Kereső toggle

Nyílt maradt a verseny a Clinton–Trump-vita után

Első menet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nézettségi rekordot döntött az első Clinton-Trump televíziós vita, ami nem okozott csalódást a több mint 84 millió amerikai nézőnek. Mindkét elnökjelölt elégedett lehet a szerepléssel: Hillary Clinton a korábbi aggodalmakat cáfolva energikusan küzdötte végig a 95 perces vitát, láthatóan alaposan felkészült ellenfeléből, és a mainstream média egyöntetű véleménye alapján meg is nyerte a vitát. Donald Trump pedig azt nyugtázhatta, hogy több egymondatos visszaszólása bejárta a közösségi médiát, és megnyerte az összes hírportál online szavazását.

Lapzártánkig a vita nem hozott érdemi elmozdulást a közvélemény-kutatásokban, a Real Clear Politics átlagindexe szerint továbbra is Clinton vezet országosan 2 százalékkal. A várakozások szerint az elnökjelöltek televíziós összecsapása mindkét oldalon megerősítette a saját tábort, de kérdés, hogy a korábbiaknál jóval több, mintegy 20 százaléknyi bizonytalan választó közül ki tudott több szavazót meggyőzni.

A közvélemény nem csupán a nézetek és politikai programok ütköztetését várta a vitától, hanem azt, hogy a két, életkorban hasonló, ám karakterében, hátterében és közéleti múltjában egymástól gyökeresen eltérő jelölt első nyilvános összecsapása drámai pillanatokat hozhat. Az előzmények alapján nem lehetett kizárni azt, hogy Clintonnál váratlan rövidzárlat vagy megingás történik, míg mások arra számítottak, hogy Trump önuralmát vesztve kiabálni vagy gesztikulálni kezd. Nos, ilyen hibákat egyik jelölt sem követett el, Clinton talpon maradt, Trump pedig megőrizte az önuralmát, ezért a vita végig érdemi és helyenként szikrázó volt. (Aki részletesen is tudni szeretné, hogyan alakult az első menet, az az ATV-n szeptember 30-án, szombaton 15.25-től megnézheti az 50 perces összefoglalót, magyar szinkronnal.) 

A vita során újra kiderült, hogy a két jelölt mennyire eltérően látja az Egyesült Államok helyzetét és a jövőben szükséges lépéseket. Clinton az elmúlt nyolc év eredményeire hivatkozott (miközben persze megemlítette férje elnöki eredményeit is, már ami a gazdaságot illeti), mondván a pénzügyi válság után sikerült stabilizálni az országot, és tudatos koalícióépítéssel fontos külpolitikai célokat is meg tudtak valósítani, például az iráni atomegyezményt, ami gátat szabott a perzsa állam nukleáris törekvéseinek. Clinton gazdasági téren kiszámíthatóságot, nemzetbiztonságban erőt, társadalmi téren nagyobb igazságosságot ígért. Hangsúlyozta azt, hogy az elmúlt 30 évben olyan nemzetközi tapasztalatokra és kapcsolatokra tett szert, amelyek megkönnyítik számára az ország képviseletét és – ha szükséges – a válságkezelést.

Donald Trump szerint azonban az Egyesült Államok az elmúlt időszakban reménytelenül a vesztesek közé sodródott, akár a gazdaságot tekintjük (egész iparágak és nagyvállalatok települtek külföldre), akár a nemzetbiztonságot nézzük (a NATO-szövetségesek nagy része nem vállal arányosan terheket, miközben elvárják, hogy az Egyesült Államok megvédje őket). Trump az iráni atomalkut „a történelem egyik legrosszabb egyezményének” tartja, és szégyennek, hogy Amerika 400 millió dollárt fizetett készpénzben Iránnak, négy amerikai túsz elengedésével egy időben.

Előzetesen inkább arra lehetett számítani, hogy Trump fogja élesen támadni Clinton karakterét, (Twitter-üzeneteiben rendszeresen a „crooked” (csaló) eposzi jelzőt használta Hillary Clinton neve előtt), ám fordítva történt. A demokrata elnökjelölt kérdőre vonta Trumpot, hogy miért nem hozza nyilvánosságra adóbevallásait: „Mi az, amit titkol? Talán nem is olyan gazdag, mint mondja magát? Talán külföldi bankokkal áll kapcsolatban, akik kisegítették?” – sorolta Clinton a kérdéseket. Trump erre azt felelte, hogy azonnal közzéteszi a dokumentumokat, amint Clinton is a „33 ezer e-mailjét, amit törölt”. Az e-mail botrány és a magánszerveren tárolt titkosított információk kérdése amúgy szóba sem került volna, miután a műsorvezető egyetlen kérdést sem tett fel erről, ahogy nem firtatta a Clinton Alapítvány vitatott támogatóit, és a Bengáziban történt terrortámadást sem. Lester Holt a vita során hat alkalommal kérdezett vissza Donald Trumpnak, miközben Clintonnak egyszer sem. (Mint a Vigyázó blog megírta, Lester Holt, az NBC Nightly News műsorvezetője tavaly szeptemberben egy hétig Magyarországon volt, és több egyértelműen hamisnak bizonyult hírről tudósította az amerikai televíziós csatornát.)  

A vita egy másik pontján Clinton azt kérdezte Trumptól, hogyan ígérhet munkahelyeket, ha a múltban rendszeresen nem fizette ki az alkalmazottait és alvállalkozóit. „Talán, mert nem végeztek elfogadható munkát” – válaszolta Trump. A demokrata jelölt felemlegetett egy több mint 40 évvel ezelőtti pert is, amelyben Trump egyik vállalatát megbüntették, mert nem biztosított egyenlő bánásmódot. Végül elsütötte a demokrata publicisták kedvenc fordulatát is, miszerint akinek olyan a természete, mint Trumpnak, hogy egy mondattal ki lehet hozni a sodrából, azt „nem szabad a nukleáris kódok közelébe engedni”.

Ehhez képest Trump kifejezetten visszafogott volt: csupán Clinton állóképességét, „életerejét” kérdőjelezte meg, a 30 éves tapasztalatáról pedig azt mondta, hogy ezzel az a baj, hogy „csupa rossz tapasztalatból áll”. A vita utáni napokban újra különválnak a jelöltek útjai. Trump folytatja országjárását – elsősorban az úgynevezett csatatér államokban –, míg a Clinton házaspár Jeruzsálembe utazik Simon Peresz temetésére. (Amúgy New Yorkban mindkét jelölt találkozott – külön-külön – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akit feltétlen támogatásukról biztosítottak. Trump még azt megígérte, hogy elnökként elismeri Jeruzsálemet Izrael oszthatatlan fővárosának, és nem ragaszkodna az izraeli telepek felszámolásához.)

Olvasson tovább: