Kereső toggle

Csatatér Franciaországban

Terror és huliganizmus árnyékolja be az Európa-bajnokságot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A foci EB alatt is gyilkolni tudott az Iszlám Állam Franciaországban. Hiába a nagy biztonsági készültség, Párizs környékén egy iszlamista terrorista halálra késelt egy rendőrparancsnokot, majd túszul ejtette feleségét és 3 éves kisfiát. A francia különleges egységek végül agyonlőtték az elkövetőt, de a nőt már nem tudták megmenteni. A hatóságok a terrorveszély mellett a futbalhuligánokkal sem tudtak mit kezdeni a kontinensviadal indulásakor, a mérkőzéseket napokig zavargások kísérték. A „hab a tortán” pedig az újfent erőszakba torkolló munkaügyi reform elleni tüntetések voltak.

„Még nem tudom, mit csináljak vele” – állítólag ezt írta az egyik Facebookra feltöltött képe alá Larossi Abballa. A fotón egy kanapén ül, mögötte pedig a meggyilkolt szülők hároméves gyermeke látható. A terrorista – beszámolók szerint – egy 13 perces videót és 15 fotót is posztolt vérengzéséről, és a foci EB-re is utalt: „Temetőt fogunk csinálni az EB-ből” – írta. Profilját a hatóságok később törölték.
A Párizstól mintegy ötven kilométerre fekvő Magnanville településen egy civil ruhás rendőrparancsnok éppen be akart menni a házába, amikor otthona bejáratánál rátámadtak és halálra késelték. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a támadáskor „Allah akbar” kiáltást hallottak.
A huszonöt éves terrorista a gyilkosság után túszul ejtette a férfi feleségét és kisfiát, és elbarikádozta magát a családi házban. A rendőrség elitalakulatai negyedórával később érkeztek a helyszínre, és tárgyalni kezdtek a férfival. A több mint két órás túsztárgyalások azonban nem vezettek eredményre, ezért a különleges egységek megrohamozták az épületet. Az elkövetőt agyonlőtték, de a túszul ejtett nő számára, aki egyébként a rendőrőrsön dolgozott, későn jött a segítség: a terrorista akkorra már végzett vele. A hároméves gyermekük azonban sértetlenül, de sokkos állapotban túlélte a szörnyűségeket. Abballa állítólag már korábban hűséget esküdött az Iszlám Államnak, de ezt újból megtette a túsztárgyalások alatt. Az Iszlám Államhoz köthető Amak hírügynökség is megerősítette, hogy harcosuk ölte meg a rendőrházaspárt.
A megrázó eset újabb példa arra, hogy a nagy készültség ellenére elég nagy hézagok vannak a rendszerben.
Kiderült ugyanis, hogy az iszlamista férfi egyáltalán nem volt ismeretlen a hatóságok előtt. Lopásért, illetve erőszakért már 2011-ben elítélték, két évvel később pedig hároméves börtönbüntetést szabtak ki rá azért, mert kapcsolatban állt egy pakisztáni szálakkal rendelkező dzsihádista szervezettel. Állítólag rendszeresen rendőrök, börtönőrök és újságírók meggyilkolására buzdított közösségi oldalakon, gyakran név szerint is megnevezve a potenciális célpontokat. Ennek ellenére a férfi két és fél év után szabadulhatott, és bár megfigyelték, telefonját lehallgatták, a francia hírszerzésnek semmi sem tűnt fel, ami arra utalt volna, hogy azonnali fenyegetést jelent.

Ultrák és huligánok

Szakértők szerint az egyértelmű, hogy a terrorgyanús személyek megfigyelésében hibáztak a hatóságok. A Le Monde francia napilap kommentárja ugyanakkor arra hivatkozik, hogy az ilyen magányos terroristák a legnehezebben kivédhetőek, és hogy a rendőrség, illetve a terrorelhárítás inkább a labdarúgó-viadal nagy kockázatnak kitett helyszíneire összpontosított. Azonban az EB sem indult zökkenőmentesen a hatóságok számára, hiszen az elmúlt napokban nem igazán jeleskedtek a huliganizmus kezelésében.   
Már egy nappal a bajnokság kezdete előtt összecsapások alakultak ki angol szurkolók és marseille-i bandák között. Hogy pontosan melyik fél volt a csetepaté kezdeményezője, azt nehéz megállapítani a beszámolókból. Az angolok elmondása szerint azon kívül, hogy „kicsit” sokat ittak, nem tettek semmit, egy francia csoport viszont azzal a nyilvánvaló szándékkal bukkant fel, hogy provokálja őket. Mások viszont azt állítják, hogy az angol szurkolók inzultálni kezdtek egy férfit, aki muszlimnak nézett ki, és a francia ultrák emiatt támadtak rájuk. A részeg angol szurkolók egyébként állítólag azt is kiabálták Marseille utcáin, hogy „ISIS, hol vagy?”.
A helyzet a következő napokban tovább súlyosbodott az orosz ultrák megjelenésével, és nem korlátozódott csupán az utcákra, hanem a stadionban is elszabadult a pokol. Az angol–orosz mérkőzés végén, amely egyébként döntetlennel zárult, az orosz drukkerek közül egyesek nekiestek az angoloknak, köztük nőknek és gyerekeknek. Jelzőrakétát lőttek át az angol szektorba, petárdákat hajigáltak, tüzet gyújtottak, és különféle tárgyakkal dobálták az angol szurkolókat. Beszámolók szerint ijesztő volt, ami történt: az emberek összepréselődtek, mindenki a kijáratok felé tolongott, vagy kerítéseken átmászva próbált menekülni. Az egyik angol néző, aki átélte a hillsboroughi tragédiát, amelynek során 1989-ben 96 Liverpool szurkoló halt meg, azt nyilatkozta az egyik brit lapnak, hogy a Stade de Velodrome-ban látottak a hillsboroughi borzalmas napra emlékeztették őt. Az összecsapásokban többen megsérültek, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) pedig fegyelmi eljárást indított az Orosz Labdarúgó Szövetség ellen az orosz szurkolók rasszista viselkedése és a zavargások miatt, valamint azért, mert pirotechnikai eszközöket is használtak a stadionban. Ez amúgy súlyos hiányosságokat vet fel a rendezők részéről, a szurkolóknak ugyanis három ellenőrző ponton is meg kellett mutatniuk a csomagjaikat, az orosz huligánok mégis be tudták csempészni a petárdáikat és fáklyáikat.
Az UEFA végül felfüggesztett kizárással büntette a bajnokságon részt vevő orosz válogatottat, ami akkor lép életbe, ha stadionon belül újra rendbontásokat követnek el a csapat drukkerei, az orosz szövetséget pedig 150 ezer eurós büntetés megfizetésére kötelezték. Mivel – az UEFA indoklása szerint – a stadionon belüli erőszakért egyértelműen az orosz ultrák tehetők felelőssé, így eljárás is csak ellenük indult. A francia hatóságok közben megkezdték az orosz zavargók letartóztatását és kiutasítását. A helyi ügyészek szerint mintegy 150 orosz ultra provokálta ki az összecsapásokat, akik rendkívül agresszívak és jól képzettek voltak. Az orosz labdarúgás egyik vezető tisztségviselője azonban nem a szurkolókat, hanem a francia hatóságokat hibáztatja a balhéért. Igor Lebegyev a Twitteren azt írta: „Nem látok semmi rosszat abban, ha a drukkerek összeverekednek. Épp ellenkezőleg: jó munkát végeztek a fiaink – csak így tovább!” Vlagyimir Putyin részéről azonban más volt a reakció. A Kreml szóvivője közölte: nem ért egyet ezekkel a véleményekkel, az orosz huligánok pedig „felháborítóan” és „teljesen elfogadhatatlanul” viselkedtek. De persze az angol drukkereknek sem kell a szomszédba menni huliganizmusért, hat angol ultrát már le is csuktak az összecsapások miatt. A brit kormány ezért minden segítséget felajánlott a francia rendfenntartók számára, és több olyan brit rendőrt is küld a következő angol meccsre, akik gyakorlottal rendelkeznek focimeccsek zavartalan lebonyolításában. A csetepaté azonban ezek után is folytatódott: kedden Lille-ben újra összeverekedtek az angol és orosz szurkolók. Egyes beszámolók szerint az oroszok provokálták az angolokat, más forrásokból viszont az derül ki, hogy az angol és a walesi drukkerek összefogtak, hogy oroszokra vadásszanak.  Szemtanúk szerint az utca a lerészegedett brit keménymag skandálásától volt hangos, akik „gyűlöljük Oroszországot” kiáltozással hergelték magukat. De nem csak az angolok és oroszok között szabadultak el az indulatok. Nizzában a hétvégén az észak-ír és a lengyel szurkolók is egymásnak estek, a balhéban többen megsérültek.

Olaj a tűzre

A francia helyzetkezelést sokan bírálják – a britek részéről is. Az angol–orosz meccsen ugyanis nem volt jól megszervezve a rivális szurkolótáborok szétválasztása – holott erre abszolút van bevett gyakorlat, és már a mérkőzés előtt is összecsapások voltak a városban. Némelyek azt is kiemelik, hogy elavult, nem megfelelő eszközökkel próbálták a zavargásokat elfojtani: brit szakértők szerint a könnygáz és vízágyú bevetése kisebb összecsapásokban igazából olajat jelentett a tűzre. A Manchester Egyetem előadója – aki egyébként ott volt az angol–orosz meccsen – úgy véli, ilyen esetekben vannak más hatékony módszerek. Például megfelelően felkészített rendőrök kisebb csoportjának a bevetése, amely elvegyül a szurkolók között, és még csírájában el tudja fojtani a kisebb incidenseket. Ez a taktika sikeresnek bizonyult a 2006-os németországi világbajnokság alatt, de sikerrel vizsgázott, köztük Hollandiában, Svédországban és Dániában is.
Egyesek ugyanakkor a védelmükbe veszik a franciákat, arra hivatkozva, hogy erő feletti kihívásokkal szembesültek az elmúlt időszakban. A biztonsági helyzet a tavaly januári és novemberi terrorcselekményeket követően továbbra is rendkívül feszült. Ehhez még hozzájárulnak a közel fél éve tartó folyamatos tüntetések és sztrájkok, amelyeket a munkaügyi törvény tervezett reformja váltott ki. A tiltakozások rendszeresen erőszakba torkollnak, ahogy ez a héten is történt Párizsban. Az EB indulása előtt egy héttel pedig évtizedek óta nem látott árvíz pusztított az országban.

Olvasson tovább: