Kereső toggle

Válságban az orosz gazdadaság is

Földbe dózerolják a tiltott gyümölcsöt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Krím félsziget annektálása miatt bevezetett szankciók szinte földhöz vágták a már korábban is zuhanórepülésbe került orosz gazdaságot, a hétfői tőzsdepánik óta pedig még rosszabbak a kilátások. Míg tavaly - amikor a szankciók hatása még kevésbé volt érzékelhető – egy százalék körüli növekedésre még képes volt az energiahordozók exportjára támaszkodó orosz gazdaság, addig idén már második negyedéven keresztül van recesszióban az ország. Ez azonban nem akadályozza a hatóságokat, hogy az egyre szegényebb oroszok előtt tonnaszám semmisítsék meg az embargó alá vont élelmiszert.

Az esti híradók termelési riportjai mellett újabb beszámolók kerülnek mostanában az orosz médiafogyasztók elé: a hatóságok részletesen beszámolnak a látványosan megsemmisítésre szánt élelmiszerek mennyiségéről, és be is mutatják, ahogy a „tiltott őszibarackot” bedózerolják a földbe. Tonnaszám semmisítik meg az egyébként jó minőségű, EU-ból származó sajtokat és húsárut, zöldséget és gyümölcsöt, majd a nélkülözésben élő emberek a maradékokat szedik össze a buldózerek után.
Noha az első negyedévben a létminimum alatt élő oroszok aránya a 16 százalékot is megközelítette, és elérte a 23 millió főt, az EU-ból származó élelmiszernek nincs kegyelem. Bár az orosz civilek több százezer aláírást gyűjtöttek össze a megsemmisítés ellen, a fogyasztóvédelmi hatóság nem engedélyezi az élelmiszer segélyként való szétosztását, még a háború sújtotta kelet-ukrajnai régiókba szánt segélyszállítmányként sem.
Az ország döntéshozói eközben még mindig nem találják a választ az orosz gazdasági krízis megoldására, és csak reménykednek a – szinte teljes egészében az energiahordozók exportjára támaszkodó – költségvetés tervezői, hogy a 43 dolláros hordónkénti olajár már nem megy lejjebb. A lakosság a válságot mind a kiadásai tekintetében, mind pedig a bevételein érzékelheti: a Roszstat, vagyis a Orosz Statisztikai Hivatal közlése szerint az árak egy év alatt egy fogyasztói kosárra vetítve 17 százalékkal emelkedtek, míg a reáljövedelmek 4 százalékot estek. Az európai nyaralóhelyek már jócskán megérezték az orosz turisták hiányát, hiszen a kifelé irányuló turizmus az első két negyedévben 40 százalékkal visszaesett.
De nemcsak az utazásról kénytelenek lemondani az oroszok. Az orosz fizetőeszköz csak az elmúlt év januárjától decemberéig felére értékelődött a dollárral szemben: 2014 januárjában egy dollárért 31 rubelt kellett adni, decemberben pedig 69 rubelt fizettek. Ennek következtében az importból származó termékek eladása is visszaesett: az új autók értékesítése 35 százalékkal csökkent egy év alatt. Az árfolyam ugyan az utóbbi hónapokban kicsit stabilizálódott, de a héten kitört tőzsdei pánik és az olajárzuhanás hatására ismét elérte a 70 rubeles szintet. Az árfolyamot stabilizálni csak a jegybanki intervencióval és az alapkamat megemelésével tudták, így az év elején az irányadó kamat 17 százalékon állt, ami azzal a hatással járt, hogy hitelhez jutni szinte lehetetlenné vált. Bár az alapkamatot az utóbbi hónapok során 11 százalékra csökkentették, a bankoknál továbbra is nehéz hitelt felvenni, és a jelzáloghitelek kamata is 12-20 százalék között mozog. Mindemellett a szankciók hatása is megmutatkozott a pénzügyi területen, úgyhogy a vállalati hitelezés sem működik. Az orosz gazdasági elemzők hiányolják egy átfogó stratégia kidolgozását, csak tűzoltás történik egy-egy vállalat megmentésére a kormányzat részéről. A gondokat tetézi, hogy a működő tőke szinte menekül az országból: tavaly 150 milliárd dollárnyi tőke hagyta el az országot, és idén is hasonló mértékű tőkekiáramlásra lehet számítani. Noha a devizahitelesek száma csak néhány tízezerre tehető, a dollárban eladósodott családok tartozása a bank felé több mint duplájára nőtt, és törlesztőrészleteik is így emelkedtek, emiatt sokan elveszítik otthonukat.
A krízis azonban nemcsak Oroszországot érinti fájdalmasan. A volt szovjet köztársaságok gazdasága is erősen függ az oroszok teljesítményétől, egyrészt a kereskedelmi kapcsolatok, másrészt az országban nagy számban dolgozó vendégmunkások miatt. A tadzsik és kirgiz gazdasági teljesítmény 35-40 százaléka az Oroszországban dolgozó és pénzüket hazautaló vendégmunkásoktól származik. A rubelárfolyam esése miatt a vendégmunkások helyi valutában mérhető jövedelme drasztikusan csökkent, így a vásárlóerő is visszaesett, ami az amúgy is fejletlen és gyenge gazdasággal rendelkező országok számára újabb nehézséget jelent.
Belorusszia szintén megsínylette a hét eleji tőzsdepánikot, a rubel drasztikusan leértékelődött, aminek következtében a dollárban mért reáljövedelmek az 500 dolláros átlagról 400 dollár alá estek. Úgy tűnik, a januárban megalakult Eurázsiai Gazdasági Unió sajátos válasszal készül a térség valutáinak gyengülésére: a kazah tenge, az orosz és belorusz rubel gyengülésére a közös valuta megalakítását szánják válaszul, melyet altinnak neveznének. A 2025-re tervezett bevezetést a gazdasági szankciók miatt akár 5-8 évvel is előrébb hozhatják a tagállamok, a kérdés csak az, hogy ez megoldja-e a problémákat, vagy inkább elmélyíti azokat.

Olvasson tovább: