Kereső toggle

Terrorkörkép

Földi pokol az Iszlám Állam nyomában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A napokban ért véget a muszlimok szent hónapja, a Ramadán. Bár a hívők szerint ebben az időszakban a pokol kapui zárva vannak, a démonok pedig le vannak láncolva, az Iszlám Állam (IÁ) terroristái tettek arról, hogy a poklot rászabadítsák a világra.

A június végi tunéziai tengerparti merénylet után Kuvaitban és Szaúd-Arábiában is az IÁ harcosai robbantottak, a Sínai-félszigeten pedig egy egyiptomi katonai támaszpont ellen intéztek támadást: ezekben több mint száz ember halt meg. A Közel-Keleten elkövetett merényletek mellett a nigériai Boko Haram is aktivizálta magát: egy nőt és egy kislányt használva öngyilkos merénylőként, a Ramadán lezárásának ünnepe, az Eid Al-Fitr alkalmából 69 emberrel végeztek. Szintén az ünneplő tömegben robbantotta fel magát három tonna robbanóanyaggal megrakott autójával egy bagdadi merénylő: a száz halálos áldozat némelyikét a szomszédos házak tetejéről kellett leszedni.

A merényletekkel szemben Európa sincs biztonságban: a Le Figaro felvázolta a potenciális merénylők jellemrajzát, amelyből kiderül, hogy nemcsak a külvárosi, muszlim vallású szegényeket lehet radikalizálni és megnyerni a terrorizmusnak, hanem a jó körülmények közt élő, de a nyugati értékekben csalódott nihilisták közül is sokan csatlakoznak az Iszlám Állam harcosaihoz. Ott egyszerű megoldást remélnek a szociális igazságtalanságokkal és erkölcsi romlással szemben.

Ily módon azonban nemcsak egy szervezett hadsereg ellen kell fellépni, amely Irak és Szíria területén folytat harci cselekményeket és foglalja el egyik várost a másik után, hanem bármelyik öngyilkos merénylő vagy tömeggyilkos is bizonyulhat az Iszlám Állam terroristájának, ahogy ezt a közelmúltban Franciaországban meghiúsított merénylet is mutatja. Három, az interneten radikalizálódott

17 és 23 év közötti fiatalt vettek őrizetbe egy dél-franciaországi haditengerészeti bázis ellen tervezett merénylet elkövetésének vádjával. A legfiatalabb akkor szánta el magát a támadásra, amikor nyilvánvalóvá vált számára, hogy eredeti tervei ellenére nem utazhat ki Szíriába, mert a hatóságok ezt megtiltották számára. Az akciót egy szíriai származású brit állampolgár irányításával tervezték végrehajtani az ellen a béari támaszpont ellen, ahonnan az egyik dzsihádista nem sokkal korábban szerelt le.

Azt, hogy Európa mennyire nem tud mit kezdeni az IÁ jelenséggel, jól mutatja Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozata is. Szerinte az IÁ szíriai és iraki kulcspozícióinak elfoglalása után a régió demokratikus átalakítása lesz a garancia arra, hogy a terrort hatástalanítsa. Mogherini úgy véli, az IÁ terrorszervezetét csak abban az esetben lehet megtörni, ha Irak megbízható demokratikus országgá válik. Oroszországban azonban ezeket az elképzeléseket badarságnak tartják, ez a magyarázata annak, hogy Aszadot támogatják Szíriában.

Az Iszlám Állam radikálisai mellett az utóbbi időben hírt adott magáról az al-Kaida is, melynek jemeni szárnya videoüzenetben buzdított a muszlimok legfőbb ellenségének tartott Amerika elleni támadásokra. Kászim ar-Rajmi a közelmúltban vette át a terrorszervezet vezetését, miután elődjét egy amerikai dróntámadásban megölték. Egy héttel a videoüzenet megjelenését követően egy Muhammad Juszef Abdul Aziz nevű fiatal mérnök Tennessee államban öt amerikai tengerészgyalogossal végzett. Noha először nem állították kétséget kizáróan, hogy terrortámadás történt, a hatóságok később közölték, hogy a 24 éves elkövető apját terrorizmus gyanújával megfigyelés alatt tartották. Majd a további nyomozás kiderítette, hogy a kuvaiti származású férfi az interneten radikalizálódott, és Anwar al-Awlakinak, a jemeni al-Kaida négy éve megölt vezetőjének a hatása alatt állt.

Legutóbb a szíriai határ közelében fekvő török városban, Surucban történt terrortámadás egy csapat kurd fiatallal szemben. A merényletet, amelyben több mint harminc ember halt meg, az IÁ vállalta magára, de nem világos, hogy tényleg maga a szervezet követte-e el a támadást, vagy csak kész bármilyen gyilkos akciót magára vállalni, hogy véres reputációját erősítse. (Bár Abu Bakr Al-Bagdadi, az IÁ vezetője megtiltotta a látványos kivégzések felvételét és publikálását, mivel azok még a legelkötelezettebb iszlamistákban is megütközést keltettek.)

A meggyilkolt fiatalok az Egyesült Szocialista Ifjúság nevű szervezet megmozdulásán a terrorállamtól a közelmúltban visszafoglalt Kobani újjáépítésére szerveztek önkéntes csapatot – ezt robbantotta fel a támadó, aki valószínűleg nő volt. Ezzel csaknem egy időben Kobanit is robbantás rázta meg. Noha Törökország NATO tagállam, szövetségesei úgy tűnik, az IÁ elleni harcot inkább rábízzák a kurdokra és elnézik, hogy Irán is fegyverkezik, az „ellenségem ellensége a barátom” elképzelés jegyében. A kurdok felfegyverzését azonban Törökország nem nézi jó szemmel, és ellenzi, hogy saját államot kiáltsanak ki török területek elszakításával.

Készülődés

A NATO és szövetségesei októberben nagyszabású hadgyakorlatba kezdenek a Földközi-tenger vidékén, amelynek célja az Iszlám Állam elleni védelem megerősítése. A parancsnokok szerint „összetett, szimulált helyzetre kidolgozott forgatókönyvet” ültetnek át a gyakorlatba, amelynek során a „támadó militánsok” ellen földön, égen és tengeren veszik fel a harcot. NATO-vezette harci műveletekre utoljára több mint tíz évvel ezelőtt, Afganisztánban került sor, a szövetségesek azonban most saját területük felé fordítják figyelmüket. Az őszi egyhónapos hadgyakorlat Olaszország, Spanyolország, Portugália és a Földközi-tenger területét érinti majd, a résztvevő több mint 30 ország között pedig szerepel a nem NATO-tag Svédország és Ausztria is.

Olvasson tovább: