Kereső toggle

Olaszországnyi terület a dzsihádisták kezén

Megállíthatatlannak tűnik az Iszlám Állam

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Olaszország nagyságú terület állhat az Iszlám Állam ellenőrzése alatt Szíriában és Irakban - ezt állítják szakértők a dzsihádista csoportról, amely továbbra is megállíthatatlanul nyomul. A terrorszervezet a múlt hétvégén újabb településeket foglalt el Szíriában. De nem csak a térségben terjeszkednek a vérszomjas iszlamisták: Szírián és Irakon kívül már 10 hálózat fűződik az IS nevéhez – és ez az adat csak azokat a csoportokat tartalmazza, amelyeket hivatalosan is elfogadott „partnerként”.

A szíriai kormányerőktől és rivális lázadóktól is területeket szerzett a múlt hétvégén az Iszlám Állam. Egy brit székhelyű megfigyelő csoport szerint a terrorszervezet az ország középső részén fekvő Homsz, valamint az északi Aleppo tartományban foglalt el újabb településeket. Ez azt jelenti, hogy az ország fele már a kezére került, Irakkal együttesen pedig közel 300 ezer négyzetkilométeres, vagyis Olaszország nagyságú terület áll az ellenőrzése alatt.
Beszámolók szerint Irakhoz hasonlóan Szíriában sem ütköznek komoly ellenállásba Bassár el-Aszad elnök erői részéről. Ennek oka, hogy a hadseregben egyre nagyobb probléma az emberhiány: a heves harcok sok áldozatot követelnek, a toborzás pedig egyre nehezebben megy. A kormánypárti milíciák ezért kerülik az összetűzést olyan helyeken, ahol a helyi lakosságra nem számíthatnak.
Az iszlamisták Irakban is tartják állásaikat, és véres merényletekkel igyekeznek az iraki biztonsági erők kedvét elvenni az ellentámadástól. Anbar tartomány visszafoglalása azonban beszámolók szerint hamarosan indul, az iraki hadsereg és a szövetséges síita milíciák már az utolsó simításokat végzik a hadművelethez. Az offenzívához háromezer harcos kapott alapkiképzést, és hat iráni gyártmányú rakétakilövőt telepítettek a frontvonalra, amelyek 100-300 kilométer hatótávolságú rakéták használatára alkalmasak.
Párizsban ülésezett a héten az Iszlám Állam-ellenes nemzetközi koalíció. Lényegi változás azonban nem várható a szövetség fellépésében –  ahogy az Egyesült Államok stratégiája sem módosult komolyabban azóta, hogy Irak legnagyobb tartományának fővárosa, Ramadi a dzsihádista csoport kezére került. Pedig hírszerzési értesülések is megerősítették, hogy az iszlamisták újult erőre kaptak. Washington azonban még a légicsapásokat sem tette gyakoribbá a kudarc után. Az amerikai hadsereg mindössze kisebb taktikai lépéseket fontolgat: iraki kérésre átgondolja, milyen gyorsan hajthatja végre a légitámadásokat, és hogyan tudná gyorsabban felfegyverezni az iraki hadsereget. A fegyverek azonban eddig nem sokat segítettek Bagdadon, sőt, inkább a dzsihádistákat erősítették. Haider al-Abadi miniszterelnök nemrég beismerte, hogy tavaly csak Moszulban 2300 páncélozott Humvee-t vesztettek el az iraki biztonsági erők.
Védelmi minisztériumi tisztségviselők a The Daily Beast amerikai újságnak azt állították, hogy a kritikák ellenére az Obama-kormányzaton belül még mindig nagyon erős az a vonal, amely nem akar változtatni a dzsihádisták elleni jelenlegi hozzáálláson. Ennek oka véleményük szerint, hogy sokan úgy érzik, ez nem az ő harcuk, hosszú távú küzdelemről van szó, amellyel majd a következő adminisztrációnak kell foglalkoznia komolyabban. A színfalak mögött Irak jövőjével kapcsolatban sincs egyetértés. Bár a nyilvánosság előtt az egységes Irak melletti elkötelezettségét hangsúlyozza Washington, sokan a közel-keleti ország „balkanizálódására” számítanak, szektariánus és etnikai vonalak mentén.
Mindeközben az Iszlám Állam zavartalanul folytathatja kegyetlenkedéseit és terjeszkedését. Az elmúlt hetekben Szaúd-Arábia síiták lakta részein elkövetett merényletekért vállalta a felelősséget. Ez is alátámasztja, hogy távolabbi területekre is kivetette a hálóját. A Soufan Csoport nevű biztonsági tanácsadó szervezet szerint Irakon és Szírián kívül már 10 hálózata van a dzsihádistáknak – és ez az adat csak azokat a csoportokat tartalmazza, amelyekről hivatalosan is bejelentették, hogy csatlakoztak hozzájuk. Három található Líbiában, kettő Szaúd-Arábiában, egy-egy pedig a Sínai-félszigeten, Nigériában, Jemenben, Algériában és Közép-Ázsiában. Itt a Pakisztánban illetve Afganisztánban található Khorasan régióról van szó, amelybe Kína muszlim ujgurok lakta Hszincsiang tartománya is beletartozik. Az Iszlám Állam egyébként „legprominensebb”, illetve legveszélyesebb harcosait Közép-Ázsiából, Oroszország, illetve az egykori szovjet köztársaságok területéről, valamint Kína nyugati részéről toborozza. Ez a tendencia egyre nagyobb kihívás elé állítja Moszkvát és Pekinget a terrorizmus elleni küzdelemben.

Kétes biztonság

Nem lenne biztonságosabb hely a világ, ha az Egyesült Államok és szövetségesei legyőznék az Iszlám Államot Szíriában és Irakban – erre figyelmeztet az ENSZ Biztonsági Tanácsának terrorellenes megfigyelő csoportja. A dzsihádista szervezet feletti katonai győzelem ugyanis azzal járna, hogy az egész világot ellepnék a terroristák. A csoport becslése szerint 100 országból körülbelül 25 ezren harcolnak aktívan Szomáliától kezdve Szíriáig. Döntő többségük – több mint 20 ezren – Szíriában és Irakban vesz részt a dzsihádban, közülük 4 ezren nyugati országokból érkeztek. Irak és Szíria mellett egyre aggasztóbb a helyzet Líbiában, amely a dzsihádisták fogadóközpontjává és katonai kiképzőtáborává kezd válni. Ugyanakkor nemcsak a terroristák kiképzése és harctéri tapasztalatai jelentik a veszélyforrást, hanem az is, hogy egymással kapcsolatba kerülnek, és később is könnyen megtalálhatják egymást, ha egy esetleges támadás elkövetéséhez társra van szükségük.
A megfigyelő csoport szerint rövid távon nincs lehetőség arra, hogy az Iszlám Állam vagy más, al-Kaidához hasonló terrorszervezetek fenyegetéseit felszámolják. Hosszú távon pedig a hazatérő dzsihádisták jelentette veszélyekkel kell számolni, amelyre – úgy tűnik – jelenleg nem sok ország próbál felkészülni. Számos országban nincsenek törvények arra, hogy valakit felelősségre lehessen vonni más helyeken elkövetett terrorcselekményekért.

Olvasson tovább: