Kereső toggle

Palesztin zászlóval ünnepel a 70 éves ENSZ

A világ vezetői New Yorkból nézhetik a szeptember végi szuperholdat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ENSZ történetének legtöbb állam- és kormányfője, több mint 150 első számú vezető lesz jelen szeptember utolsó hetében New Yorkban a világszervezet őszi közgyűlésén. A kiemelkedő részvétel formailag az ENSZ megalakulása 70. évfordulójának szól, de az európai menekültválság, az ISIS előretörése, a fenntartható fejlődésről szóló vita külön-külön is sok vezetőt vonz. A közgyűlésen felszólal Ferenc pápa, Vlagyimir Putyin, Hasszán Ruhani, Angela Merkel és Raul Castro is.

A vatikáni zászlóval együtt vonják fel a palesztin zászlót az ENSZ New York-i székháza előtt, miután a világszervezet közgyűlése 119–8 arányban (45 tartózkodás mellett) megszavazta, hogy a nem tag megfigyelő státusszal rendelkező országok zászlait is el kell helyezni a tagállamoké mellett. Miután összesen két ilyen ország van, a Vatikán mellett az ENSZ-tagállamok többsége által szintén önálló államként elfogadott „Palesztina”, nem meglepő, hogy a kezdeményezés az utóbbiak számára volt fontosabb. A Vatikán eleinte nyilvánosan vonakodott attól, hogy aktív szerepet vállaljon a zászlókampányban, ám miután Ferenc pápa amúgy is részt vesz a közgyűlésen, így mégiscsak együtt vonják majd fel a pápai állam és a virtuális palesztin állam zászlaját.
A palesztinok természetesen újabb győzelemként értékelték a szavazást, ami egy lépéssel továbbviszi őket a teljes körű államiság felé vezető úton. Ahogy már az iráni atompaktum aláírása után is történt, az internetet most is elárasztották az Izraelen kárörvendő, gyakran gyűlölködő kommentek, amelyek szerzői határokon átnyúlva alkotnak egymást támogató közösséget.
„Itt az idő, hogy a cionista háborús bűnösök pakoljanak, és visszamenjenek a varsói gettóba” – írta a Facebookon Mohammad Mustafa New York-i mérnökhallgató, mire pár percen belül Brüsszelből érkezett Ken Haetta válasza: „Nagyon jó, mert Lengyelország és Európa teli van palesztinokkal és arabokkal, akik örömmel várják őket.” Mire bejelentkezett Ausztráliából Particia Athena, aki szerint „nagyszerű, de most ezt a döntést tettekké kell változtatni és bíróság elé állítani az összes izraeli háborús bűnöst. Be kell tiltani számukra a jóm kippúrt, amíg nem kérnek bocsánatot a világ ellen elkövetett bűntetteikért”.
Ezt a közhangulatot politikusok is könnyen átveszik: szeptember közepén Dilma Rousseff brazil elnök megüzente Benjamin Netanjahunak, hogy vonja vissza az új izraeli nagykövet kinevezését, mert nem fogják elfogadni „egy telepes vezető” diplomáciai jelenlétét. A szokatlan lépés előzménye volt, hogy negyven palesztinbarát emberi jogi szervezet petíciót intézett Rousseffhez, hogy ne fogadja el Dani Dayan kinevezését, aki fiatalon a nyugati parti telepesmozgalom egyik aktivistája volt.
Ennél radikálisabb lépést tehet Franciaország, ha beváltja az ígéretet, amit Laurent Fabius külügyminiszter tett még augusztusban Párizsban palesztin kollégájának, Riad al-Malkinak. Eszerint Franciaország ultimátumot adhat Izraelnek: amennyiben nem ismeri el Palesztinát, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsában kezdeményez kötelező érvényű határozatot erre. Ha a franciák megteszik ezt a lépést, az valószínűleg azt jelzi, hogy garanciát kaptak Washingtontól arra: nem vétózza meg az elismerést. Ez az iráni megegyezés után újabb pofont jelentene Obama részéről Izrael felé.
Az ENSZ-közgyűlésen éles viták várhatók Szíria ügyében is. Vlagyimir Putyin felszólalásában várhatóan védelmébe veszi Basar Aszad szír elnököt, és közzéteszi új békejavaslatait a polgárháború lezárására, továbbá sürgetni fogja, hogy a nagyhatalmak együttesen lépjenek fel az ISIS ellen. A nyugati vezetők azonban az orosz beavatkozásban egy újabb Krím félszigeti stratégiát látnak, mondván Moszkva ki akarja terjeszteni hatalmát a Közel-Keletre is, és ehhez keres hídfőállást magának Szíriában. Putyin látogatását azért is övezi kiemelt érdeklődés, mert az orosz vezető több mint tíz éve nem vett részt az ENSZ közgyűlésein.
Putyin mellett Ferenc pápa kapja a legtöbb figyelmet, miután ő nemcsak a világszervezet rendezvényén, hanem a washingtoni képviselőház együttes ülésén is felszólal. A katolikus egyházfő először jár az Egyesült Államokban, ahová legutóbb elődje, XVI. Benedek látogatott el 2008-ban. Az amerikai katolikusok jobb véleménnyel vannak a pápáról, mint az európai hívek, körükben több mint 80 százalékos Ferenc népszerűsége. De az amerikai közvélemény felekezettől függetlenül is 60 százalék felett támogatja a pápa reformjait.
Az egyházfő még Washingtonba érkezése előtt egy interjúban megjegyezte: tud arról, hogy vannak, akik baloldalinak tartják az erkölcsi és társadalmi kérdésekben képviselt álláspontja miatt. Elismerte, hogy vannak olyan kijelentései, amelyek „kissé baloldalinak tűnnek”, de azt állította, soha nem mondott olyat, ami ne lenne összeegyeztethető az egyház társadalmi tanításával. „Ha valaki nem hiszi, hogy tényleg még katolikus vagyok, szívesen elmondom vele a hiszekegyet” – reagált viccelődve a kritikákra Ferenc pápa.

Olvasson tovább: