muzulmán Testvériség elleni harcra összpontosít, amelyet terrorcsoportnak tart. Az elmúlt időszakban azonban a két ország között közeledés tapasztalható. A napokban például újra megindultak az olajszállítmányok Egyiptomba, ami azt jelezheti, hogy rendeződik a viszonyuk.

Az egyiptomi elnök nem sokkal a csúcs után a tervek szerint Donald Trumphoz látogat. A találkozó várhatóan új fejezetet nyit Kairó és Washington kapcsolatában, amely az Obama-éra alatt meglehetősen hűvös lett. Al-Szíszi egyébként a múlt héten – 10 hónap után először –Mahmúd Abbászt fogadta Kairóban. A két vezető viszonya főleg azt követően romlott meg, hogy Egyiptom decemberben visszavonta azt a határozat-tervezetet az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amelyben elítélték az izraeli telepeket. A tervezetet később más országok benyújtották, és a BT el is fogadta. Bár az egyiptomi közlések szerint Kairó és Ramallah kapcsolata kitűnő, a „kibékülési” találkozó állítólag rosszul sült el. Al-Szíszi arról akarta meggyőzni Abbászt, hogy legyen rugalmasabb az Izraellel való tárgyalások előfeltételeinek meghatározásában. A palesztin elnök viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a zsidó államnak fel kell hagynia a telepeken folytatott építkezésekkel.

A szíriai polgárháborút illetően senki sem várt semmiféle előrelépést az Arab Liga találkozójától. Aszad sorsáról ugyanis továbbra sincs egység. Többen nehezményezik, hogy a szíriai elnököt már a polgárháború kezdetén kizárták a megoldási kísérletekből. Ezzel – véleményük szerint – olyan vákuumot teremtettek, amely lehetővé tette, hogy olyan nem arab országoknak, mint Oroszország, Irán és Törökország nagyobb beleszólása lett Szíria jövőjébe.

Olvasson tovább: