Kereső toggle

Aleppó romjai -Véget ért az ostrom

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vége a négyéves ostromnak: a szíriai kormányerők és szövetségeseik teljes egészében visszafoglalták Aleppó felkelők által uralt részét. A fegyverek azonban lapzártánkig nem csitultak el, ami tovább súlyosbítja a humanitárius válságot. A harcok sújtotta városrészekből több tízezren menekültek el. Az ENSZ szerint százak eltűntek azóta, hogy a szíriai hadsereg ellenőrzése alatt álló területekre léptek, a lázadók pedig sok civilt nem engedtek elmenekülni. Aleppó, amely egykor Szíria legnépesebb városa volt, 2011-ben még megúszta a Bassár el-Aszad elleni tüntetéseket. Egy évvel később azonban a városba is begyűrűztek a harcok, és hamarosan a felkelők és a kormányerők közötti ádáz küzdelem egyik legfontosabb csataterévé vált.

Aleppó a világ legrégebb óta lakott települései közé tartozik. 2005-ben még Szíria legnépesebb városának számított 2,3 milliós lakosságával. Többségük szunnita muszlim volt, de jelentős számú keresztény kisebbséggel rendelkezett, valamint síiták és alaviták is lakták. Aleppó a közel-keleti ország ipari és pénzügyi központjává nőtte ki magát, azonban alaposan megsínylette a szíriai polgárháborút. A világörökség részét képező óvárosa romokban áll.


Szíria-szerte 2011 márciusában kezdődtek a kormányellenes tüntetések. A hatóságok azonban minden tőlük telhetőt megtettek, hogy Aleppót ne érje el a tiltakozáshullám.
A kemény megtorlással való fenyegetés egy ideig megtette hatását, amikor viszont a demonstrációk súlyos konfliktussá fajultak, elkerülhetetlenné vált, hogy mindez itt is megjelenjen. 2012 februárjában két támadás rázta meg a várost, amelyek célpontjai a katonai hírszerzés, valamint rendőrségi létesítmények voltak. A terrorcselekményekben huszonnyolcan haltak meg. Ezt követően egyre gyakrabban törtek ki összecsapások az aleppói tartományban a fegyveres lázadók és a kormányerők között.

Az ostrom kezdete

A városért folyó „valódi” küzdelem 2012 július közepén indult meg. A felkelők támadása eredményesnek bizonyult. Gyorsan nyomultak előre, északkeleti, déli és nyugati körzetek felett szerezve meg az ellenőrzést. A hónap végére még hevesebb harcok dúltak a városban, amelyek a történelmi óvárost sem kímélték. 2012 szeptemberében az ősi bazár vált a lángok martalékává, később pedig a Nagy Mecset 11. századi minaretje is leomlott.
Hónapokon belül patthelyzet alakult ki az egymás ellen harcoló felek között: egyikük sem tudott átütő eredményt elérni, amivel a csata kimenetelét eldönthették volna. A lázadók nem rendelkeztek megfelelő fegyverzettel a jobban képzett hadsereggel szemben, a kormányerők figyelmét pedig lekötötte, hogy Damaszkuszra is összpontosítaniuk kellett, a felkelők ugyanis a főváros ellen is offenzívát indítottak 2012 júliusában. Emellett folyamatosan zavarták a hadsereg utánpótlásvonalait is.
2013 végén Bassár el-Aszad elnök erői légicsapásokat kezdtek az Aleppóért folyó csatában, de az állóháborút ezek sem tudták eldönteni. A város gyakorlatilag kétfelé szakadt: nyugati része a kormányerők, keleti része pedig az ellenzék kezébe került. A többségében szunnita ellenzék több lázadó csoportból tevődött össze, amelyeket anyagilag Aszad külföldi ellenfelei is támogattak, például Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Államok. De a keményvonalas iszlamisták is megjelentek közöttük, többek között a korábban al-Nuszra Frontként ismert terrorcsoport, amely egy ideig az al-Kaidához volt köthető. A szervezet idén megváltoztatta nevét, és az al-Kaidától is elszakadt. Az ilyen dzsihádista csoportok – köztük az Iszlám Állam – előretörésével a lázadók között is fegyveres összecsapások alakultak ki. A civilek helyzete mindeközben drámaian romlott, jogvédő szervezetek szerint mindkét fél részéről háborús bűncselekmények történtek.

Moszkva közbelép

A szíriai hadsereg – amely egyébként a Hezbollah libanoni terrorszervezet, Irán és más síita milíciák támogatását is élvezte – végül Moszkva segítségével tudott újra lendületbe kerülni. Oroszország 2015 szeptemberében szállt be a konfliktusba, arra hivatkozva, hogy a dzsihádisták elleni küzdelemben akar részt venni. Az orosz légicsapásoknak köszönhetően a kormányerők 2016 februárjában két, Aleppótól északnyugatra fekvő síita falu régóta húzódó ostromát törték meg. Ezzel elvágták a legfontosabb utánpótlási útvonalat Törökország és a város lázadók uralta keleti része között. A felkelőket nagy vereség érte júliusban is, amikor a hadsereg megszerezte a Castello utat, ami az Aleppó keleti részébe vezető fő közlekedési útvonal. Az ostromlott területen 275 ezer helyi lakos rekedt. Augusztus elején a lázadóknak még voltak sikerei: elfoglaltak egy, a kormányerők ellenőrzése alatt álló körzetet, és ezzel új folyosót nyitottak a keleti városrész felé. Egy hónappal később azonban a hadsereg visszafoglalta a területet.
A kormányerők szeptember 22-én bejelentették, hogy nagyszabású offenzívát indítanak – és ez valóban így is lett: olyan intenzitású bombázás kezdődött, amilyenre korábban nem volt példa. Október közepén átmenetileg felfüggesztették a légicsapásokat, hogy a civilek és a lázadók is elhagyhassák a térséget, de kevesen éltek a lehetőséggel. November 15-én nagy erőbedobással folytatódtak a kormányzati hadműveletek, nemcsak a levegőben, hanem a szárazföldön is. A hónap végére már több északi körzetből kiszorították a felkelőket. A hadsereg lendülete decemberben sem tört meg, így a héten sikerült a keleti városrészt teljesen elfoglalnia. Kedden Oroszország és Törökország tűzszünetet alkudott ki, hogy a felkelőket és a civileket evakuálják. A folyamat azonban elakadt: a harcok néhány óra után kiújultak a városban, amelyek lapzártánkig sem csitultak. Moszkva szerint a szíriai hadsereg azt követően kezdte újra a bombázást, hogy a lázadók megsértették a fegyverszünetet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor úgy véli, két-három napon belül a felkelők feladják az ellenállást.

Az erőszak nem szűnik

Ha valóban véget is ér Aleppó ostroma, az még nem azt jelenti, hogy a szíriai helyzet megoldódik. Sőt, egyes elemzők szerint sokkal véresebb és kaotikusabb időszak jöhet a térségben. A sokszereplős polgárháború bonyolultsága, összetettsége továbbra is megmarad. Tény, hogy Aleppó visszafoglalásával az összes nagy népességű település Aszad erői kezére került, de hogy ezeket meg is tudják-e tartani, az kérdéses. A kétségeket támasztja alá például, hogy a hétvégén az Iszlám Állam újra elfoglalta Palmüra városát, amit még márciusban szabadított fel a hadsereg. Az is egyértelmű, hogy a kormányerők külső segítségre szorulnak: az iráni, illetve más síita harcosok és orosz katonai támogatás nélkül nem tudtak volna ilyen eredményeket elérni. A Jerusalem Post izraeli lapnak nyilatkozó Szíria-szakértő szerint nem lehet tudni, hogy az aleppói fejlemények a harcok lezárásának kezdetét jelentik-e, de az biztos, hogy ez egy meghatározó pillanata a háborúnak. Benedetta Berti úgy véli, a rezsim erőpozícióba került, az ellenzék pedig nem rendelkezik a megfelelő erőforrással, hogy visszaszerezze, amit elvesztett. Több elemző egyébként arra számít, hogy a kormányerők következő célpontja az északnyugaton fekvő Idlib tartománya lehet, ahova állítólag sok fegyveres felkelő menekült Aleppóból. Vagyis az erőszak az aleppói csata végével nem fog alábbhagyni, csak más térségre terelődik át.
Aleppó sorsa Oroszország és Irán közel-keleti ambíciói szempontjából kedvezően alakult, a lázadókat támogató Szaúd-Arábia, valamint Törökország számára azonban aggasztó a szíriai rezsim sikere. Az események fényében elmondható, hogy az Obama-kormányzat szíriai politikája is egyértelműen kudarcot vallott. A legnagyobb vesztesek, illetve áldozatok azonban a térségben élő civilek. 2012 februárja óta ezrével menekültek Aleppóból az emberek, a legtöbbször mindenüket hátrahagyva. Azoknak pedig, akik maradtak, négy éven át életveszélyben kellett élniük. Rendszeresen élelmiszerhiánnyal szembesültek, mert a segélyszervezetek nagyon ritkán tudtak bejutni a városba. Az orvosi ellátás is akadozott, az elmúlt időszak heves bombázásait követően pedig a legtöbb kórház romokban áll. Arról nem is beszélve, hogy a harcok rengeteg civil életét követelték Aleppóban, ahogy Szíria más részein is.  Mintegy 50 ezer civilt érint az is, hogy a héten nem sikerült kivitelezni a fegyvernyugvási megállapodást.

Olvasson tovább:

  • Párizs, Moszkva és a pokol kapui

    A várakozásokkal ellentétben a héten a közel-keleti ügyekben érdemi döntést nem Párizsban, hanem Moszkvában hoztak. A 70 állam részvételével Franciaország által összehívott csúcstalálkozón az Izraelt egyoldalúan megbélyegző határozatszöveget Nagy-Britannia megvétózta, és ebben a briteket...
  • Távolmaradással, rendbontással készülnek a beiktatásra

    A 60-as években a polgárjogi küzdelem élvonalához tartozó John Lewis demokrata képviselő most azzal indított kevésbé dicsőséges mozgalmat, hogy kijelentette: nem vesz részt Donald Trump beiktatásán, mert nem tartja legitim elnöknek. Példáját több kongresszusbeli társa követte, főleg miután Trump...
  • Marine cukikampánya - Arculatváltás a Nemzeti Frontnál

    Brüsszelbe vezetne Marine Le Pen első külföldi útja elnökként, hogy visszaszerezze a francia nép szuverenitását. A Nemzeti Front elnöke újévi beszédében közölte, hogy felkészült az elnökválasztási kampányra és a kormányzásra is.