Egy esetleges belpolitikai krízishelyzetet tesztelve kísérelték meg az orosz hatóságok az országot levágni a világhálóról – írja az egyik legnagyobb orosz internetszolgáltató, az Er-Telekom ügyvezető igazgatójára, valamint a médiakommunikációs tanács alelnökére, Andrej Szemerikovra hivatkozva a Daily Telegraph. Szemerikov elmondása szerint a kísérlet során a Roszkomnadzor a nagy internetszolgáltatók diszpécseri központjai felé olyan üzeneteket küldött, hogy egyik vagy másik külföldi vonalon blokkolják a forgalmat. Ezt a nagy szolgáltatók bizonyos forgalomirányító rendszerek használatával meg is tudták valósítani, ugyanakkor a kísérlet összességében mégis kudarcba fulladt: bár a főbb vonalakon sikerült korlátozni a forgalmat, felderítetlen csatornákon mégis zajlott a forgalom külföldi irányba. Ennek oka a kisebb, „szürkén” működő szolgáltatókban keresendő, amelyek nem állnak állami kontroll alatt, így a hatóságok számára ezek a csatornák felderíthetetlenek is maradtak.
Ezen túlmenően ezek a szolgáltatók gyakran használnak műholdas csatornákat, amelyeken keresztül hatóságilag ellenőrizhetetlen módon kapcsolódnak a külföldi hálózatokra. Az illetékes minisztérium ezért lépéseket kíván tenni az internet- és kábeltévés szolgáltatók regisztrációjának szigorítására. Oroszországban jelenleg mintegy 11 ezer cég végezhet telekommuniációs szolgáltatást. Ezek egy része nem a törvényes feltételek szerint működik, hiszen nem blokkolják az országban betiltott honlapokat, melyek felkerültek a Roszkomnadzor feketelistájára. Ha kis méretűeknek nevezik is őket, nagy létszámú előfizetőt szolgálnak ki, ilyen módon például a másfél milliós lakosságú Novoszibirszk fele, az egymilliós Cseljabinszkban pedig az internetezők 62 százaléka kapcsolódik a netre rajtuk keresztül. Ez gátja lehet egy észak-koreai jellegű intranet rendszer kiépítésének, ahol a netezők csak az állam által kontrollált tartalmakkal találkozhatnak, ugyanakkor az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók bevezetése óta egyre erősödik az elszigetelődés.
Az orosz gazdaság egyik kulcsszavának tekinthető „importhelyettesítés” tulajdonképpen a gazdaság minden területét egyre inkább meghatározza. A Krím annexiója után az országgal szemben egyre több területen vezettek be korlátozásokat a nyugati országok: ez érintette a mezőgazdasági és ipari termelést, de a pénzügyi területet is. Többek között ennek köszönhető, hogy az orosz gazdaságban nagyon kevés működő tőke van, a hitelezés szinte teljesen leállt. Mivel az ukrán háború miatt újabb szankcióktól tartott az ország vezetése, saját pénzügyi fizetési rendszer kialakítását tűzték ki célul, amely az internetes fizetések terén az egész világon elterjedt SWIFT rendszert válthatja fel. Importhelyettesítésbe kezdtek a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök terén, ami oda vezetett, hogy rákos betegek tömegei menekültek öngyilkosságba a korszerű fájdalomcsillapítók hiánya miatt. Az igazi patrióták Oroszországban bojkottálják a nyugati gyorsétteremláncokat, az „Otthon Eszünk” hálózat vendéglőiben rendelik a borscsot, és számos más területen vásárolnak és használnak hazai termékeket a nyugatiakkal szemben. Így van ez az internetes szolgáltatások terén is: patrióták nem facebookoznak, kizárólag a VKontaktén élnek virtuális közösségi életet, és nem használják a Google keresőjét, mert a Yandex a hazafias kereső.
2015. 10. 22. (XIX/43)
