Kereső toggle

Marine cukikampánya - Arculatváltás a Nemzeti Frontnál

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Brüsszelbe vezetne Marine Le Pen első külföldi útja elnökként, hogy visszaszerezze a francia nép szuverenitását. A Nemzeti Front elnöke újévi beszédében közölte, hogy felkészült az elnökválasztási kampányra és a kormányzásra is. Szakértők azonban úgy vélik, hogy az arculatváltás és a cukikampány sem lesz elég arra, hogy a második fordulóban legyőzze konzervatív ellenfelét.

„A nép nevében”, „Marine elnök” – ilyen szlogenek láthatók Marine Le Pen plakátjain. Szakértők szerint nem véletlen, hogy sem a párt nevét, illetve logóját, sem pedig a jelölt vezetéknevét nem használják a politikai hirdetéseken. Ezzel akarják a közvéleménnyel feledtetni azt a negatív képet, amely a Nemzeti Frontról és annak alapítójáról, Jean-Marie Le Penről maradt bennük. Az Ifop közvélemény-kutató cég igazgatója a The Guardian brit lapnak elmondta: a pártnál tapasztalható átalakulás több annál, mint amit általában egy francia elnökjelölt szokott tenni azért, hogy kampánya a személyéről szóljon. Jérőme Fourquet szerint „mindenki ismeri a Nemzeti Front logóját és a Le Pen nevet Franciaországban, és sokan még mindig tartanak tőlük”. „A logó és a vezetéknév elhagyásával, a jelölt keresztnevének használatával egyértelmű, hogy a párt közelebb akar kerülni a választókhoz, és olyan terméket akar bemutatni, amely már nem annyira kemény, aggasztó vagy ijesztő” – véli az elemző. További példaként hozza fel erre, hogy tavaly szeptemberben a Nemzeti Front bejelentette, hogy évente megrendezésre kerülő konferenciájukat átnevezik: „a nyári egyetem” név helyett a „nyári rendezvény”-t fogják használni, az erről készült plakátokon pedig egy tengerparti naplemente látható. Fourquet szerint a stílus és a színhasználat inkább a francia riviérán töltött nyaralás reklámját idézte, mintsem egy politikai rendezvényét.
Mindezekből is látható, hogy Marine Le Pen mekkora erőfeszítéseket tesz pártja szalonképessé tételére a politikai arénában azóta, hogy 2011-ben átvette a Nemzeti Front vezetését. Az arculatváltáson átesett Nemzeti Frontban még az alapító apjának sem maradt helye. Jean-Marie Le Pen ugyanis ragaszkodik antiszemita gyökereihez: a holokausztot továbbra is a történelem „kis részletének” tartja. Lánya azonban Franciaország legégetőbb kihívásait tűzte zászlajára. Kiemelten foglalkozik a bevándorlással, az Európai Unióval és az iszlám fundamentalizmussal, az antiszemita és idegengyűlölő jelzőt pedig igyekszik lemosni pártjáról. A 88 éves férfi nem ért egyet az irányváltással, és provokációkkal próbált nyílt háborút folytatni lánya ellen. Ezért Jean-Marie Le Pent, aki 1972-ben alapította a Nemzeti Frontot, és közel negyven éven át volt az elnöke, 2015-ben kizárták a pártból.
Hogy a Nemzeti Front valóban szakított antiszemita hagyományaival, azt sokan kétlik, főleg annak fényében, hogy tavaly ősszel Marine Le Pen bejelentette: a közterületeken megtiltaná a muzulmán fejkendő, valamint a zsidó fejfedő, a kipa viseletét. A pártelnök azzal indokolta a lépést az amúgy is fenyegetettségben élő zsidó közösség előtt, hogy ez „egy szükséges áldozat a politikai iszlám elleni harcban”. Ugyanakkor tény, hogy Marine Le Pen elérte, hogy nagy az esély arra, hogy az elnökválasztás második fordulójában ő legyen a konzervatív jelölt kihívója. A Brexit és Donald Trump győzelme pedig még inkább felbátorította. Elemzők azonban nem tartják valószínűnek, hogy ő lesz a végső befutó, bár már nem olyan esélytelen, mint évekkel ezelőtt.
A Nemzeti Front eddig még nem tudott 6,5 milliónál több szavazatot szerezni, a győzelemhez pedig ennél sokkal több kell. 2007-ben Nicolas Sarkozynek, 2012-ben pedig François Hollande-nak is 18-19 millió voksra volt szüksége ahhoz, hogy az elnökválasztás második fordulójában diadalmaskodni tudjon. Ugyanakkor, ha Le Pennek sikerül akár 10 millió szavazatot is összegyűjtenie, az már jelzés-értékű lehet, amivel a francia politikai élet még meghatározóbb tényezőjévé válthat.
A francia közvélemény-kutatók a François Fillon–Marine Le Pen párharc mellett Fillon és a független jelöltként induló egykori szocialista gazdasági miniszter, Emmanuel Macron csatáját tartják még elképzelhetőnek a második fordulóban.
A kormányzó szocialisták a hónap végén választják meg jelöltjüket – a legesélyesebb befutónak jelenleg Hollande volt miniszterelnöke, Manuel Valls tűnik.

Hekkerveszély

Megerősíti kiberbiztonságát Franciaország, mert attól tart, hogy orosz hekkerek befolyásolni próbálják az elnökválasztás eredményét. Párizs azóta veszi komolyan a veszélyt, hogy az Egyesült Államok távozó kormánya azt állítja, Moszkva irányításával támadtak meg amerikai számítógépeket, amivel Donald Trump győzelmét elősegítették. Jean-Yves Le Drian szerint a fenyegetettséget támasztja alá egy 2015-ös eset is, amikor hekkerek megzavarták a TV5Monde adását, amivel majdnem teljesen tönkre is tették a csatornát. A franciák akkor szintén a Kremlt vádolták a kibertámadással. A miniszter arról is beszámolt, hogy az utóbbi időszakban egyre több hekkertámadást kísérelnek meg, amelynek célpontjai főként telekommunikációs eszközök, az áram- és vízellátás, a közlekedés, valamint a médiahálózatok. A védelmi minisztérium számítógépei elleni támadások például évente megduplázódnak. Tavaly körülbelül 24 ezer külső behatolást hiúsítottak meg, ezért a francia hadsereg növelni fogja számítógépes szakértőinek számát. Franciaország és Oroszország viszonya egyébként eléggé elmérgesedett az ukrán, valamint a szíriai helyzet miatt az utóbbi években. Az elnökválasztási győzelemre esélyes François Fillon ugyanakkor szakítana elődje orosz politikájával, és új kapcsolatokat építene ki Moszkvával. Marine Le Pen szintén nyitna Oroszország felé.

Finis a baloldalon

Január végére révbe ér a baloldali jelöltállítási verseny: a szocialista párt január 22-én és 29-én fog szavazni arról, hogy ki legyen a párt elnökjelöltje a 2017-es elnökválasztáson. Hosszú bizonytalanságot követően François Hollande, az V. Köztársaság legnépszerűtlenebb elnöke december elején jelentette be, hogy nem indul az újraválasztásért. Ez először fordul elő azóta, hogy de Gaulle elnökségével életbe lépett az V. Köztársaság, amelyben a végrehajtói hatalom az elnök kezében összpontosul. Az azóta eltelt időszakban kétszer esett meg, hogy a leköszönő elnököt nem választották újra, azonban ez az első példa arra, hogy a regnáló elnök egyáltalán nem áll a rajtkőhöz.
François Hollande félreállása megnyitotta az utat miniszterelnöke, Manuel Valls (képünkön) számára, aki néhány nappal később lemondott, hogy teljes erővel belevesse magát a kampányba. Valls azonban nincs egyszerű helyzetben, egyáltalán nem automatikus ugyanis, hogy ő lesz végül a baloldal, vagyis a szocialista párt jelöltje. Egy, a Figaro számára végzett felmérés ugyanis azt mutatja, hogy Valls könnyedén – mintegy 36 százalékkal – megnyeri majd az első fordulót. A felmérés szerint azonban a második fordulóban Arnaud Montebourg, Hollande első pénzügyminisztere (képünkön) – aki Valls kormányában is benne volt – 4-5 százalékkal megelőzi majd. Mint ahogyan a jobboldali elnökjelölt-választás fordulatai megmutatták, ezeket a felméréseket érdemes fenntartásokkal kezelni –  mindenesetre váratlan meglepetés lenne, ha Valls végül kikapna saját korábbi miniszterétől. (L. A.)

Olvasson tovább: