Kereső toggle

Stratégia nélküli stratégia

Káosz a Közel-Keleten

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Túl kevés és túl késő – így vélekednek némely szakértők Barack Obama legújabb döntéséről, miszerint legfeljebb ötven elit kommandóst küld Szíriába. Az amerikai elnök eddig mindig azt hangoztatta, hogy nem fog amerikai katonákat bevetni a Közel-Keleten. A különleges alakulat azonban nem fog részt venni harci műveletekben, csak tanácsokkal fogják segíteni a Bassár el-Aszad ellen harcoló lázadókat. Moszkva eközben továbbra is a szíriai válság megoldásán erőlködik – diplomáciai úton. Erőfeszítéseit az sem zavarta meg, hogy múlt hétvégén a Sínai-félsziget fölött lezuhant egy orosz utasszállító repülőgép.

Egyesek 180 fokos fordulatnak tartják, hogy a katonai beavatkozást ellenző Barack Obama úgy döntött: szárazföldi csapatokat küld Szíriába. Igaz, csak kis létszámban, és a harcok helyett kizárólag kiképzésekben és tanácsadásban fognak részt venni. A republikánusok és a szakértők egy része éppen ezért elégedetlen a lépéssel. Véleményük szerint mindez csak azt bizonyítja, hogy az elnök semmilyen stratégiával nem rendelkezik a szíriai helyzetre vonatkozóan – amit egyébként egy 2014-es interjúban el is ismert. John McCain egykori republikánus elnökjelölt úgy véli, a tervvel Obama csak Amerika hitelességének elvesztését gyorsítja fel, Lindsey Graham szenátor pedig azt emelte ki, hogy ötven kommandós nem fogja az Iszlám Államot elrettenteni.

A külügyminisztérium egyik volt tanácsadója ragtapaszhoz hasonlította a lépést, amely nem eredményez jelentős változást. A Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért előadója is bírálta Obama bejelentését: szerinte ezzel a „stratégia nélküli stratégiával” akart az elnök „a lelkiismeretén könnyíteni, hogy azt az illúziót keltse, hogy tesz valamit”. Még a CNN amerikai hírtelevízió weboldalán is kritikus vélemények jelentek meg. Fred Kagan, az Amerikai Vállalkozói Intézet egyik projektjének a vezetője egyenesen szánalmas válaszként beszélt a lépésről, amely csak azt mutatja, hogy az amerikai kormányzat továbbra is zavarosan látja a szíriai háború természetét.

Együttműködés a levegőben

Miközben Washington hozzáállását értetlenkedés veszi körül, addig Moszkva aktivitása töretlen – a Kreml továbbra sem adta fel azon ambícióját, hogy diplomáciai úton oldja meg a válságot. Egy vezető orosz diplomata szerint a jövő héten tárgyalóasztalhoz akarják ültetni a szíriai kormány képviselőit az ellenzékkel. Bassár el-Aszad rezsimje állítólag már belement a találkozóba, de azt még nem lehet tudni, hogy mely ellenzéki csoportok lesznek hajlandóak szóba állni esküdt ellenségükkel.

Természetesen az is kétséges, hogy ha sikerül párbeszédre bírni a szemben álló feleket, lesz-e bármiféle előrelépés. Némelyek úgy vélik, hogy a Kreml azért kezdett ekkora hangsúlyt tenni a politikai rendezésre, mert attól tart, hogy az Aszad ellen harcoló lázadók hozzá fognak szokni az orosz légicsapásokhoz és a katonai akcióknak nem lesz komolyabb hatása. William Courtney, aki egykor Moszkvában diplomataként szolgált, úgy gondolja, hogy a Kreml egy ideig még ragaszkodni fog Aszad hatalomban tartásához, de később bele fog menni a távozásába, mert gyengének és hatástalannak látják. Feltételezését alátámasztja, hogy a héten az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette: nem elvi kérdés számukra, hogy a szíriai elnök hatalmon maradjon. Marija Zaharova szerint „változatlan az orosz álláspont a válságot illetően”, és „Aszad sorsáról csak a szíriai nép dönthet”.

Az orosz vezérkar műveleti főosztályának parancsnoka arról is beszámolt, hogy az amerikai és az orosz légierő közös hadgyakorlatot is tartott a héten. A művelet során kidolgozták az eljárásrendet arra az esetre, ha a két ország harci gépei veszélyes közelségbe kerülnének. Washington és Moszkva alá is írt egy memorandumot az esetleges incidensek elkerülésére a szíriai légtérben.

A Pentagon szerint azonban túlzás közös hadgyakorlatról beszélni: csak próbarepülés volt, amelyben egy orosz és egy amerikai gép vett részt, hogy az elfogadott biztonsági eljárást teszteljék. Az orosz parancsnokság egyébként beszámolók szerint az izraeli légierővel is együttműködik, hogy a szíriai légtérben elkerüljék az incidenseket.

Sötétben tapogatóznak

Vlagyimir Putyin szíriai szerepvállalását láthatóan nem veti vissza az sem, hogy a hétvégén eddig tisztázatlan okokból lezuhant egy orosz utasszállító a Sínai-félsziget fölött. Ez volt Oroszország eddigi legsúlyosabb légikatasztrófája. A Sharm-el-Sheikh-i üdülőhelyről Szentpétervárra tartó járaton 224 ember, köztük 25 gyermek tartózkodott, a szerencsétlenséget senki sem élte túl. A gép a feltételezések szerint már a levegőben darabjaira tört. Egyelőre nem lehet kizárni, hogy a katasztrófát terrortámadás okozhatta, ugyanakkor az Iszlám Állam helyi szervezetének állítását, miszerint ők lőtték le az utasszállítót, nem tartják reálisnak a szakértők. Véleményük szerint a dzsihádisták nem rendelkeznek olyan fegyverrel, amellyel ilyen magasságban repülő gépet le tudnának lőni.

Amerikai katonai illetékesek pedig műholdképek alapján zárják ki, hogy rakétatalálat érte az utasszállítót. Az NBC televíziónak arról számoltak be, hogy infravörös műholdfelvételek hőrobbanást rögzítettek azon a helyen és abban az időben, ahol a repülő lezuhant, de az nem látható, hogy rakéta csapódott volna be a gépbe. Véleményük szerint a robbanás az üzemanyagtartályban is történhetett, de a fedélzeten elrejtett bomba is okozhatta. Lapzártánkkor amerikai források ez utóbbit valószínűsítették. Az al-Maszri al-Jóm egyiptomi napilap ugyanakkor azt közölte, hogy műszaki hiba idézte elő a tragédiát. Az újság a fekete dobozokat vizsgáló szakértői csoport egyik tagjára hivatkozik. Az azonban nyilvánvaló, hogy az egyiptomi hatóságoknak ez a magyarázat áll az érdekében, hiszen az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tettek az idegenforgalom talpra állítására, ami kulcsfontosságú az észak-afrikai ország gazdaságának stabilizálódásához.

A lezuhant Airbus A321-est üzemeltető Kogalymavia (nemzetközi nevén Metrojet) légitársaság azonban minden műszaki hibával kapcsolatos feltételezést határozottan cáfol. Az Interfax orosz hírügynökség úgy értesült, hogy a rögzített kommunikáció alapján a repülő személyzetének nem volt semmiféle tudomása arról, hogy valami gond lenne a fedélzeten, mert teljesen normális párbeszédet folytattak a légi irányítókkal.

Bármi is derül ki a szerencsétlenül járt gépről, egy biztos, Oroszországnak még inkább számolnia kell a terrorfenyegetettséggel. Ráadásul az országon belül sem elhanyagolható a veszély, hiszen a 144 millió lakosból több mint 20 millióra tehető a szunnita muszlimok száma. Többségük az Észak-Kaukázusban él, abban a térségben, amely mindig is komoly problémákat okozott Moszkvának. Putyin állítólag tisztában van ezzel, éppen erre hivatkozva döntött a katonai beavatkozás mellett Szíriában, ami viszont rendkívül kockázatos lépés.

Olvasson tovább: