Kereső toggle

Közel a hadiállapot Ukrajnában

Pengeélen a béke?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben Ukrajna keleti részén a kvázi-népköztársaságok vezetői az orosz médiafogyasztókat olyan kijelentésekkel kezdték el meglepni, hogy Donyecket különleges státuszban meg kell tartani az ország kötelékében, valamint a Krímet is az ország autonóm régiójaként kell kezelni, a híradások szerint Porosenko bevezeti a hadiállapotot. Június harmadika óta rendszeressé váltak az összecsapások a szakadár régiókban, és egyre inkább úgy tűnik, hogy Ukrajnában a „terrorellenes” műveleteket és a törékeny tűzszünetet felváltja a háború.

Gyenyisz Pusilin, a donyecki, és Vlagyiszlav Dejnego, a luhanszki „népköztársaság” képviselői június elején azzal lepték meg az orosz közvéleményt, hogy bemutatták az ukrán törvényhozás számára benyújtott alkotmány-módosítási javaslatukat, amely a régió különleges státuszának jogi alapjait teremthetné meg, a minszki megállapodások keretein belül. Még ennél is meglepőbb volt, hogy a Krím-félszigetet, melyet Oroszország több mint egy éve annektált, Ukrajna részét alkotó autonóm köztársaságként említették. A javaslatot azóta visszavonták, és közölték, hogy a Krímet Oroszország elválaszthatatlan részének tekintik, és kívánatosnak tartják a donyecki régió csatlakozását is az Orosz Föderációhoz.
Az ukrán hatóságok mindeközben nem értek rá a két önjelölt vezető jogszabály-javaslatával foglalkozni, mert egy Kijevhez közeli kőolajtároló felrobbanása után a katasztrófa elhárításán dolgoznak. A hétfőn történt robbanás következtében egyelőre öt fő halálát erősítették meg a hatóságok, de a média képviselői szerint a halottak száma a harmincat is elérheti. A mentést végző tűzoltóság tíz járműve égett ki teljesen. A katasztrófa lehetséges magyarázatai között szerepel az egyszerű gondatlanság, de lehet terrorcselekmény is. Ugyanakkor a Janukovics-rezsim idején miniszterként szolgáló, és jelenleg eljárás alatt álló tulajdonos biztosítási csalása sem kizárható. Mindenesetre Kijevben korlátozták a járművek mozgását, mert minden légszennyezettségi mutató messze az egészségügyi normák fölé ment.
Ezzel egy időben pedig Petro Porosenko aláírta a hadiállapot idején érvényes joggyakorlatot szabályozó törvényt. Ez lehetővé teszi, hogy az országot érő katonai támadás esetén órákon belül bevezessék a hadiállapotot, melynek következtében például mobilizálhatják a lakosságot, kötelező közmunkára vezényelhetik a polgárokat, korlátozhatják mozgásukat, a vagyontárgyaikat hadi célokra elkobozhatják, betilthatják a tömegrendezvényeket és korlátozhatják egyes politikai pártok vagy sajtóorgánumok működését.
A hadiállapotot az elnöknek kell kihirdetnie, ha az országot vagy egyes területeit katonai agresszió éri, vagy a területi egységét vagy biztonságát veszélyeztetik, és pontosan meg kell jelölnie a területeket, amelyekre a hatálya kiterjed. A törvény többek között rendelkezik arról, hogy katonai védelem alá kell vonni a lakosságot ellátó legfontosabb infrastruktúrát, a helyben működő üzemeket pedig haditermelésre lehet kötelezni, így a gyógyszergyárak termelését is állami irányítás alá vonhatják.
Porosenko elnök már korábban jelezte, hogy a minszki megállapodások megszegése és a harcok kiújulása esetén be fogja vezetni a hadiállapotot, amit egyébként a lakosság elég nagy arányban támogatna is. Az utóbbi hetekben pedig egyre többször hallhattunk a donyecki régióból híreket harcokról, és egy települést – Marjinkát – az ukránok csak komoly harcok árán tudták megtartani fennhatóságuk alatt.
A tűzszünet korábban is csak azt jelentette, hogy kevésbé intenzívek voltak a harcok, de igazi fegyvernyugvás nem volt. A szeparatisták vezetői megfenyegették az ukrán hadvezetést, hogy újra megindítják a harcokat, az ukránok pedig több település nehéztüzérséggel folyó támadásáról számoltak be. Ha a harcok hasonló intenzitással folytatódnak, Kijevnek fel kell készülni arra, hogy a jogi szabályozás szintjén előkészített hadiállapotot a valóságban is be kell vezetnie.

Olvasson tovább: