Kereső toggle

Jelöltek hosszú sora indulna a francia elnöki székért

Kezdődik a verseny

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Izgalmas fordulatokkal kezdődött a politikai évad Franciaországban, ahol az elnökségre aspiráló politikusok felsorakoztak a rajtvonalhoz, hogy megkezdjék hosszú menetelésüket a jövő áprilisi voksolásig. Az elnökjelöltséget elnyerni szándékozó politikusoknak először a párton belül kell megmérettetni magukat, és itt történt egy nem várt fordulat: egy titkos közvélemény-kutatás szerint François Hollande nem kapná meg a párt jelölését, mert a második fordulóban megverné volt gazdasági minisztere, Arnaud Montebourg.

Ha ez nem lenne elég, kedden lemondott Hollande jelenlegi gazdasági minisztere, Emmanuel Macron, hogy minden idejét mozgalmának és az elnökválasztási kampánynak szentelje – amivel nem a volt főnökét kívánja segíteni.
Júliusban az Ipsos közvélemény-kutató felmérést készített a francia szocialista párt számára, amelynek eredménye olyan váratlan volt, hogy nem hozták nyilvánosságra. A közvélemény-kutatás eredményét végül megszerezte és a múlt héten nyilvánosságra hozta a Le Point című lap. A késve publikált felmérés szerint François Hollande elnök alulmaradna
korábbi gazdasági miniszterével, Arnaud Montebourg-ral szemben a szocialista párton belüli elnökjelöltségért folytatott versenyben. Montebourg már a 2012-es elnökjelölti versenyben is megmérettette magát, és váratlanul jól szerepelt. Hollande győzelme után a kormány tagja lett, ahol egészen a gazdasági miniszterségig vitte, majd 2014-ben lemondott, mivel nem értett egyet kormányának gazdaságpolitikájával.
Az Ipsos szerint ha Monte-bourg indulna, akkor 53-47 arányban megnyerné a párton belüli második fordulót François Hollande-dal szemben, vagyis ő lenne a szocialisták elnökjelöltje, nem pedig a leköszönő elnök.
A közvélemény-kutatás során az Ipsos mintegy tizenötezer embert kérdezett meg és több forgatókönyvet dolgozott ki. Ezek szerint François Hollande-nak az lenne a legkedvezőbb, ha sem a korábbi, sem az éppen lemondott gazdasági miniszter nem indulna el ellene, aminek kevés a valószínűsége. Az Ipsos-felmérés szerint egy Arnaud Montebourg–Emmanuel Macron-csata járna a legszorosabb eredménnyel, de ez is Montebourg javára dőlne el, igaz, mindössze egy-két százalékkal. Emmanuel Macron azonban többször kijelentette, hogy nem kíván részt venni a párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelemben, ami nem jelenti azt, hogy nem indul el más színekben az elnökválasztáson. Macron – akiről korábban már írtunk (Nemzeti konzultáció gall módra. Hetek, 2016. június 3.) – kedden mondott le gazdasági miniszteri pozíciójáról, hogy teljes idejét En Marche! (Mozgásban!) nevű politikai mozgalmának szentelje. Mindeddig nem jelentette be, hogy indulna az elnökválasztáson, de lemondása és a mozgalom megerősítésének a szándéka erre utal. Ez pedig azt jelenti, hogy ha jelöltté is válna, François Hollande kapni fog egy erős baloldali-centrista vetélytársat volt minisztere személyében.
A jobboldalon egyelőre nem történt politikai földrengés, csupán a várható jelöltek, Alain Juppé, Nicolas Sarkozy és François Fillon kezdték el a kampányukat. A kezdés Nicolas Sarkozynek sikerült jobban, a volt elnök ugyanis a kampány elindulásával rögtön négy százalékot javított korábbi népszerűségén, egyúttal behozva Alain Juppé előnyét. A jobboldali elnökjelöltségi verseny furcsasága, hogy míg a párton belüli népszerűségi listát Nicolas Sarkozy vezeti toronymagasan, azok között azonban, akik majd szavazhatnak a párt elnökjelöltjének személyére, Alain Juppé (Bordeaux polgármestere, egyúttal korábbi miniszterelnök) mind ez idáig népszerűbb volt. Jelen pillanatban Sarkozy és Juppé a republikánusok szimpatizánsainak egyaránt 34 százalékára számíthatnak a Le Figaro számára készített közvélemény-kutatás szerint. Érdekesség, hogy a kampány elindításával Sarkozy jelentősen erősíteni tudta pozícióit a 35 év alattiak körében, szemben Alain Juppével, aki az idősebbek és a nyugdíjas korosztály favoritja.
A TNS Sofres intézet három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a republikánus párton belüli elnökjelölés folyamatáról. Az első forgatókönyv a nagy részvételt veszi alapul, amikor majdnem ötmillió szimpatizáns szavazna a párt elnökjelöltjére. Ebben az esetben az előny Alain Juppénél van. Közepes részvétel mellett, ha közel hárommillióan járulnának az urnákhoz, a jelöltek fej-fej mellett haladnának. Nagyon gyenge részvétel esetén – kétmilliónál kevesebb szavazót feltételezve – azonban Nicolas Sarkozynek áll a zászló, aki a jelenlegi állás szerint hét százalékkal tudná megelőzni Alain Juppét. Érdekes módon a további három fajsúlyos jelölt helyzete egyik forgatókönyv szerint sem változna jelentősen.
A „kis” jelöltek szimpatizánsai a második fordulóban kapnak majd nagy szerepet. Az eddigi felmérések szerint ugyanis a második kör győztese Alain Juppé lenne.
A TNS Sofres júniusi felmérése szerint Bordeaux polgármestere jelentős különbséggel tudna nyerni a második körben, és a legfrissebb felmérések is megerősítik vezetését. Nicolas Sarkozynek tehát az is nagyon fontos lenne, hogy az új szavazók mellett a kisebb népszerűségű jelöltek táborát is maga mellé tudja majd állítani.
A politikai évadot megnyitó rendezvényén Sarkozy érintette a burkini és a politikai iszlám kérdését is. „Azt kívánom, hogy francia zsidók lehessünk félelem nélkül, vagy katolikus papok lehessünk félelem nélkül. A politikai és a radikális iszlám gyűlöli a zsidókat, a papokat, a homoszexuálisokat, a nőket és a fiatalokat. Ennek megfelelően semmilyen együttélés nem lehetséges a politikai és a radikális iszlámmal” – jelentette ki a volt elnök ováció közepette.

Olvasson tovább: