Kereső toggle

Moszkva kontra Ankara

Putyin szerint a törökök hátba szúrták őket

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egymásnak feszült Törökország és Oroszország miután lelőttek egy orosz vadászgépet a török-szíriai határon. Vlagyimir Putyin „hátbaszúrásnak” nevezte az incidenst, a pilóták ugyanis - elmondása szerint - a terrorizmus elleni harcban vettek részt. Ankara viszont váltig állítja, hogy a gép megsértette a török légteret, ezért jogosan tették meg a szükséges lépéseket. A NATO Törökország kérésére rendkívüli ülést tartott a kialakult helyzet miatt.

Már úgy tűnt, a párizsi véres merényletek összerántják a nemzetközi közösséget az Iszlám Állam elleni hatékonyabb küzdelemben. A nagy összefogás azonban továbbra is kétséges, miután két „kulcsszereplő” között súlyos feszültség alakult ki. „A vadászgépünket 4 kilométerre a török határtól, Szíria területén lőtte le egy török F-16-os. Egyik pilótánk sem sértette meg a török felségterületet. Ez nyilvánvaló. Terroristák ellen harcoltak az északi területen” – számolt be indulatosan az esetről Vlagyimir Putyin. Oroszország azt is állítja, bizonyítani tudja, hogy a gépet nem török légtérben lőtték le.

Az orosz elnök, aki éppen Abdullah jordániai királlyal tárgyalt Moszkvában, amikor értesült a történtekről, súlyos vádakkal illette Ankarát. Szerinte Törökország az Iszlám Állam egyik fő pénzelője, mert hagyja, hogy a dzsihádista csoport illegális olajkereskedelmét az ország területén keresztül bonyolítsa le, amelyből természetesen nem kis hasznot húz. Arra is utalt, hogy Ankara magatartása hozzájárul ahhoz, hogy az egész világon, de még Európa szívében is terrorcselekményeket követnek el. Putyin szerint a mostani incidensnek komoly következményei lehetnek az orosz–török viszonyra nézve is. Az orosz külügyminiszter le is mondta szerdára tervezett törökországi látogatását. Szergej Lavrov azt is közölte, nem javasolják az orosz állampolgároknak, hogy Törökországba utazzanak, mert ugyanakkora a terrorveszély ott is, mint Egyiptomban. A Kreml felfüggesztette katonai együttműködését is a törökökkel, és bejelentette, hogy a bombázókat a szíriai bevetések során vadászgépek fogják kísérni, valamint az orosz bázisokra SZ-400-as föld-levegő rakétarendszert telepítenek.

Ankara ugyanakkor továbbra is azt állítja, hogy az orosz gép megsértette légterét, és csak az után lőttek, hogy 5 percen belül tízszer figyelmeztették. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök szerint országának joga van megvédeni magát és minden szükséges lépést megtenni annak érdekében, hogy biztonságukat és határuk védelmét garantálni tudják. A törökök légtérvédelemhez való joga mellett állt ki Barack Obama is. Az amerikai elnök szerint az oroszok idézték elő a válságot azzal, hogy a török–szíriai határ közelében folytatnak intenzív légitámadásokat.

A Szu-24-es a Türkmén-hegységben, a tengerparti Latakia tartomány területén csapódott a földbe. A térségben, beszámolók szerint, légicsapások és harcok is folytak a lázadók és a szíriai kormányerők között, még az incidens napján is. A lelőtt gép két pilótája katapultált, egyiküket lelőtték, a másikat viszont sikerült szíriai különleges alakulatok bevonásával kimenteni a térségből. Egy neve elhallgatását kérő amerikai vezető tisztségviselő a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy véleménye szerint a gépet valóban Szíria területén szedték le, miután rövid ideig berepült a török légtérbe.

Oroszország és Törökország viszonya a szíriai konfliktust illetően eddig sem volt felhőtlen. Ellentétesek az érdekeik: Ankarának elsődleges célja Bassár el-Aszad megbuktatása, míg Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy a szíriai elnököt hatalmon tartsa. A török vezetés azért sem nézi jó szemmel az orosz hadműveleteket, mert ezek miatt menekül a térségből a szíriai türkmén kisebbség, amely Ankara szoros szövetségesének számít. A rivalizáló törökök és oroszok között kisebb „súrlódások” korábban is előfordultak. Októberben orosz harci gépek két alkalommal is beléptek a török légtérbe, ami miatt Ankara bekérette az orosz nagykövetet. A török hadsereg egy orosz gyártmányú drónt is lelőtt októberben, amely berepült a légterébe. Moszkva azonban tagadta, hogy a drón az övé lett volna. Egyes elemzők ugyanakkor úgy vélik, a kemény retorikán kívül komolyabb összetűzés nem várható a két ország között. Ezt támasztja alá Recep Tayyip Erdogan reakciója is, aki szintén a határvédelemhez való jogot hangsúlyozta, ugyanakkor leszögezte, nem akarja, hogy a helyzet elmérgesedjen. Azt azonban jól tükrözi a feszültség, hogy a szíriai válság nem csak az Iszlám Állam elleni harcról szól.

Az orosz légierő egyébként az incidens után is folytatta hadműveleteit Szíriában. Moszkva még intenzívebb bombázásokat folytat azt követően, hogy kiderült: az Iszlám Állam robbantotta fel azt az orosz utasszállítót, amely a Sínai-félsziget felett zuhant le. Fokozta a dzsihádista terrorszervezet elleni támadásait Franciaország is, együttműködve az oroszokkal. Már a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó anyahajóról is szállnak fel francia vadászgépek. François Hollande francia elnök pedig aktív diplomáciai kampányba fogott a héten, hogy erőteljesebb fellépésre sarkallja a világ vezetőit az ISIS-szel szemben. Hétfőn Párizsban fogadta David Cameront, kedden Washingtonba repült Barack Obamához. Az Egyesült Államok valószínűleg nem fogja támogatni az orosz–nyugati összefogást az Iszlám Állam elleni küzdelemben, de egy bizonyos szintű együttműködésre már hajlandó Oroszországgal. Szerdán Hollande Angela Merkelt látta vendégül Párizsban, majd csütörtökön Moszkvába utazik, ahol Vlagyimir Putyinnal folytat egyeztetéseket. Vasárnap pedig a kínai elnök látogat a francia fővárosba.

Francia kezdeményezésre múlt pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai erő alkalmazására feljogosító, egyhangú terrorelhárítási határozatot fogadott el. A BT arra sürgette a nemzetközi közösséget, hogy a nemzetközi joggal összhangban tegyen meg minden szükséges lépést az Iszlám Állam ellen, hogy annak bázisait elpusztítsák Irakban és Szíriában. Felszólította továbbá a tagországokat, hogy akadályozzák meg a külföldi fegyveresek áramlását, és számolják fel a terroristák pénzügyi hálózatait. A határozat, és hogy azt egyhangúan fogadták el, jól tükrözi, hogy az Iszlám Állammal szemben egységes az álláspont a BT tagjai között. Ugyanakkor, ahogy az az ENSZ határozatok többségére jellemző, a „szükséges intézkedéseket” nem határozták meg konkrétan. Ezért valószínű, hogy mindenki az érdekeinek megfelelően fogja értelmezni, illetve kivitelezni a rendeletet.

Drog és ideológia

Nemcsak az ideológia fűti az Iszlám Állam harcosait, hanem egy Közel-Keleten népszerű drog, a Captagon nevű amfetamin tabletta is. A kábítószer-használat elterjedtségéről egy 19 éves fiú számolt be a CNN amerikai hírtelevíziónak, aki több mint egy évig harcolt az ISIS oldalán. Elmondása szerint drogokat adtak nekik a harcok előtt, hogy ne érdekelje őket, hogy az életüket kockáztatják. A Captagon nevű amfetamin tablettát eredetileg az 1960-as években fejlesztették ki a hiperaktivitás kezelésére, de a legtöbb országban az 1980-as években betiltották. A drog ugyanis nemcsak függőséget okoz, hanem hallucinogén is. Orvosok szerint olyan energiát ad, hogy napokig nem kell aludnia annak, aki bevette, és a legyőzhetetlenség érzetét kelti benne. Beszámolók szerint már az Iszlám Állam elődjének számító, Al-Kaida Irakban nevű terrorszervezet is amfetamin tablettát adott a harcosainak, hogy azt se érezzék, ha megsebesítik őket.
Emellett fontos bevételi forrás a tabletta előállítása és forgalmazása: úgy tudni, az Iszlám Állam és az Al-Nuszra Front is csempészi a Captagon előállításához szükséges összetevőket. A tabletta jövedelmező biznisznek számít, mert előállítása egyáltalán nem költséges, a kereslet iránta pedig nagy, főleg a Perzsa-öböl menti országokban. Az elmúlt években főként Szíriában és Libanonban terjedt el a Captagon előállítása. És kézenfekvő az ideológiai magyarázat is: miközben az iszlamisták a Nyugatot elítélik a kábítószerezés miatt, addig esetükben azért megengedett a drogok használata, mert a dzsihád eszköze. ENSZ-jelentések is megerősítik, hogy a Captagon rendkívül elterjedt a Közel-Keleten. A múlt hónap végén a szaúdi királyi család egyik tagját is őrizetbe vették a bejrúti repülőtéren, mivel egy magánrepülőgépen két tonna tablettát próbált társaival együtt kicsempészni Libanonból Szaúd-Arábiába.

Olvasson tovább: