Bár az Európa elnevezést az ókori görögök adták kontinensünknek, a szó a mai értelemben csak a felvilágosodás idején terjedt el. A modern Európa-fogalmat kezdettől fogva a keresztény meghatározás...
Tömeges letartóztatásokkal és elbocsátásokkal folyik a megtorlás Törökországban, miután elbukott az ország további iszlamizációjának megállítására tett katonai puccskísérlet. A kétségbeesett próbálkozást követő bosszúhadjáratban ezreket tartóztattak le, közalkalmazottak tízezreit bocsátották el, húszezer tanárt és ezerötszáz egyetemi dékánt rúgtak ki állásából, az egyetemi oktatóknak megtiltották a külföldre utazást. Mindeközben John Kerry amerikai külügyminiszter jelezte Törökországnak, hogy veszélybe kerül az ország NATO-tagsága, ha nem tartja be a demokratikus játékszabályokat.
Múlt péntek este és szombat hajnalban a hadsereg egy kisebb csoportja puccsot hajtott végre Erdogan és a török kormány ellen. A magát Béketanácsnak nevező katonai csoport célja az egyre erősebben autoriter Erdogan-rezsim leváltása volt. A mintegy háromezer katonát mozgósító akció során lezárták a Boszporusz-hidat, elfoglalták az Atatürk repteret, körbevették a Parlamentet, illetve számos utat lezártak, majd az állami televízióban kijárási tilalmat rendeltek el. Péntek este rövid ideig úgy tűnt, hogy a puccs akár sikerülhet is, aztán a CNN Turk kereskedelmi tévén keresztül egy iPhone-on, a FaceTime-on keresztül megjelent Erdogan elnök, a demokrácia megvédésére szólítva fel híveit. Ez – bár morálisan teljesen megvetendő és jól jellemzi a török elnök stílusát, hiszen fegyvertelen embereket küldött a tankok ellen – zseniális húzásnak bizonyult, a civilek mozgása a városban ugyanis akadályozta a katonákat a helyzet stabilizálásában.
Mindezek fényében megoszlanak a vélemények arról, hogy a puccsot jól megszervezték vagy sem. A Jerusalem Post által megszólaltatott, Isztambulban élő katonai szakértő, Gareth Jenkins szerint „a puccs szemmel láthatólag jól meg volt szervezve, de a hetvenes évek forgatókönyve szerint”. A puccs lebonyolítása az 1973-as chilei vagy az 1980-as ankarai puccsra hasonlított leginkább. A katonaság elfoglalta a kulcspozíciókat, de nem ejtett túszul senkit az AKP vezetői közül, nem kapcsolta le a kereskedelmi tévéket, illetve nem zavarta meg a telefonhálózatot, aminek az lett a következménye, hogy a kormány a közösségi médián keresztül el tudta juttatni üzeneteit híveinek.
Tekintettel a puccs látványos sikertelenségére – ez az első sikertelen puccs a háborút követően – sokakban felmerült az is, hogy Erdogan és az AKP (Az Igazság és a Fejlődés Pártja) maguk szervezték meg a kontrollált puccsot, hogy annak legyőzése után leszámolhassanak minden ellenségükkel. Bár ezt a verziót csak nagyon kevesen osztják, még kiderülhet a Wikileaks által nyilvánosságra hozott levelekből. A Wikileaks kedd este az AKP közel 300 ezer e-mailjét hozta nyilvánosságra, egyelőre ömlesztve.
Szisztematikus átalakítás
A puccs oka nem érthető meg Kemal Atatürk politikai hagyatékának ismerete nélkül. A puccsista tábornokok nem terroristák – ahogy ez több helyen megjelent –, fellépésük egyáltalán nem volt meglepő, legfeljebb az időzítés volt váratlan. A katonaság ugyanis az utolsó bástyája a Kemal Atatürk által létrehozott szekuláris államnak (lásd keretes írásunkat). A puccsal próbálkozó tábornokok Atatürknek a szekuláris állam megteremtésére hozott reformjait, illetve az iszlám és a politikai vezetés szétválasztását kívánták megvédelmezni.
A katonaság vezetői, a pasák (vagyis a tábornokok) régóta nem nézték jó szemmel az ország újraiszlamizálását. Török értelmiségiek a kilencvenes évek második felében azzal biztatták az iszlamizáció miatt aggódó nyugati partnereiket, hogy a politikai iszlám nem lehet sikeres, mert ezt a pasák meg fogják akadályozni. Ez valóban így történt 1997-ben is, amikor a hadsereg rövid úton eltávolította Erbakant a hatalomból. Erdogan tehát joggal számíthatott arra, hogy előbb vagy utóbb ő is sorra kerül majd. Ennek elkerülése érdekében 2007-ben több száz tisztet megvádoltak azzal, hogy egy olyan – Ergenekon nevű – ultranacionalista szervezethez tartoztak, amely puccsot akart végrehajtani a kormány ellen. A vádakat nem sikerült bizonyítani, a fellebbviteli bíróság idén az összes ítéletet megsemmisítette, és úgy ítélt, hogy az Ergenekon hálózat nem létezett. 2012-ben mintegy 300 katonatisztet tartóztattak le azzal a váddal, hogy a Pöröly elnevezésű akció során terrorcselekményekkel akarták destabilizálni az országot, hogy megdöntsék Erdogan kormányát. (Lefejezték a török hadsereget. Hetek, 2012. augusztus 10.) Két évvel később a bíróság a letartóztatott tisztek szabadon engedését rendelte el, mivel sérültek az alkotmányos jogaik. Jól látszik tehát, hogy Erdogan és emberei szisztematikusan próbáltak fogást találni a katonaságon, így egy valódi puccs pont kapóra jön a leszámoláshoz. A helyzetet bonyolítja az, hogy Erdogan politikája nemcsak a szekuláris elitet zavarja, hanem a mérsékelt iszlamistákat is. Erdogannak sikerült frontot nyitnia a politikai iszlám hívei között. Ezt bizonyítja a puccsot követő széles körű leszámolás is.
A bosszú
A puccs megbukását követően Erdogan rögtön kijelentette, hogy könyörtelenül lesújtanak majd mindazokra, akik részt vettek benne. Az elnök felvetette azt is, hogy tulajdonképpen vissza lehetne állítani a halálbüntetést is, hogy méltó büntetés érje a „hazaárulókat”. A sikertelen puccs után szinte természetesnek vehető, hogy ezrével tartóztatták le a katonatiszteket, köztük számos tábornokot, és több száz embert menesztettek a titkosszolgálatoktól is. Érdekes módon azonban a tisztogatás olyanokat is elért, akikről nyilvánvaló, hogy nem tudtak részt venni – ilyen tömegben legalábbis biztosan nem – egy puccsban. Az elmúlt napokban elbocsátottak állásukból közel 50 ezer közalkalmazottat: 20 ezer tanárt, több mint 3000 bírót, 15 ezer embert a belügyminisztériumból. Tekintettel arra, hogy nehéz elképzelni 20 ezer tanárt a tankokon meg a barikádokon, egyértelmű, hogy Erdogan és emberei most mindenkivel le akarnak számolni, aki akár technikailag, akár ideológiailag veszélyt jelent a jelenlegi rezsimre.
Az a tény, hogy néhány nappal a puccs után a kormánynak több tízezres listája van a rezsim ellenségeiről, arra utal, hogy ez a lista már korábban elkészült, és Erdogan készült az ideológiai ellenfeleivel való leszámolásra. A puccsot követő kormányzati narratíva szerint a katonai cselekmények előkészítéséért Fethullah Gülen és hívei a felelősek. Gülen, aki jelenleg az Egyesült Államokban, Pennsylvaniában él, befolyásos vallási és politikai személy, az iszlám toleráns ágának képviselője; az általa vezetett Hizmet nevű mozgalomnak becslések szerint a török lakosság mintegy
10 százaléka a követője. Gülen mellesleg egészen 2013-ig Erdogan szövetségesének számított. Az ebben az évben a magas rangú kormányzati szereplők, valamint Erdogan fia ellen folytatott korrupcióellenes eljárások mögött Erdogan gülenista bírókat és ügyészeket sejtett. A török elnök azóta nyílt harcot folytat Gülennel és követőivel szemben. A puccsot követően Törökország Gülen kiadatását követelte az Egyesült Államoktól, azt állítva, hogy részt vett a puccs előkészítésében. Kedden Binali Yıldırım török miniszterelnök elküldte az Egyesült Államoknak azt a dossziét, amely szerinte bizonyítja Gülen szerepét a puccs előkészítésében.
A letartóztatási hullám kiváltotta az Egyesült Államok rosszallását: John Kerry külügyminiszter jelezte, hogy veszélybe kerülhet Törökország NATO- tagsága, ha nem a demokratikus szabályok szerint jár el a puccs utáni időszakban. Bár Törökország kizárása nem érdeke a NATO-nak, de ha az ország végképp elindul azon az úton, hogy egy iráni jellegű iszlám köztársasággá váljon, akkor a szövetség kénytelen lenne felszámolni törökországi bázisait. Ez tökéletesen érthető, ha belegondolunk, hogy dél-törökországi bázisán a NATO-nak ötven hidrogénbombája van.
Puccsok sora
Atatürk öröksége
Bár az Európa elnevezést az ókori görögök adták kontinensünknek, a szó a mai értelemben csak a felvilágosodás idején terjedt el. A modern Európa-fogalmat kezdettől fogva a keresztény meghatározás...
A magyar atlétika az ötödik legeredményesebb sportág Magyarországon, mégsincs olyan központja, amely segíthetné a továbblépést. Pedig egy ilyen stadion nemcsak az élsportnak, hanem a tömegsportnak...
A tiltakozások hatására nemrég lépett vissza a kormány az egyetemi, főiskolai felvételinél előírt középfokú nyelvvizsga követelményétől. Vélhetően ezért is bizakodók azok a szervezetek, melyek...
Csaknem egymillió külföldön élő román állampolgár szavazott a múlt hétvégi román elnökválasztáson – többségük a győztes Klaus Iohannisra. A diaszpóra politikai súlya akár az RMDSZ parlamentbe...
Az elmúlt hat évben, a 2014-es kijevi tömegtüntetések óta Ukrajna nagyobb változáson esett át, mint az azt megelőző három évtizedben. A humoristából lett ukrán államfőhöz, Volodimir Zelenszkijhez...
Világszerte negyedóránként mintegy 20 ember veszíti életét olyan baktériumok miatt, amelyek ellenállóvá váltak a ma ismert gyógyszerek többségével vagy akár mindegyikével szemben. Ez a szám az...
Szinte soha nem adnak páros interjút, ezért külön beszélgettünk velük. A Levente Péterrel készült interjú után következzék tehát a feleség és alkotótárs, Döbrentey Ildikó író, aki többek közt el...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!