Kereső toggle

Marad-e a hidegháborús retorika Oroszországban?

Szemben a nyugattal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Oroszországban a politikai elit alapvetően örömmel fogadta Donald Trump megválasztását: Omszk megye kormányzója, Viktor Nazarov szerint például egyenesen Putyin pártja, az Egységes Oroszország nyerte az amerikai elnökválasztást. Margarita Szimonjan, a Russia Today főszerkesztője pedig örömében legszívesebben amerikai zászlóval fellobogózott autóval vezetett volna végig Moszkván. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szerint azonban Oroszországnak kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy az Egyesült Államok elnökével foglalkozzon, és tartózkodóan fogalmazott Dmitrij Peszkov, Putyin sajtótitkára is: várakozással tekintenek az új elnök tevékenységére, de még korai megítélni, hogy elmozdulnak-e az orosz–amerikai kapcsolatok a hidegháborús mélypontról.

Donald Trump első száznapos programjának ismertetésén olyan területeket érintett, amelyek a Kreml politikáját és Oroszország helyzetét is befolyásolják, ha megvalósulnak. A „tegyük újra naggyá Amerikát” program első lépéseinek egyikeként például Trump eltörli a szénhidrogének bányászatának korlátozását, ami messzemenően szembemegy az előző adminisztrációnak az alternatív energiaforrások kiaknázását előtérbe helyező energiapolitikájával. A megválasztott elnök ettől jól fizetett munkahelyek millióit várja, tervezett intézkedése ugyanakkor csapást jelenthet az olajexportőr országok költségvetésére, így Oroszországéra is. A korlát nélkül kitermelt olaj lefelé viszi a nyersanyag árát, ez pedig azzal jár, hogy az orosz költségvetés bevételeinek felét kitevő források tovább csökkennek. A Vedomosztyi című lap még szeptemberben írt arról, hogy a föderációs költségvetés bevételei a GDP-hez mérten csökkenni fognak az elkövetkező három évben, és 2019-re elérik a húszéves mélypontot. A lap októberi hírei szerint pedig az orosz költségvetés szénhidrogénekből származó bevételei az első három negyedévben 24 százalékkal csökkentek, és az orosz gazdaság is jelentősen – 3,8 százalékkal – visszaesett. Az új amerikai adminisztráció intézkedései ezt a folyamatot felerősíthetik.
Trump másik terve, miszerint megerősíti az Egyesült Államok védelmét a külső fenyegetésekkel szemben, érinteni fogja a kibertámadásokat is: a védelmi minisztériumot olyan rendszer kiépítésére fogja felkérni, amely a létfontosságú infrastruktúra védelmét ellátja kiber- és egyéb támadásokkal szemben. Ennek aktualitását az adja, hogy az utóbbi időben egész sor hackertámadás érte az Egyesült Államok politikai szervezeteit – így a demokrata pártot és a választási rendszer infrastruktúráját is – nagy valószínűség szerint orosz oldalról. A megválasztott elnök erőteljes válaszlépést tart indokoltnak az informatikai támadások esetére, de a hadászati költségvetést is megemeli, amely a mostani orosz védelmi költségvetés mintegy tízszeresét teszi ki.
Szintén érintheti Oroszországot a leköszönt politikusok lobbitevékenységének korlátozása. A „washingtoni mocsár kiszárításaként” is emlegetett terv szerint a leköszönő politikusok számára Trump ötéves tiltást vezetne be lobbitevékenység folytatására, és teljesen megtiltaná a más államok javára történő lobbizást. Ennek az intézkedési tervnek az oka például a Clinton-stáb kampányfőnökének, John Podestának a 180 ezer dolláros bevétele a Roszatom tulajdonában álló Uranium One cég mellett folytatott lobbitevékenységért. Clinton kampányfőnöke emellett a Podesta Group tulajdonosaként nagy összegű szerződést kötött a Sberbankkal, hogy Oroszország mellett lobbizzon az országot sújtó szankciós rezsim enyhítéséért. Az Observer információi szerint az ügyletet még tavasszal ütötte nyélbe a demokrata jelölt kampánystábjának vezetőjével a legnagyobb orosz bank, amely nagyon jól ráérzett, milyen módon lehet leghatékonyabban befolyásolni az amerikai döntéshozatalt. A kérdés az üggyel kapcsolatban Amerikában leginkább az, hogyan engedhette meg magának a Podesta Group, hogy ilyen kiélezett helyzetben a legnagyobb orosz bankkal köt szerződést.
A frissen megválasztott amerikai elnök első öt bejelentett intézkedéséből három tehát valószínűleg negatívan érinti az orosz érdekeket. Ráadásul Trump győzelme kihúzza a talajt az utóbbi időben az orosz médiában rendkívüli módon felerősödött hidegháborús retorika alól, amely az Obama-adminisztráció ellen irányult. Az elmúlt években ugyanis Putyin egyfajta neokonzervatív értékrend képviselőjeként szembement a nyugati világot meghatározó trendekkel: a globalizáció, a kisebbségek – köztük a szexuális kisebbségek – jogainak kiterjesztése, vagy a menekültkérdés területén önmagát a nyugat ellenpólusaként határozta meg. A Brexit és Trump idei győzelme azonban szükségtelenné teszi ezt az önmeghatározást, hiszen mivel a Nyugat maga is változik, egyre kevésbé lesz tartható az a moszkvai propaganda érdekeit és egyben Putyin népszerűségét szolgáló narratíva, amely Oroszországot „ellen-nyugatként” határozta meg és nem a nemzetközi mainstream részeként.

Olvasson tovább: