Kereső toggle

Obamacare után Trumpcare

Univerzális biztosítást vezetne be az új elnök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az amerikai kongresszus múlt pénteken elfogadta azt a költségvetési módosítást, amely lehetővé teszi olyan bizottságok felállítását, amelyek az Obamacare néven ismert egészségügyi reform eltörlését dolgoznák ki. Trump ezzel kapcsolatos nyilatkozatai növelik az aggodalmat, ugyanis nincs konkrét hír arról, hogy mi lépne a szabályozás helyébe. Az új elnök egészségügyi miniszterjelöltje azonban már „régi motoros” a kérdésben – ő lehet a garancia, hogy a változásokkal valóban mindenki jól járjon.

Rimaszombati Andrea

A republikánus többségű kongresszus demokrata támogatás nélkül is meg tudta szavazni a rendelkezést; viszont információ híján több friss tanulmány is azt jósolja, hogy amennyiben a republikánus oldal nem rendelkezik alternatívával a Barack Obama elnökségét fémjelző Obamacare-rel szemben, akkor a változtatások eredményeként 2026-ra az Obamacare bevezetése előtti szint fölé (59 millióra) nőhet azoknak a száma, akik kieshetnek a betegbiztosításra jogosultak köréből. Trump viszont a Washington Postnak adott interjújában arról beszélt, hogy szélesíteni kívánják a biztosítottak körét, és ezt igyekeznek alacsonyabb költséggel megoldani úgy, hogy azoknak is legyen bizonyos szintű fedettsége, akik nem tudják fizetni a díjakat.
Ez a három dolog együtt viszont, ha nem is a totális utópia kategóriájába taszítja, de erősen kérdésessé teszi a szakmai megalapozottságát annak a reformtervezetnek, amelyről a megválasztott elnök azt nyilatkozta, hogy már csak az utolsó simítások vannak hátra. Az alacsonyabb költségek és a szélesebb igénybevevői kör ugyanis az Obama-elnökség nyolc évének tapasztalatai alapján egymást kizáró tényezők.
Az Obamacare törvénycsomaggal kapcsolatban – amely a korábbi 56 millió főből álló, betegbiztosítással nem rendelkező csoport létszámát 26 millióra redukálta – az a republikánusok legfőbb kifogása, hogy a jogosultak körének jelentős kiszélesítésével és az államilag finanszírozott csomagokkal mesterségesen magasra verte fel a piacon elérhető biztosítások árát, és számos piaci szereplő kiszorult a szolgáltatók köréből. Így azok, akik nem az államilag finanszírozott kategóriába tartoztak, az új szabályok szerint nemcsak többet voltak kénytelenek fizetni ugyanazért a szolgáltatásért, hanem gyakran nem is maradhattak a kiválasztott szolgáltatójuk mellett.
Az viszont ugyancsak nem alternatíva, hogy semmiféle új szabályrendszert ne vezessenek be a jelenlegi szabályok kivezetésével egy időben. A demokraták arra sem vevők, hogy az új szabályokat fokozatosan vezessék be; a legtöbb nyilatkozó képviselő egyértelműen amellett foglalt állást, hogy ha kivonják a forgalomból az Obamacare-t, azonnal be kell vezetni helyette az új szabályokat, amelyek Trump nyilatkozata szerint szinte teljesen készen állnak – ám konkrét részletekről egyelőre nem beszélt a Washington Postnak.
Tom Price – Trump jelöltje az egészségügyi tárca élére – nem új „játékos” az egészségügyi reformról szóló vitában. 2006-ban a liberális demokrata Tammy Baldwinnal karöltve létrehoztak egy törvényjavaslatot, amelynek célja a „megnövelt egészségbiztosítási lefedettség és hozzáférés” volt. Ez a szabályozás az egyes szövetségi államok hatáskörébe rendelte volna a betegbiztosítás kérdését. Itt helyi szinten hoztak volna döntést az alkalmazandó betegbiztosítási rendszerről, amelyet az állam a szövetségi államokon keresztül tudott volna juttatásokkal támogatni; viszont a szabályozást nem kellett volna egységesíteni. Ez a fajta megközelítés most is sikeres lehetne, ugyanis így azokban a térségekben, ahol működött az Obamacare, nem kellene feltétlenül hozzányúlni a rendszerhez, ahol pedig nem, ott új alapokra lehetne helyezni a rendszert. Az állami központi juttatások feltételeként pedig meg lehet szabni, hogy szélesítsék ki a kedvezményezettek körét, az alapáron nyújtott szolgáltatások listáját vagy akár katasztrófahelyzetben a teljes állami finanszírozást, amivel meg lehetne valósítani az összes, az új egészségbiztosítási szabályozással kapcsolatban megfogalmazott tervet.
Az Obamacare is tartalmazott mozgásteret arra nézve, hogy a szövetségi államok saját hatáskörben más célokra használjanak fel bizonyos betegbiztosítási szolgáltatásokra kapott állami pénzt. Ezt az 1332-es paragrafus tette lehetővé, amelynek alapján egy bizottság elé beterjesztett igénylés pozitív elbírálása esetén mentesülni lehetett a központi törvényi szabályozások egy része alól. Ennek a paragrafusnak az alkalmazása viszont Obama elnöksége alatt szinte lehetetlen volt. Amennyiben a szigorú követelményeken lazítana az új adminisztráció, a Price–Baldwin-kezdeményezés és az 1332-es paragrafus együttes alkalmazásával szakértők szerint mindenki számára elfogadható megoldást lehetne találni a kérdésben. Ha helyi hatáskörbe kerülne az egészségbiztosítás, azzal azt is el lehetne kerülni, hogy ha „balul ütnek ki a dolgok” az új szabályozással, annak a felelősségét kizárólag Trump és miniszterei viseljék.

Olvasson tovább: