Kereső toggle

Erdogant is védte az orosz követ gyilkosa

Törékeny egyezség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elemzők szerint nem okoz mélyebb válságot az Oroszország és Törökország közötti feszült kapcsolatban az ankarai orosz nagykövet hétfői brutális meggyilkolása, sőt egyesek úgy vélik, az eset meglepő módon akár közelebb is hozhatja egymáshoz a két országot, hiszen Putyin és Erdogan hasonló Nyugat-ellenes nézőpontot vall.

Annak ellenére, hogy az oroszok és a törökök a szír konfliktus más-más szereplőit támogatják, ez eddig nem akadályozta meg a feleket abban, hogy együttműködjenek Aleppó civil lakosságának evakuálásában, és ebben egyelőre az orosz nagykövet ellen elkövetett merénylet sem hozott változást. Ugyan Andrej Karlov halála után megindultak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy vajon a merénylet szikraként fog-e szolgálni egy regionális „tűzvészhez”, azonban Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin telefonon egyeztetett, miután bebizonyosodott, hogy a nagykövet életét vesztette a támadásban. Az orosz és török elnök egyetértett abban, hogy  a merénylet „provokáció” volt, melynek célja a két ország közötti kapcsolat feldúlása.

Elemzők szerint azonban Erdogan és Putyin akár közelebb is kerülhet egymáshoz a történtek után, hiszen mindketten stratégiai ellenfeleiket vádolják a kialakult helyzetért, ráadásul egyik félnek sem érdeke felrúgni azt a törékeny egyezséget, melynek alapján az oroszok és a törökök is zavartalanul érvényesíthetik érdekeiket Szíriában. Ankara nem gyengíti az oroszok pozícióját Aleppóban, Moszkva pedig egyes feltételezések szerint beleegyezett, hogy a törökök behatoljanak szír területekre, és elfoglalják az észak-szíriai al-Bab városát, ahonnan meg tudják akadályozni a kurdok terjeszkedését Dél-Törökországban. Úgy tűnik, Ankara és Moszkva szintén egyetért abban, hogy valamiféle „összeesküvés” húzódik a hétfői merénylet mögött: Binali Yildirim török miniszterelnök „sötét erőkre” utalt, Frank Klincevics, az orosz védelmi és biztonsági bizottság elnökhelyettese pedig úgy reagált a nagykövet meggyilkolására, hogy „lehet az ISIS vagy a kurd felkelők is mögötte, amely kárt akar okozni Erdogannak. De lehetséges – és nagy a valószínűsége –, hogy külföldi NATO-titkosszolgálatok állnak mögötte”.

Erdogan támogatói természetesen a török elnök régi és legfőbb ellenfelével, Fethullah Gülennel hozták összefüggésbe a támadót, miközben a Reuters hírügynökség információi szerint a Gülen-mozgalom elítélte a nagykövet meggyilkolását, és tagadta, hogy a támadónak, Mevlüt Mert Altintasnak bármi köze lett volna a politikai csoportosuláshoz. Altintas egyébként az ankarai rohamrendőrség tagja volt, profi fegyveres, aki a Hürriyet című török napilap információja szerint a júliusi sikertelen puccskísérlet óta nyolc alkalommal teljesített szolgálatot Erdogan ankarai programjain az elnököt követő belbiztonsági egység tagjaként. Hétfőn annak ellenére be tudott jutni pisztolyával az orosz nagykövetség által támogatott kiállítás megnyitójára, hogy a biztonsági vizsgálatnál jelzett nála a fémérzékelő, majd nem volt hajlandó átmenni egy röntgensugaras vizsgálaton. Végül rendőrigazolványa miatt mégis beengedték a kulturális központ biztonsági emberei.

A 22 éves török férfi a rendezvény kezdetén megállt néhány lépésre az orosz nagykövet mögött, türelmesen megvárta, amíg Karlov befejezi nyitóbeszédét, majd „Allahu akbar!” felkiáltással összesen nyolcszor lőtt. Ezután – a jelenlévő újságírók által rögzített videók tanúsága szerint – azt ordította arabul: „Mi vagyunk azok, akik hűséget esküdtünk Mohamednek, hogy dzsihádot vívjunk. Allahu akbar!” Ezután török nyelven folytatta üzenetét: „Ne feledkezzenek el Aleppóról, ne feledkezzenek el Szíriáról! Amíg a testvéreink nincsenek biztonságban, maguk sem fogják élvezni a biztonságot. Lépjenek vissza! Engem csak a halál fog innen kivinni! Mindenki meg fog fizetni egyenként, aki részt vesz ebben az elnyomásban.” Altintasszal végül az épületet bekerítő török különleges erők végeztek.

A rendőrség később őrizetbe vette Altintas szüleit, nővérét és nagybátyját is, akit korábban már letartóztattak amiatt, hogy állítólag a Gülen-mozgalom tagja. A nyomozás fényt derített arra, hogy Altintas korábban, 2015 nyarán Izmir tartományban részt vett egy gülenista találkozón. Idén júliusban pedig a sikertelen puccskísérletet követően két nap szabadságot vett ki, és Ankarába utazott annak ellenére, hogy minden rendőrnek szolgálatban kellett lennie. A rendőrtisztet, aki engedélyezte a férfi eltávozását, korábban szintén letartóztatták, mert állítólag kapcsolatban állt a Gülen-mozgalommal, majd ugyanezzel a gyanúval Altintast is felfüggesztették az állásából, novemberben viszont már ismét dolgozhatott. A hétfői támadást megelőzően egyébként több napon keresztül oroszellenes tüntetések voltak Törökországban amiatt, hogy Moszkva támogatja a szír kormányt, és amiért állítólag felelős aleppói civilek kivégzéséért. Erdogan török elnök azonban „hevesen elítélte” az orosz nagykövet kivégzését, csakúgy, mint az amerikai Külügyminisztérium szóvivője, François Hollande francia elnök, Thomas de Maizière német belügyminiszter, Boris Johnson brit külügyminiszter és Donald Trump, aki szerint a „radikális iszlamista terrorista” áthágta „a civilizált rend minden szabályát”.

A meggyilkolt orosz nagykövet, Andrej Karlov részt vett azokban a tárgyalásokban, melyeket Ankara és Moszkva folytatott annak érdekében, hogy a múlt héten elkezdődhessen az aleppói lakosság evakuálása. A 62 éves nagykövet 1976 óta volt külszolgálatban, konzuli tisztviselőként 236 orosz diplomáciai képviselet munkáját felügyelte 146 országban. Pályafutása során Dél-Koreában, majd Észak-Koreában szolgált nagykövetként. Törökországban 2013 szeptembere óta vezette a külképviseletet. A merénylet előtt azzal fejezte be nyitóbeszédét, hogy „rombolni mindig könnyű, de építeni nehéz”.

Fegyverraktár az erődben

Tízen meghaltak és több mint harmincan megsérültek vasárnap Jordániában, miután négy fegyveres több helyszínen is lövöldözött. A tíz áldozat között volt négy rendőr, három csendőr, két jordán civil és egy kanadai turista. A támadássorozat kiindulópontja a sivatagi Al-Katraneh település volt, mely a csempészek paradicsomaként híresült el, és ahol a törzsi vezetők fegyverrel is készek ellenállni az államhatalomnak. A lövöldözés akkor kezdődött, amikor egy helybeli ház tulajdonosa robbanást hallott az egyik lakásból, majd miután égés és robbanóanyagok szagát érezte, kihívta a rendőrséget. A lakásban tartózkodó fegyveresek rálőttek a kiérkező járőrökre, és egy rendőr életét vesztette.
A támadók ezután elmenekültek a helyszínről, és járművükkel 30 kilométert utazva Karakban újabb helyszíneken lövöldöztek, majd automata fegyverekkel elfoglalták az ország egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb turistalátványosságát, a 12. században épült keresztes erődöt. Az órákon át tartó tűzpárbajban többen is meghaltak a jordán biztonsági erők tagjai közül, végül azonban sikerült visszafoglalniuk az erődöt, és kivégezték a négy terroristát. A várban nagy mennyiségű robbanószert, bombamellényeket és gépfegyvereket találtak, aminek alapján valószínűsíthető, hogy a terroristák további támadásokat terveztek végrehajtani. A hivatalos jordán közlemény ugyan nem tért ki arra, hogy a fegyveresek vajon terrorszervezethez tartoztak-e, vagy egy törzshöz tartozó törvényen kívüliek voltak, akik bosszút akartak állni az államon, azonban Salameh Hammad jordán belügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy a fegyveresek egy terrorsejt tagjai voltak, mely támadásaival egyértelműen a jordán biztonsági erőket célozta.

Olvasson tovább: