Kereső toggle

Formálódik a nyugati világrend ellenpólusa?

BRICS újratöltve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világ lakosságának 42 százalékát képviselő vezetők gyűltek össze a héten az oroszországi Baskírföld fővárosában, Ufában. A BRICS-országok, azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika első számú vezetői mellett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) tagállamai is üléseznek Vlagyimir Putyin elnökletével. A világ lakott területének negyedét, gazdasági termelésének 27 százalékát adó országok vezetői fontos megállapodásokat hoznak tető alá, de azt még korai lenne kijelenteni, hogy a nyugati világ ellenpólusaként új hatalmi centrum lenne alakulóban.

Az Ufában zajló, több tízmilliárd rubeles beruházással járó, tízezres létszámmal számoló rendezvények szervezői mintegy ezerfőnyi újságíró fogadására készültek fel. A hatalmas felhajtással előkészített csúcstalálkozó a következő prioritásokat fogalmazta meg:
– a nemzetközi béke és biztonság megerősítése és a BRICS-országok érdekeinek előmozdítása politikai-katonai téren (vagyis a NATO ellensúlyának kialakítása);
– a pénzügyi együttműködés elmélyítése és a nemzetközi pénzügyi-gazdasági rendszer reformja (azaz az IMF és a Világbank ellensúlyaként egy fejlesztési bank és egy pénzügyi szervezet létrehozása),
– valamint a BRICS-országok kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak elmélyítése és a szociális téren történő együttműködés elősegítése.
Önmagában a fórum megszervezése, és a különböző területeken való együttműködés erősítése egyelőre nem képes a G7 gazdasági erejét ellensúlyozni, valamint az Egyesült Államok vezető szerepét megkérdőjelezni. Az eseménnyel párhuzamosan rendelkezik a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) csúcstalálkozóját is, melynek Kína és Oroszország mellett szintén tagjai a volt közép-ázsiai szovjet köztársaságok.

Irán, a megfigyelő

A BRICS-országok képviselői az aktuális nemzetközi helyzetet is megvitatták a fórumon: többek között a szíriai krízist, az Iránnal kapcsolatos kérdéseket (utóbbi képviselői megfigyelőként vettek részt a fórumon, és a szervezet egyik fontos célja az Iránt érintő fegyverembargó feloldása, valamint nemzetközi elszigeteltségének megszüntetése), de a közel-keleti rendezés, az ukrán konfliktus és a görög válság, illetve az Iszlám Állam jelentette fenyegetés is a témák között szerepelt. Az orosz elnök a csúcstalálkozó ideje alatt 11 ország képviselőjével tart kétoldalú megbeszélést, többek között Irán és Kína vezetőivel is, de jelen voltak Pakisztán, India, Afganisztán és Kazahsztán első emberei is.
A legfontosabb azonban Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása, amely az energetikai együttműködés terén hozhat előrelépést: végre elindulhat a Szibéria Ereje gázvezeték építése, amely egyfelől a kínai gazdaság energiaéhségét elégítheti ki, másrészt az oroszoknak egyre fontosabb készpénzbevételt segíti elő. Emellett a kínaiak bevásárolnak orosz S-400-as rakétákból is, amelynek révén Kína valószínűleg hatékonyan oldhatja majd meg az Észak- és Dél-Kínai tengeren fennálló területi vitáit.

Hova húz Peking?

Krajczár Gyula, a Népszabadság korábbi pekingi tudósítója a találkozóról elmondta, hogy a BRICS jelentősége gazdasági téren egyre nagyobb, és a szervezet viszonylag átlátható módon működik, azonban a SESZ-szel kapcsolatos nyugati félelmek jelentős része jogos.
A szervezet ugyanis csupa olyan országból áll, amelyek egyike sem a nyíltságáról vagy az előzékeny tájékoztatásról híres. Míg korábban a szervezetet egyfajta „sóhivatalként” kezelték, az utóbbi idők közös hadgyakorlatai nyilvánvalóvá tették, hogy a több atomhatalmat is magába foglaló együttműködést komolyan kell venni. Ugyanakkor Krajczár véleménye szerint Moszkva és Peking  közeledése ellenére, ha Kínának csak egyetlen barátja maradna egy konfliktusban, az Amerika lenne.
Az újságíró azt is elmondta, hogy a kínaiak nagyon komolyan veszik az Iszlám Állam fenyegetését, ugyanakkor biztonságpolitikai értelemben az IÁ felemelkedése megkönnyebbülést is jelentett saját muszlim radikálisaik nyomása tekintetében. Ugyanis amíg korábban Afganisztán volt a szélsőségesek központja, és a Kínában élő ujgur radikálisok ott kaptak kiképzést, sokkal komolyabb terrorfenyegetést jelentettek a kínai állam számára, amióta viszont ez a központ áttevődött Szíria és Irak területére, enyhült a nyomás az iszlamista militánsok részéről.

Olvasson tovább: