Kereső toggle

Balkán–Brüsszel: fegyvercsempészek ösvényén

Milyen úton jutottak a kalasnyikovokhoz a párizsi tömeggyilkosok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már a Charlie Hebdo-támadás után felmerült a kérdés, hogy honnan és hogyan jutottak fegyverekhez a terroristák, azonban a legutóbbi párizsi merényletsorozat nyomán még nagyobb figyelem terelődött a Balkánról az unióba irányuló illegális fegyverkereskedelemre, melynek „tranzitországa” Belgium.

A Charlie Hebdo-támadás három elkövetője, a Kouachi fivérek és Amedy Coulibaly összesen mintegy 25 ezer euró értékű fegyverarzenált halmozott fel, köztük kalasnyikovokat, szovjet gyártmányú pisztolyokat, géppisztolyt, rakétavetőt, gránátokat és könnygázgránátokat. A The Telegraph információi szerint a férfiak a töltényeket Boszniából, a kalasnyikovokat pedig Bulgáriából vagy Romániából szerezték, ami nem meglepő, hiszen két fegyvercsempész-útvonal vezet a Balkánról Franciaországba: az egyik Olaszországon át, a másik pedig Szlovénián keresztül, egészen Kelet-Franciaországig. A balkáni fegyvercsempészet nem új jelenség: a kilencvenes évek háborúi nyomán több millió lőfegyver maradt Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban.

A becslések szerint csak Bosznia-Hercegovinában – ahol a világ egyik legnagyobb lőszergyára található, és ahol nem volt ritka a katonai bázisok kirablása sem – 1,1 millió lőfegyver van, közülük 750 ezer illegális kezekben. Claude Moniquet, korábbi francia kém és az Európai Stratégiai Hírszerző és Biztonsági Központ (ESISC) társalapítója egyenesen úgy fogalmazott a Financial Timesnak, hogy „hegyekben állnak” a kalasnyikovok Boszniában, Szerbiában és Horvátországban.

Ezeket a fegyvereket pedig nem nehéz és nem is drága beszerezni. Az ESISC információi szerint néhány évvel ezelőtt még 400 euróért lehetett hozzájutni egy AK-47-eshez, ma már viszont akár 1000-2000 eurót is elkérhetnek érte. Ennek ellentmond egy szerb informátor nyilatkozata, aki a Reutersnek azt mondta, már 700 euróért is meg lehet vásárolni jugoszláv AK-47-eseket, pisztolyokat pedig még olcsóbban (150 euró/darab). Ha már megtörtént a fegyverek beszerzése, akkor következik a következő lépés, vagyis az áru leszállítása a kért helyre. A szerb informátor szerint ez a legkockázatosabb része a feladatnak, mert ugyan a fegyverek szétszerelve könnyen elrejthetők a kocsi tankjában vagy a kárpit alatt, de „a legnehezebb észrevétlenül bejutni a schengeni övezetbe – Magyarországra”.

Az illegális fegyverkereskedelem ellen küzdő hatóságok munkáját nehezíti, hogy a csempészek egyszerre csak néhány kalasnyikovot szállítanak, amikor pedig már a schengeni övezeten belül vannak, minimum két-háromszor járművet váltanak, és – a közelmúltig – sehol nem ellenőrizték őket utazásuk során. A csempészek célállomása nem más, mint Belgium, az Európai Unió és a NATO „otthona”. Az ország földrajzi elhelyezkedése és történelme miatt egyaránt ideális központja a fegyverkereskedelemnek: évszázadokig a legfőbb lőfegyvergyártó és exportőr volt, ráadásul a kilencvenes évektől áramoltak az országba a balkáni háborúkból megmaradt, illetéktelen kezekbe került fegyverek.

2006-ig hihetetlenül könnyű volt fegyverhez jutni Belgiumban a liberális törvények miatt, a vásárláskor elegendő volt pusztán a személyi igazolvány felmutatása. Nem meglepő tehát, hogy az uniós ország a dzsihadisták „ugródeszkájaként” szolgál: aki ugyanis már bejutott például Brüsszelbe, és megszerezte a fegyverét, könnyedén átmehet a szomszédos Franciaországba, ahogy ezt a Charlie Hebdot megtámadó terroristák és a legutóbbi párizsi merényletek elkövetői is tették. A belga hatóságok pedig nem tudnak bejutni azokba a negyedekbe és közösségekbe, ahol az üzletelés zajlik, ráadásul a fegyverkészletek megtalálása sem egyszerű feladat, hiszen a csempészek gyakran külön erre a célra kialakított rejtekhelyeken tárolják azokat.

Egy nemrégiben kirobbant botrány ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen magabiztosan mozognak a csempészek Belgiumban: a helyi rendőrség idén júliusban számolt fel egy bűnözői csoportot, mely éppen több tucat lőfegyvert szállított, méghozzá hivatalosnak tűnő importdokumentumokkal együtt, mindössze annyi „hiba” csúszott a tervbe, hogy a hatóságok észrevették, hogy a papírokra rá van hamisítva Vallónia miniszterelnökének az aláírása.

A balkáni csempészcsoportok felszámolását az teszi még sürgetőbbé, hogy az évek során egyértelműen megváltozott a „vásárlók” köre, hiszen míg korábban bűnszervezetek igyekeztek fegyvereket szerezni a Balkánról, ma már iszlamisták kezébe kerülnek a harci eszközök, bár az elrettentheti az illegális kereskedőket, hogy amennyiben terroristáknak adnak fegyvert, azért akár 20 éves börtönbüntetésre számíthatnak, szemben a 2-3 évvel, ami azoknak jár, akik „egyszerű” bűnözőkkel üzletelnek. A Reuters szerb informátora szerint viszont vannak olyan fegyverkereskedők is, akik más okból nem hajlandóak terroristákat felfegyverezni, hanem megválogatják a „vásárlóikat”. A férfi szerint „senki, aki keresztény Szerbiában, nem adna el tudatosan fegyvert iszlamista gyilkosoknak”.

Az elmúlt évek terrortámadásai nyomán az európai döntéshozók igyekeztek felvenni a küzdelmet a csempészettel szemben: Belgium és Franciaország megszigorította a fegyverviselési törvényt, és keményebb büntetés jár az illegális fegyvertartásért is. Emellett tervbe vették egy uniós egységes regisztrációs rendszer bevezetését is, mely újabb eszköz lehet a Balkánról származó csempészet felszámolásában, azonban ez nem jelent megoldást a más országokból (Líbia, Ukrajna) az unióba irányuló fegyverkereskedelem megakadályozására.

Magyarországi randevú Párizs előtt

Belga lapértesülés szerint Magyarországon találkozhatott két későbbi öngyilkos merénylővel Salah Abdeslam, a párizsi merénylők egyik főszervezője – írta a belga RTL televízió internetes oldalán szerdán. A cikk szerint Abdeslam szeptemberben járhatott Magyarországon egy Bel-giumban bérelt autóval, és ekkor vehette fel a Szíriából érkező két embert, akik később részt vettek a merényletekben. A Magyarország felől érkező Abdeslamot és két társát szeptember 9-én állítólag regisztrálták is az osztrák hatóságok, bár az utóbbiak személyazonosságát nem lehetett pontosan megállapítani.
Abdeslam egy belga rendszámú bérelt autóval az év folyamán többször járt Európában – olvasható a nyomozati forrásokra hivatkozó belga internetes oldalon. Augusztus 4-én Görögországban ellenőrizték az autóját, amellyel az olaszországi Bariba indulóra hajóra szállt fel. Ekkor sem volt egyedül: autójában az a marokkói származású (belga állampolgárságú) Ahmed Dhamani ült, akihez később a párizsi merényletek szálai ugyancsak elvezettek. Őt november 20-án elfogták Törökországban – emlékeztetett a cikk szerzője rendőrségi forrásra utalva.
Salah Abdeslam Európát átszelő utazásai azt jelzik, hogy a férfi szervezői feladatokat láthatott el a merényletek  előkészítésében és elkövetésekor. Ezt az állítást erősíti az is, hogy ő bérelte a párizsi támadásokhoz használt két autót Belgiumban, és a támadók párizsi szállását is ő biztosította – írta a belga szerző. Abdeslam egyébként Brüsszelben rendszeresen melegbárokban lazított, és éjszakákat játszott át különböző kaszinókban is.
A brüsszeli születésű Abdeslam ellen a párizsi támadásokat követően Belgium nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, de azóta is szökésben van. A belga rendőrség által első számú közellenségként aposztrofált férfi két testvére közül Ibrahim öngyilkos merénylőként robbantotta fel magát a párizsi Bataclan koncertteremben, a másikat, Mohamedet pedig még a merényletsorozatot követő hétvégén őrizetbe vették Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében.
Az AFP francia hírügynökség úgy tudja, hogy Salah Abdeslam visszatérhetett Szíriába, de ezt a hatóságok nem erősítették meg – írta a belga RTL. (MTI-Hetek)

Olvasson tovább: