Kereső toggle

Trump örül a Brexitnek

Az európai kapcsolatokról adott interjút az elnök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Angela Merkel menekültpolitikáját „katasztrofális hibának”, a britek unióból való távozását pedig „remek döntésnek” tartja Donald Trump. Az Egyesült Államok 45. elnöke a The Times brit és a Bild német napilapnak adott interjújában kitért az Oroszország elleni szankciókra is, valamint a NATO-ra, amelyet elavult intézménynek nevezett. Trump nyilatkozata vegyes fogadtatást váltott ki.

Donald Trump szeretne hozzájárulni a Brexit sikerességéhez. A megválasztott amerikai elnök erről a The Times brit és a Bild német napilapnak adott interjújában beszélt, amelyet egyébként az a Michael Gove brit konzervatív parlamenti képviselő készített vele, aki a kilépési kampány egyik vezéralakja volt. Trump dicsérte Nagy-Britanniát azért, hogy az EU-ból való távozás mellett voksolt. Véleménye szerint „a népek, országok a saját identitásukat akarják, és az Egyesült Királyság is a saját identitása mellett döntött”. Az Egyesült Államok 45. elnöke ezért felajánlotta minden segítségét a kilépési folyamathoz. Új kereskedelmi megállapodás gyors tető alá hozását ígérte, ellentétben elődjével, aki kijelentette, hogy London a sor végén áll az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokban. Azt is elárulta, hogy Theresa May brit kormányfő „rögtön” a beiktatása után vendége lesz a Fehér Házban.
Az interjú megjelenését követő napon jelentette be Theresa May brit miniszterelnök (képünkön) a többi EU-tagállam nagykövetei előtt, hogy a kilépést követően országa nem maradhat az unió belső, egységes piacának tagja, viszont egy szabadkereskedelmi megállapodás keretében a „lehető legnagyobb mértékű hozzáférést” szeretné elérni. May azt is kiemelte, hogy az egységes belső piacon maradás azért sem lehetséges, mert ez esetben Nagy-Britanniának el kellene fogadnia az EU bíróságának jogi fennhatóságát is, ami viszont olyan lenne, mintha ki sem léptek volna az unióból.
Az Európai Unióval kapcsolatosan Donald Trump kevésbé barátságos hangnemet ütött meg. Szerinte az EU-ban túlságosan is Németország dominál, éppen ezért bölcs lépésnek tartja, hogy a britek a kilépést választották. Az unióellenes hangulatot véleménye szerint nagyrészt a bevándorlási politika generálja, így nem hagyta bírálatok nélkül Angela Merkelt sem. A német kancellár felé kifejezte nagy tiszteletét, de Trump úgy véli, katasztrofális hibát követett el azzal, hogy korlátlanul befogadta az illegális bevándorlókat, akárhonnan is jöttek. A megválasztott elnök szerint a menekülteket Nyugat-Szíriában kellett volna tartani – ott kellett volna egy biztonsági övezetet kialakítani számukra, amelynek költségeit a Perzsa-öböl menti országokra kellett volna terhelni.
Trump szót ejtett Oroszországról is. Felvetette annak lehetőségét, hogy ha Vlagyimir Putyin belemenne abba, hogy nukleáris fegyverarzenálját jelentősen csökkentse, akkor felülvizsgálná a Moszkvával szembeni szankciókat. Azt is kijelentette, hogy elnökségét azzal indítaná, hogy ugyanúgy megbízik Putyinban, mint Merkelben. Mint fogalmazott: „Meglátjuk, meddig tart ez, lehet, hogy nem sokáig.”
Az interjúban a megválasztott elnök hevesen bírálta az eddigi amerikai külpolitikát, úgy vélve, hogy az Irak elleni háború a legrosszabb döntés volt az ország történelmében. Kritikákat fogalmazott meg a NATO működésével szemben is. Trump szerint az észak-atlanti szövetség elavult, mert „sok-sok évvel” ezelőtt alakították ki. Anthony Scaramucci, Donald Trump egyik magas rangú tanácsadója később Davosban magyarázta meg, hogy a kijelentést nem úgy kell érteni, hogy a katonai szövetség már a múlté lenne, hanem egyes részeit kell megváltoztatni. Trump a NATO-val kapcsolatban problémának tartja azt is, hogy több tagállam nem veszi ki megfelelően a részét a védelmi kiadásokból, ami „nagyon igazságtalan az Egyesült Államokkal szemben”. Trump ellenzi az iráni nukleáris megállapodást is, és „szörnyűnek” nevezte azt, hogy az Obama-kormány nem vétózta meg azt az ENSZ-határozatot, amely elítélte az izraeli telepeket Júdea és Szamária térségében.
Trump kijelentései meglehetősen vegyes fogadtatásban részesültek. Merkel mindössze annyit mondott, hogy „az európaiaknak saját kezükben van a sorsuk”. A német kancellár úgy gondolja, meg kell várni az új elnök hivatalba lépését. Azt is mondta, hogy Trump beiktatása után Berlin „kész együttműködni az új amerikai kormánnyal”, és „meglátja, hogy milyen megállapodásra jutnak majd”. Beszámolók szerint Brüsszelben többek aggodalmuknak adtak hangot az interjú kapcsán. A francia külügyminiszter úgy véli, a legjobb válasz egy egységes Európa lenne.
Az orosz külügyminiszter évértékelő sajtótájékoztatóján reagált a megválasztott amerikai elnök kijelentéseire. Szergej Lavrov értelmezése szerint Trump nem kötötte nukleáris leszereléshez az Oroszországot sújtó szankciók eltörlését. Lavrov úgy véli, az új amerikai elnök mindössze annyit mondott, hogy kezdeni kell valamit a gazdasági büntetőintézkedésekkel, meg kell vizsgálni, hogy milyen jó egyezségeket köthetne Washington és Moszkva, valamint hogy létrejöhetne alku a nukleáris fegyverek ügyében. Az orosz diplomácia vezetője cáfolta azokat a sajtójelentéseket, amelyek egy orosz–amerikai csúcsról szólnak Reykjavíkban. Azt is leszögezte, hogy a két ország kapcsolatainak alakulása csak az új amerikai kormány munkába állása után válik majd világossá.

Olvasson tovább: