Kereső toggle

Nem csökken a gyermekházasságok száma

A tradíció foglyai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Minden harmadik lányt 18 éves kora előtt kényszerítenek házasságba, így 2020-ra világszerte 142 millióra nőhet a gyermekházasságok száma – figyelmeztet a Girls Not Brides mozgalom. Ehhez elég annyit csinálnunk, mint eddig: semmit. Bár az érintett országok vezetői  hangzatos ígéreteket tesznek, nem minden esetben mutatnak valódi elkötelezettséget a probléma felszámolására.

Bangladesben a lányok 65 százaléka megy férjhez 18 éves kora előtt. A közel 50 milliós ország miniszterelnök asszonya, Sheikh Hasina ígérete szerint 2021-re már egy lánynak sem kell 15 éves kora előtt férjhez mennie, és a 18 év alatt házasodók száma is csökkenni fog, legalább a harmadával. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a muszlim vallású miniszterelnök asszony eddig semmit sem tett ezért, sőt: a törvényben kikötött – ám általánosan semmibe vett – 18 éves korhatárt is leszállította 16 évre. Ezért felhívást intéztek a bangladesi kormányhoz, hogy térjenek vissza a törvény korábbi változatához. Mindeddig azonban nem kaptak választ.

Kérdés, hogy érnek-e valamit is a törvények, amelyeket a társadalom elsöprő többsége nem hajlandó betartani? India példája azt mutatja, hogy igen. India a 17. helyet foglalja el a Girls Not Brides listáján, itt a lányok 47 százaléka megy férjhez 18 éves kora előtt, annak dacára, hogy ez illegális. A törvény és a jogvédő szervezetek azonban lehetőséget nyújtanak a lányoknak, hogy segítséget kérjenek, ha idő előtt férjhez akarják adni őket.

Kriti Bharti gyermekjogi aktivista 2012-ben történelmet írt, amikor először sikerült elérnie egy gyermekházasság érvénytelenítését az ország történelmében. A hozzá forduló Laxmi Sargarát már egyéves korában eljegyezték, és 16 évesen akarták hozzáadni „vőlegényéhez”. Laxmi nagyon félt, mivel hallott egy lányról, aki ugyanebbe a családba került hasonló módon, majd a zaklatások és bántalmazások miatt öngyilkos lett. Ezért Bhartihoz fordult segítségért, és az életkorát bizonyító születési anyakönyvi kivonatával sikerült meghiúsítani a házasságot. Laxmi 19 évesen ment hozzá saját választottjához, és története ma már az iskolai tankönyvekben is szerepel. Azért is fontos, hogy a lányok idejében tiltakozzanak, mert később már nehezen menekülhetnek a rossz házasságból: Indiában bonyolult procedúra a válás, és sok pénzbe kerül.

Bangladesben viszont tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az évente árvizekkel, szökőárakkal, tornádókkal sújtott terület a Föld egyik legszegényebb régiója. A szülők gyakran akaratuk ellenére adják férjhez gyereklányaikat, mert nem tudják már etetni őket. A The Guardian című brit lap újságíróinak több tízéves kora körül férjhez ment lány is beszámolt róla, hogy előfordult az, hogy csak két-három naponta jutottak otthon ételhez.

A közelmúltban egy Casablancában szervezett nemzetközi konferencia arra mutatott rá, hogy a gyermekházasságokhoz vezető szokások gyakran nagyon mélyen gyökereznek a közösségekben, és nehéz felszámolni őket. Az esetek egy részében ugyanis a résztvevők helyeslik is, amit tesznek, mert így követhetik őseik életmódját. Persilia Muianga mozambiki gyermekjogi aktivista arra hívta fel a figyelmet, hogy Dél-Afrikában a vidéki közösségekben rituális ceremóniákon készítik fel a lányokat a házasságra, akik gyakran még csak a 9. évüket töltötték be. A többnapos esemény során idősebb asszonyok tanítják meg a kislányokat a házasélet rejtelmeire, intim higiéniára és az asszonyokra vonatkozó erkölcsi törvényekre. „A legtöbb fiatal lány nem fejezi be a tanulmányait, mert ha egyszer részt vett ezen a beavatási szertartáson, felnőttnek számít, és többé már nem érdekli az iskola” – panaszkodott egy mozambiki tanár Muiangának. „A szülők ezekre a szertartásokra összespórolják a pénzt, de a gyerekeik iskoláztatási költségei miatt folyton panaszkodnak.” Egyes helyeken fájdalmas és veszélyes maradandó csonkítást, úgynevezett „női körülmetélést” is végeznek a lányokon. Az ilyen szertartások felszámolásához a központi hatalom, a helyi hatóságok és a jogvédők komoly összefogására lenne szükség, a szegénységbe, korrupcióba, politikai anarchiába süllyedt térségekben ez azonban lehetetlennek tűnik. Százalékos arányban a legtöbb gyerekházasságot Niger, Csád és a Közép-afrikai Köztársaság területén kötik.

Az ENSZ novemberben határozatban ítélte el a gyerekházasság intézményét, kiemelve, hogy az naponta 41 ezer lányt foszt meg alapvető jogaitól, és determinálja a jövőjüket egy életre. A határozattal együtt a világszervezet egy programot is elindított a probléma megoldására, amelyet 116 ország támogat.

Olvasson tovább: